Kormányportál

Szükség van az őszre beígért növekedésösztönző csomagra és ennek a gazdaságfejlesztési programnak a része lehet a járulékok kérdése is - nyilatkozta a Portfolio-nak adott interjúban Lepsényi István.

Mindenki az ősszel várható kormányzati gazdaságélénkítő csomagról beszél. Mi lehet benne és egyáltalán szükség van a növekedés ösztönzésére, ha minden rendben a gazdasággal?

A fejlődés fenntarthatósága miatt szükség van erre a csomagra. Jól látható, hogy az elmúlt időszakban bizonyos hullámzás következett be mind a magyar, mind a világgazdaságban, és ahhoz, hogy stabil, folyamatos növekedésünk legyen a következő években is, újabb lépéseket kell tenni, elsősorban gazdaságszabályozási oldalról.

Ezek szerint a csomag nem is fog tartalmazni költségvetést érintő intézkedéseket, így például adócsökkentést vagy épp kiadáscsökkentést?

Egy összetett csomag várható, nagyon sok területet figyelembe fogunk venni annak érdekében, hogy összehangolt, egységes gazdaságfejlesztési terv alakuljon ki. Szeretném hangsúlyozni, hogy februárban a kormány elfogadta az Irinyi Iparfejlesztési Tervet, ezen belül nagyon sok részterületen dolgozunk, és bizonyos eredményeket már el is értünk. Ez is része lesz a gazdaságfejlesztési programnak, de részei lesznek azok a kérdések is, amelyek az utóbbi időben gyakran felmerültek, így például a járulékok kérdése, ahol alapos elemzéseket kell még végezni, illetve a társadalmi szereplőkkel folytatnunk kell a már megkezdett párbeszédet.

Akkor a járulékcsökkentés ügye egyelőre a döntéselőkészítésnél tart? Az időzítésről egyelőre nem is beszélhetünk? Mert például a jegybank azt mondja, hogy a 2017-es költségvetésbe nem fog beleférni, egyáltalán nincs mozgástér.

Igen, egyelőre zajlik a szimulációs, elemző munka.

Az elmúlt 20 évet egyetlen cégnél töltötte el, és a korábbi pályafutása is a járműiparhoz köthető. Munkáltatói oldalon, gondolom, örülne a járulékcsökkentésnek. Egy évvel ezelőtt még a Knorr-Bremsét vezette. Ha még abban a székben ülne, akkor például egy ilyen méretű cég hogyan reagálna a járulékcsökkentésre?

Nehéz ezt lefordítani egyetlen cégre. Mint volt cégvezető természetesen egyetértek a járulékcsökkentéssel, mert ezzel a munkára rakódott terheket csökkentjük. Ennek köszönhetően növekszik a vállalatok versenyképessége. Javulnak a Magyarországon működő vállalatok hazai és nemzetközi pozíciói, és a gazdaság tőkevonzó képessége is. Ugyanakkor természetesen vizsgálnunk kell, hogy a lépés milyen hatást gyakorol a költségvetésre, és a pozitív hatásnak meg kell haladnia a költségvetésre gyakorolt esetleges negatív hatást.

Az elmúlt hónapok egyik legfontosabb témájává vált a munkaerőhiány, gyakorlatilag a gazdasági fejlődés akadálya lett. Ön szerint valóban ez a magyar gazdaság jelenlegi legnagyobb problémája?

A magyar gazdaságnak még számos kihívást kell leküzdenie annak érdekében, hogy gyorsabban fejlődjön. Jelen pillanatban a foglalkoztatás elég magas, a munkanélküliségi ráta 5 százalék. Amit hangsúlyoznom kell: kimondottan a szakképzett munkaerőben van bizonyos területeken hiány.  Ezért nagyon ügyelnünk kell arra, hogy hogyan javítjuk a szakképzést, vagy hogyan biztosítjuk az életen át biztosított szakképzést és tanulást. Digitális társadalomról beszélünk és digitális gazdaságról, amit egy szakmunkás 10 évvel ezelőtt megtanult, arra öt év múlva már valószínűleg nem lesz szükség, ezért van szükség a folyamatos képzésre. Ennek érdekében hoztuk létre az Ipar 4.0 nevű platformot, ami többek között azt határozza meg, hogy hogyan kell a szakképzést átalakítani annak érdekében, hogy megfelelő szakemberek álljanak rendelkezésre.

