Az elmúlt több mint másfél évtized tekintetében példanélküli, hogy az államháztartás központi alrendszerének hiánya rekord alacsony szinten, vagyis 13,2 milliárd forintra teljesült 2016. május végén. Mindez elsősorban a hazai gazdaság teljesítményének és a kormány gazdaságpolitikájának köszönhető. A magyar reformok működnek, az államháztartás helyzete pedig stabil és kiszámítható.
Az idei év első öt hónapját a központi költségvetés 98,9 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 48,9 milliárd forintos, míg az elkülönített állami pénzalapok 36,8 milliárd forintos szufficittel zárták. Csak a májusi adatokat tekintve az államháztartás központi alrendszere esetén 131,7 milliárd forintos többletet láthatunk, ezen belül mind a központi költségvetést, mind az elkülönített állami pénzalapokat és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait is pozitív egyenleg jellemezte.
Egy évvel korábban az államháztartás központi alrendszerének január-májusi halmozott hiánya ennél közel 500 milliárd forinttal volt magasabb. Az első öthavi egyenleg idei kedvezőbb alakulása a tavalyi évhez képest alacsonyabb összegben felmerülő – jellemzően az uniós kifizetésekhez kapcsolódó – kiadásokra, illetve a főbb adónemek (társasági adó, általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó és járulékbevételek) magasabb bevételeire vezethető vissza.
A kedvező gazdasági környezetnek, valamint a dinamikusan bővülő foglalkoztatásnak köszönhetően folyamatosan emelkednek a költségvetés bevételei, a feketegazdaság ellen megtett lépések (pl. EKÁER, online pénztárgépek) pedig az adófizetési morál javulását eredményezik. Emellett a növekedési adóhitel konstrukciója ugyancsak hozzájárul az idei magasabb társasági adóbevételekhez. Ellenben az előző év azonos időszakához képest az uniós programok kiadásai mérsékeltebben alakulnak, ami a 2007-2013-as ciklus operatív programjainak zárásával, illetve az új, 2014-2020-as időszak kifizetéseinek későbbi felfutásával magyarázható.
Az év eddig eltelt időszakának folyamatai tükrében kijelenthetjük, hogy a GDP 2 százalékában meghatározott hiánycél – figyelemmel a költségvetési törvény Országgyűlés előtt lévő módosítására – továbbra is reális és teljesíthető.