A kormány felelős gazdaságpolitikájának köszönhetően – hasonlóan az elmúlt hónapokhoz – szeptember végén is rendkívül alacsony szintre, 2,4 milliárd forintra csökkent az államháztartás központi alrendszerének halmozott hiánya, ami ugyancsak másfél évtizedes rekordnak számít. Az utóbbi időszak kedvező folyamatai tükrében már egyre biztosabb, hogy az év végére kitűzött uniós módszertan szerinti hiánycél az eredeti tervekhez képest kedvezőbben alakul, így a kormány a GDP 2 százalékáról annak 1,7 százalékra módosította azt.
Az idei év eddig eltelt kilenc hónapjában a központi költségvetés 95,5 milliárd forintos hiányt, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 21,3 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 71,8 milliárd forintos többletet mutattak, miközben csak a szeptembert tekintve 271,6 milliárd forintos többletet láthatunk a központi alrendszer egészében. Összehasonlításként: egy évvel korábban a január-szeptemberi halmozott hiány 954,6 milliárd forint volt, míg a kilencedik havi deficit 39,7 milliárd forintot tett ki. A két év azonos időszakát jellemző adatok eltérése egyrészt azzal magyarázható, hogy amíg tavaly a költségvetés maximálisan teljesítette a kedvezményezettek felé az uniós kifizetéseket, ezeket az Európai Unió a nemzeti büdzsének most téríti meg; másrészt pedig az idei magasabb bevételeknek és alacsonyabb kiadásoknak köszönhetően rendkívül stabil az államháztartás helyzete. Ez utóbbi volt az egyik legfőbb indoka annak, hogy a Fitch Ratings és a Standard & Poor’s listáján Magyarország hivatalosan ismét befektetésre ajánlott kategóriába került, ahogy azt a piaci szereplők véleménye már régen igazolta.
Hónapról-hónapra minden olyan mutató kedvezően alakul, amellyel objektíven jellemezhető a hazai nemzetgazdaság helyzete: immár másfél évtizedes mélyponton a hiány, csökken az államadósság, valamint az uniós átlagot meghaladja a gazdasági növekedés. Történelmi mélységben a munkanélküliség – soha annyi embernek nem volt munkája a rendszerváltást követően, mint napjainkban –, miközben a reálbérek is folyamatosan emelkednek, míg a kedvező inflációs környezetben megőrzik vásárlóerejüket. Mindez érdemben járul hozzá a fogyasztás bővüléséhez, ezáltal pedig – a gazdaság fehérítését célzó kormányzati intézkedések (online pénztárgépek, EKÁER) mellett – a költségvetés bevételeinek fenntartásához. Az államháztartást továbbra is fegyelmezett gazdálkodás jellemzi.
A fentiek figyelembe vételével kijelenthetjük, hogy az idei évre – a szeptember 30-án benyújtott EDP-jelentésben már jelzett – a GDP 1,7 százalékára módosított uniós módszertan szerinti hiánycél maximálisan összhangban van a reálgazdasági és az államháztartási folyamtokkal, így annak elérése teljesíthető.