Rendkívül fontos, hogy a gazdaság minden területének át kell mennie az extenzív fejődésből az intenzívbe, vagyis a hatékonyság növelése a feladatunk, a kkv-k esetében is. Ha megnézzük a statisztikákat, jól látjuk, hogy jelen pillanatban a kkv-k hatékonysága elmarad az elvárt szinttől. A munkaerőhiánnyal kapcsolatban a másik lényeges megállapítás, hogy a szakmunkáshiány területileg jól behatárolható. Amit tudunk és akarunk tenni, hogy oda visszük a munkásokat, ahol van munkahely, illetve oda visszük a munkahelyeket, ahol van még munkaerő.

Megítélésem szerint a távmunkában, a részmunkaidőben, vagyis a rugalmas foglalkoztatásban vannak még tartalékok Magyarországon. Ezeket ki kell használnunk. Hangsúlyoznám, hogy elég sok szakemberünk kiment külföldre, és nagyon halványan, de érződik egy visszaáramlás. A kint megszerzett tudást idehaza hasznosítják, vállalkozást alapítanak és olyan életszínvonalat tudnak biztosítani maguknak, mint például Németországban.

Legutóbb a Mercedes jelentett be jelentős létszámbővítést, 2500 embert fognak keresni. Ilyenkor van lehetőség arra, hogy a vállalat megkeresi a minisztériumot, a kormányzat illetékes szerveit, hogy segítséget kérjen a munkaerőhiányos állapotban?

Nem kell megkeresnie, mert folyamatos az egyeztetés. Minden stratégiai partnerséget kötött nagyvállalattal átbeszéljük a legfontosabb kérdéseket. A kamara segítségével határozzuk meg, hogy melyek azok a munkahelyek, területek, amelyek hiányszakmának számítanak, tehát ha a Mercedes jelzi, hogy valamilyen területen hiánya van, akkor azt hiányszakmának tudjuk minősíteni. Emellett a Mercedes hozzájuthat és ismerheti azokat az információkat, hogy 50, illetve 100 kilométeres sugarú körben jelenleg milyen szakképzéseket folytatunk. Mindemellett a Mercedes saját maga is folytatja a duális képzést, ahol a saját igényeinél több embert képez.

Az autóipar mellett az építőiparban nagyon jelentős a munkaerőhiány. Látva, hogy a csok és a lakásépítési program miatt egyre jobban felfutnak a lakásépítések, a kormány mit tud kezdeni ebben a szektorban a munkaerőhiánnyal?

Itt is rendszeres az egyeztetés. Látni kell, hogy az építőiparban alacsony fokú a hatékonyság: igen magas élőmunka-igénnyel dolgoznak, viszonylag alacsony a gépesítettség, a korszerű eszközök alkalmazása. A kormány által indított lakásépítési csomagnak ebben is jelentős szerepe van, mivel ezek az intézkedések tartós keresletet generálnak. Eddig ugyanis az volt a probléma, hogy ciklikusan érkeztek a megrendelések és volt, amikor nem tudta kihasználni a megvásárolt eszközöket, ez pedig költséges a vállalkozás számára. Ha viszont azt látja, hogy a lakásépítés, lakásfelújítás terén folyamatos a munka, akkor meg tudja engedni magának a beruházást, melynek köszönhetően növeli hatékonyságát, és nem lesz gondja a munkaerővel. Ezekhez a beruházásokhoz kedvező forrásokat is felhasználhatnak a cégek, ha a GINOP-ra vagy akár a kereskedelmi banki hitelekre gondolunk.

Az elmúlt hetekben érkezett olyan javaslat is a munkaerőhiány kezelésére, hogy külföldről fogadjon be Magyarország szakképzett munkavállalókat. De közben a nyilatkozatok alapján úgy tűnt, nincs egységes kormányzati vélemény. Ön melyik oldalon áll, jöhetnek a külföldiek?

Itt különböző kérdések vannak, és nem látom, hogy a törésvonal hol jelenik meg. Mi első sorban a magyar emberek foglalkoztatásával és képzésével kívánjuk enyhíteni a bizonyos szektorokban érzékelhető munkaerőhiányt. A nappali oktatás felső életkori határát a korábbi 21 évről 25 évre emeltük, ingyenessé tettük a második szakképesítést, a gazdaság igényeihez igazítottuk a szakképzési rendszert, erősítettük a duális képzést és további munkaerő-mobilitási támogatásokat léptetünk életbe 2017-től. Emellett vizsgáljuk a járulékok fokozatos csökkentésének lehetőségét is, mert az megoldást jelenthetne a hazai foglalkoztatási nehézségek bizonyos részére.

