Az elmúlt hónapok államháztartási adatai rendre azt igazolják, hogy a kormány felelősségteljes költségvetési politikát folytat. Ennek köszönhetően augusztus végén rendkívül alacsony szintre, 274,0 milliárd forintra csökkent a központi alrendszer hiánya, ami példanélküli az elmúlt tizenöt évre visszatekintve. A kedvező tendencia egyértelműen bizonyítja, hogy a magyar reformok működnek.
Ezen belül a központi költségvetés 371,7 milliárd forintos hiányt, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 25,7 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 72,0 milliárd forintos többletet mutattak. Felidézzük, hogy 2015. augusztus végén az államháztartás központi alrendszerének deficitje 914,9 milliárd forint volt, ami főként az uniós programok jelentős mértékű kifizetéseivel volt magyarázható annak érdekében, hogy a kedvezményezettek a lehető legnagyobb hatékonysággal tudják befejezni még a 2007-2013-as költségvetési ciklushoz kapcsolódó projektjeiket.
A központi alrendszer 2016. augusztus havi többlete 190,8 milliárd forintot tett ki, míg egy évvel korábban ugyanezen hónapban 20,8 milliárd forintos hiánnyal zárt a költségvetés. Az eltérés indoka alapvetően szintén az uniós támogatások eltérő alakulásában keresendő, hiszen tavaly augusztusban az előfinanszírozás miatt nőtt a pénzforgalmi hiány, viszont az idei jelentős többletet az eredményezi, hogy az Európai Bizottság jelentős összegeket utalt át utólag a hazai költségvetésnek, ami önmagában 153,1 milliárd forintos bevételt jelentett. Amennyiben az elmúlt két év azonos időszakát tekintjük, akkor általánosságban változatlanul elmondhatjuk, hogy az idei kedvezőbb adatokat főként a központi költségvetés uniós programokhoz köthető eltérő kiadási és bevételi szerkezete, valamint a gazdaságfehérítést célzó kormányzati intézkedések nyomán jelentkező magasabb adóbevételek magyarázzák.
A hazai reálgazdasági folyamatok – mint például a foglalkoztatottság növekedése, a reálbérek emelkedése, illetve a fogyasztás bővülése – érdemben járulnak hozzá a költségvetés stabilitásához. Az idei évre kitűzött 2 százalékos európai uniós módszertan szerinti hiánycél tehát biztonsággal teljesíthető.