Az év első három hónapját az államháztartás központi alrendszere 871,9 milliárd forint hiánnyal zárta. A költségvetési folyamatok tükrében a kormány idén 2,4%-os hiánycéllal számol az államadósság arányának további csökkenése mellett, amit a tavalyi évhez hasonlóan egy 4% feletti gazdasági növekedés segíthet elő.
Január-márciusban a központi költségvetés hiánya 882,8 milliárd forint volt, az elkülönített állami pénzalapok 16,3 milliárd forintos deficittel zártak, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 27,2 milliárd forintos többletet értek el. Idén márciusban 345,3 milliárd forint lett a havi hiányadat, amit számos tényező együttes figyelembevételével szükséges értékelni.
Az előző év azonos időszakához képest – a tisztán hazai forrásból megvalósuló fejlesztések (pl. Modern Városok Program, Egészséges Budapest Program) mellett – lényegesen magasabban alakultak a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai. Ezen kifizetések már elérték a 651,7 milliárd forintot, szemben a 2017. év március végi 252,2 milliárd forinttal. Ezzel ellentétben eddig mindössze 60,8 milliárd forint bevételt tudott hazánk elszámolni Brüsszeltől. Márciusban a költségvetés mozgástere lehetővé tette, hogy minden nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy egyszeri, 10 ezer forintos Erzsébet-utalványt kaphasson, melynek összértéke 27,7 milliárd forintot tett ki. Az általános forgalmi adóból származó bevételek 121,5 milliárd forinttal, a személyi jövedelemadóból származó bevételek 66,7 milliárd forinttal, míg a biztosítottak által fizetett nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékok 68,6 milliárd forinttal haladták meg a 2017. évi március végi teljesülést.
Mindez a kormány meghozott gazdaságpolitikai intézkedéseinek köszönhető. A foglalkoztatás bővülése és a béremelések nyomán pedig úgy tudnak növekedni a költségvetési bevételek, hogy mindeközben az adócsökkentések és adókedvezmények révén több pénz marad a magyar családoknál.