Az év első hónapját 92,2 milliárd forintos többlettel zárta az államháztartás központi alrendszere. A stabil államháztartási gazdálkodást jelzik a kedvező adatok, miszerint a központi költségvetés 17,6 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 41,2 milliárd forintos, illetve az elkülönített állami pénzalapok 33,4 milliárd forintos szufficitet mutattak januárban.
Egy évvel korábban 53,8 milliárd forintos deficit jellemezte az államháztartás központi alrendszerét. A két év január havi egyenlegének eltérő alakulásában főként az idei magasabb adóbevételek (általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó és járulékbevételek) játszottak szerepet. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy egyre több embernek van munkája, így nemcsak a bérekhez, hanem a fogyasztáshoz kapcsolódó befizetések is növekedtek, másrészt az adófizetési morál javítása érdekében hozott kormányzati intézkedések (pl. EKÁER, on-line pénztárgépek) egyértelmű sikerét mutatják. A tavalyi évhez képest az uniós programok mérsékeltebb kiadásai a 2007-2013-as ciklus operatív programjainak zárásához, illetve az új, 2014-2020-as időszak kifizetéseinek későbbi felfutásához köthetőek.
A 2016-os költségvetés 2 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal számol az államadósság további csökkenése mellett. A kormány várakozását erősíti meg az Európai Bizottság friss jelentése is, miszerint idén elérhető a tervezett hiánycél, a későbbiekben azonban még tovább csökkenhet. Ezzel párhuzamosan az államadósság 2016-ban 74,3 százalékra, 2017-ben pedig 72,4 százalékra mérséklődhet a GDP-arányában Brüsszel előrejelzése szerint. Mindez ismételten azt bizonyítja, hogy a magyar reformok működnek, ennek eredményeit pedig egyre szélesebb körben ismerik el.