Az elmúlt hónapok kedvező tendenciája töretlenül folytatódik az államháztartás egyenlegét tekintve: az utóbbi mintegy másfél évtized egyik legalacsonyabb hiányadatát láthatjuk 2016. július végén is, hiszen a központi alrendszer 464,8 milliárd forintos halmozott hiánnyal zárt. Az államháztartás helyzete tehát változatlanul stabil, ami a működő magyar reformok eredményeit tükrözi vissza.
Az év első hét hónapjában a központi költségvetés 585,8 milliárd forintos hiányt, míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 52,5 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 68,5 milliárd forintos többlet mutattak. 2015 azonos időszakában az államháztartás központi alrendszerének deficitje ennek közel kétszerese, vagyis 894,1 milliárd forint volt. Csak a július hónap esetén a központi alrendszer hiánya 62,7 milliárd forintot tett ki, míg egy évvel korábban ez 70,8 milliárd forint volt.
Amennyiben a két év július végi egyenlegének eltérő alakulását nézzük, az idei kedvezőbb adatok mögött elsősorban a központi költségvetés eltérő kiadási szerkezete (például az uniós programok kifizetéseihez, illetve az adósságszolgálathoz kapcsolódóan), valamint a kedvező reálgazdasági folyamatok és a gazdaságfehérítést célzó intézkedések nyomán jelentkező magasabb adóbevételek húzódnak meg. A munkanélküliségi ráta a rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony (5,1%), a foglalkoztatottak száma pedig nem volt ilyen magas (4,3 millió felett) hazánkban. A reálbérek három és féle éve tartó folyamatos emelkedésének, továbbá a januártól mindenki számára érezhető adócsökkentéseknek köszönhetően több pénz marad a magyar családoknál, ami az alacsony inflációs környezet mellett elősegíti a fogyasztás dinamikus bővülését is. Mindez egyértelműen bizonyítja, hogy a kormány gazdaságpolitikai intézkedései sikeresek és eredményesek.
A fentiek tükrében bátran kijelenthetjük, hogy az idei évre kitűzött 2,0%-os európai uniós módszertan szerinti hiánycél változatlanul reális és teljesíthető.