De vannak példák a külföldi foglalkoztatásra is, például az építőiparban, ahol jól működik az erdélyi vállalkozások bevonása. Az is látható, hogy Németországból is érkeznek haza szakképzett emberek és véleményem szerint, ha bekövetkezik a Brexit, akkor a britektől is sokan haza fognak jönni Magyarországra.

Az egyik javaslatként merült fel a külföldi munkaerő be- vagy visszacsábítása, a másik kézenfekvő gondolat lehet az állami alkalmazottak létszámának csökkentése. A minisztériumokban azt mondják, hogy nincs tartalékuk, éjt nappallá téve dolgoznak, de kormányzati nyilatkozatokból azt halljuk, hogy lenne még tartalék az állami bürokráciában. Ilyen munkaerőhiányos helyzetben kézenfekvőnek tűnik a leépítés, az más kérdés, hogy jár-e ez az állami szférában hatékonyságjavulással.

Fordítva fogalmazom meg a feladatot, és amikor idekerültem, akkor is fordítva fogalmaztam meg. Azt mondtam, hogy hatékony ipari irányítás nélkül nincs hatékony ipar. Tehát az államapparátusban is az irányításban kell hatékonynak lennünk.

Az a meggyőződésem, hogy a gazdaságirányításban, az állami irányításban növelni lehet és kell a hatékonyságot. Ennek automatikusan lesz egy olyan kimenetele, hogy felszabadul létszám. A mi feladatunk ebben, hogy a felszabaduló létszám rögtön el tudjon helyezkedni, ehhez pedig átképzésekre van szükség.

Az elkövetkező idő a világon mindenütt azt mondja, hogy az embereknek lesz munkahelyük. Magyarország is folyamatosan tudja garantálni, hogy mindenkinek lesz munkahelye, de nem ugyanaz, hanem ha jól gondoljuk, akkor eggyel magasabb szintű, magasabb elvárásokkal és fizetésekkel rendelkező munkahelyet fogunk találni.

Ebbe illeszthető az Irinyi Terv is, amiről az elmúlt hónapokban sorozatban érkeztek a bejelentések, de hogy ebből mi valósult meg, arról nem sokat tudunk.

Az Irinyi Terv 7 olyan, dinamikus növekedési potenciállal rendelkező ágazatot emel ki, amely meghaladja az átlagot, és hozzásegít minket ahhoz, hogy az ország gazdasága kiegyensúlyozott legyen. Hiszen jelen pillanatban az ország termelő- vagy feldolgozóipara eléggé a járműgyártásra koncentrál. Ez nem baj, a járműgyártás egy high tech iparág, nagy és fejlett beszállítói hálózatra épül a gyártás, rendkívül sok kutatás-fejlesztést igényel. Itt az az egyik legfontosabb feladatunk, hogy minél több kkv jusson el a beszállítói körbe. Ha egy magyar vállalat beszállítójává válik valamelyik vállalatnak, az eljutott a világszintre. Ha be tud kapcsolódni az ott folyó kutatás-fejlesztési tevékenységbe, akkor magasabb hozzáadott értéket ér el, ez pedig magasabb nyereséget jelent annál, mintha bérmunkát végezne fix százalékért cserébe.

Látnak ebben javuló tendenciát, a kkv-k képesek bekapcsolódni a K+F vonalra?

Igen, egyik oldalról nagyon sok jó gyakorlat van. Amikor az ember körbejár az országban, nagyon sok olyan céget lát, amelyik 10-15 évvel ezelőtt egy sufniban kezdte, és ma már 3000 négyzetméteres új csarnoka van. Egyik oldalról a legjobb példát mutatjuk a többieknek, illetve vannak kimondottan olyan programjaink, amelyek a beszállítóvá válást segítik elő. Mi tudjuk, hogy mi kell ahhoz, hogy egy kisvállalkozó versenyképes legyen. Amit nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a kisvállalkozás vezetője, tulajdonosa is akarja ezt, és mi segítünk felmérni, hogy mi kell hozzá.

Ezek szerint jelenleg a hazai kkv-kban nem látják ezt a fajta érdeklődést?

Valóban nem érzem olyan erősnek. Ezért a többi minisztériummal közösen az a feladatunk, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy a korszerű tudás megszerzését már az óvodában meg kell kezdeni. Eljutottunk odáig, hogy a középfokú oktatásban már elkezdjük oktatni a vállalkozási tudományt, a pénzügyi ismereteket. Ha kijönnek a fiatalok az iskolából, akkor minimum két alternatíva legyen: elmegy dolgozni fizetésért, vagy csinál magának egy saját vállalkozást.

