Az államháztartás központi alrendszerének 2015. július végi halmozott hiánya 894,1 milliárd forintra teljesült. Ezen belül a központi költségvetés 953,7 milliárd forintos deficittel, míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 36,7 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 22,9 milliárd forintot meghaladó szufficittel zártak.
Ugyan tavaly az államháztartás központi alrendszerének deficitje 851,4 milliárd forintot tett ki ugyanebben az időszakban, a különbség elsősorban az uniós források eltérő alakulásából fakad. A fejezeti kezelésű előirányzatok uniós bevételei közel 280 milliárd forinttal maradtak el az előző évi bevételektől, mely egyrészt az évenként változó elszámolások különbségéből ered; másrészt pedig az Európai Bizottság által vizsgálat alá vont és egyeztetés alatt lévő tételek következménye. Ez azonban az uniós módszertan szerinti egyenleget nem befolyásolja, hiszen az év végéig esetlegesen meg nem érkező, de a Bizottságtól jogosan igényelt összegek bevételként elszámolhatóak. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai mintegy 170 milliárd forinttal haladták meg az előző évi összeget, amely a felfutó kifizetéseknek köszönhető.
A 2015. júliusi deficit 70,8 milliárd forintot tett ki, az előző év hetedik hónapjában ez 37,7 milliárd forint volt. Az eltérés oka itt is főként a fejezeti kezelésű előirányzatok uniós bevételeinek az előző év júliusához viszonyított jelentős elmaradásában keresendő, ezeket azonban később számolja el a költségvetés. Pozitívumként értékelhető, hogy tavaly júliushoz képest lényegesen magasabban alakultak a társasági adóból, az általános forgalmi adóból, a jövedéki adóból, a személyi jövedelemadóból, valamint szociális hozzájárulási adóból és járulékokból származó bevételek.
Továbbra is hangsúlyozzuk, hogy a hiány nagysága nem időarányos: az év első felében a kiadások meghaladják a bevételeket. Az uniós módszertan szerinti 2015. évi hiánycél pedig változatlanul a GDP 2,4%-a.