A nemzetgazdasági tárca várakozásainak megfelelően március végén az államháztartás központi alrendszerének halmozott hiánya 198,1 milliárd forintot tett ki. Az első negyedév folyamatainak ismeretében az államháztartás helyzete továbbra is stabil, ami a költségvetési év teljes egészére jellemző lehet.
Az idei első három hónapját a központi költségvetés 168,6 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 45,9 milliárd forintos deficittel zártak, az elkülönített állami pénzalapok pedig 16,4 milliárd forintos többletet értek el. Összehasonlításként: 2016 ugyanezen időszakában az államháztartás központi alrendszere 125,8 milliárd forintos hiányt mutatott.
A két év január-márciusi egyenlegének eltérő alakulását számos tényező együttesen befolyásolta. Ezek közül a tavaly novemberben megkötött hatéves bérmegállapodás hatásai már egyértelműen érezhetőek: az előző évhez képest jelentősen növekedtek a személyi jövedelemadó-bevételek. Ezen kívül egyszeri tételek (például a termőföld értékesítésének összege), valamint az uniós támogatások utólagos megtérítései is megjelentek a büdzsében. Mérsékeltebben teljesültek ugyanakkor az általános forgalmi adóból származó bevételek, mivel a januártól hatályos, a „jó adózókat” támogató új áfa-visszatérítési szabályok szerint a kiutalást az adóhatóság már 45 napon belül teljesíti a korábbi 75 nap helyett. A kiadások tekintetében főként a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai emelhetők ki, melyek már szinte teljes egészében a 2014-2020-as operatív programokhoz köthetők. Ezek játszottak szerepet abban, hogy csak a március hónapot tekintve a központi alrendszer 378,5 milliárd forintos deficittel zárt.
Az idei évre kitűzött uniós módszertan szerinti hiánycél változatlanul a GDP 2,4%-a. Ez a kedvező makrogazdasági és költségvetési előrejelzések alapján reális és teljesíthető, amit a stabil befektetői bizalom is visszaigazol.