És ezzel talán le tudja vetkőzni Magyarország az összeszerelő üzem képét magáról?

Ez egy abszolút rossz képzet. Ha valaki elmegy egy korszerű magyarországi vállalathoz, és megnézi, hogy mi folyik ott, milyen jellegű munka, akkor nem ezt mondaná. Annak érdekében, hogy az emberek fejében reális kép alakuljon ki ezekről az üzemekről, idén szervezzük meg először az ún. nyitott vállalatok éjszakáját, ahol egy sor kis-, közepes és nagyvállalat valamikor november közepén  kinyitja a kapuit egy éjszakára, és ösztönöz arra mindenkit, elsősorban a szülőket, hogy látogassák meg ezeket a cégeket.

Emellett azt is el kell érni, hogy egy szakmunkás vagy egy egyetemet befejezett fiatal gondolkozzon el azon, hogy vállalkozik. A magyar fiatal mérnököknek rendkívül jó gondolataik vannak, de gyakori probléma, hogy ezeket az ötleteket nem tudják eladni. Ezért támogatja a kormány a startupok alapítását inkubárorházakkal. Most indít a kormány ennek érdekében egy Gazella programot, ami az óriási fejlődési lehetőséggel rendelkező kkv-kat támogatja speciális módon.

A járműipar egy speciális ágazatára kitérve: az elmúlt hetekben érkezett a hír, hogy kínai buszgyártó telepedik Magyarországra. Hogyan illeszkedik ez a kormány buszgyártási stratégiájába? A kínai cég is megjelenhet az állami tendereken?

Egyik oldalról azt mondom, hogy az EU-ban mi nem akarunk és nem is tudunk tiltásokat felállítani. Bár Kína speciális helyzet, hiszen nem minősül piacgazdaságnak, de ha egy kínai cég úgy dönt, hogy itt telepszik le, akkor itt telepszik le. Ez kedvező Magyarország számára abból a szempontból, hogy itt teremt munkahelyeket, miközben Nyugat-Európára koncentrálnak elektromos járműveikkel. A Magyarországon meghirdetett pályázatokon pedig minden cég el tud indulni.

Az pedig csak még inkább beleilleszkedne a kormányzati stratégiába, ha ez a kínai gyár az elektromos járművek elterjesztése terén lépne előre, és például elektromos személygépkocsikat gyártana. Ezt javasoltuk is nekik.

Leragadtunk a járműiparnál, nem meglepő módon, de az Irinyi Tervben a 7 húzóágazat között ott szerepel az egészségipar is. Mitől olyan különleges ez a kormány számára?

Nagyon fejlett közép- és nagyvállalatokból álló egészségiparunk van. Az orvosi műszerek, a gyógyszergyártás a magyarországi K+F ráfordításoknak a jelentős hányadát adják. Jelenleg ott tartunk, hogy dolgozunk az ágazati stratégiákon. A buszgyártási stratégiát már elfogadtuk, az orvosiműszer-gyártásra vonatkozó stratégiánk már az érintett szerveknél egyeztetésen van, hamarosan az élelmiszeripari stratégiánk szintén elindul, azt szeretnénk, hogy szeptember-október táján mind a 7 stratégia legalábbis nagy vonalakban összeálljon.

Alapvetően azt gondoljuk, hogy a beindulásokhoz, a megerősödéshez kell valamilyen állami szerep, de bizonyos idő után elengedjük minden cég kezét, hiszen magának kell megállni a helyét a versenyben a piacon.

2019-től uniós szintű informatikai rendszert fejlesztenek az illegális, hamisított gyógyszerek kereskedelme ellen. Ennek a költségét a gyártók és a piaci szereplők állják. Felmerült az NGM-ben, hogy ebben szerepet vállal az állam hasonlóan az online kasszák beszerzésének támogatásához, vagy az italautomaták esetében hallható állami támogatáshoz?

Ennek a rendszernek a kidolgozása rendkívül fontos, minimum két szempontból. Az egyik az, hogy ne kerüljön be illegális gyógyszer Magyarországra, a másik, hogy ne kerüljön be hamisított gyógyszer. Ha ki tudjuk küszöbölni azt, hogy ilyen jellegű termékek megjelenjenek, akkor a Magyarországon forgalmazó cégek nagyobb nyereséget érnek el. Azt gondolom, hogy nekünk ezt nem kell támogatnunk, mert ez egy önmagát fenntartó folyamat, sőt a cégeknek nagyobb nyereségük lesz. A rendszer létrehozásának és működtetésének van költsége, de a nyeresége a költséget érezhetően meghaladja.