Az előzetes tavaszi adatközlés számainál kedvezőbben alakult a magyar kormányzati szektor két kiemelt mutatója a 2015. év tekintetében: a hiány a GDP 1,6%-a lett, míg az államadósság a GDP 74,7%-ára teljesült. A magyar gazdaság növekedése a legfrissebb adatok alapján szintén dinamikus: 2014-ben a GDP 4%-át, míg 2015-ben a GDP 3,1%-át érte el. Mindez összhangban van a kormány célkitűzéseivel, valamint bizonyítja, hogy a magyar reformok működnek.
A közösségi szabályoknak megfelelően az Európai Unió tagállamai a Túlzott Hiány Eljárás (EDP) keretében évente kétszer – tavasszal és ősszel – jelentést készítenek a kormányzati szektor hiányának és adósságának konvergencia kritériumok (ESA) szerinti alakulásáról. Az eljárás (notifikáció) során a nemzeti statisztikai hatóságoké a főszerep, melyek egységes módszertan alapján nyújtanak minden releváns részletre kiterjedő hivatalos adatszolgáltatást az Eurostatnak. A kormányzati szektor 2015. évi GDP arányos hiányát és adósságát a KSH a mai napon tette közzé, a teljes EDP jelentés publikálására pedig a jövő héten kerül sor.
Mint ismeretes, a hiány és az államadósság alakulása kiemelt jelentőséggel bír a költségvetési politika értékelésénél. A kormány elkötelezett az államháztartás stabilitásának fenntartásában, valamint az államadósság folyamatos csökkentésében, hiszen hosszútávon csakis így biztosítható az ország versenyképessége, a gazdasági növekedés dinamikája. Elmondhatjuk, hogy az utóbbi évek költségvetéseit rendre kedvező deficit jellemzi. A kiszámítható és felelősségteljes államháztartási gazdálkodás biztosítja a magyar családok gyarapodását, a vállalkozások fejlődését, adókedvezményekkel és támogatásokkal segíti elő a foglalkoztatás növekedését és a gazdaság bővülését.
A 2010-es kormányváltást követően az Európai Unióban az egyik legjelentősebb mértékű államháztartási konszolidációnak köszönhetően a kormányzati szektor hiánya immár évek óta jóval a GDP 3%-a alatt teljesül, az Európai Bizottság pedig 2013-ban megszüntette hazánk ellen az akkor már egy évtizede zajló túlzott hiány eljárást. Ezzel párhuzamosan sikerült megfordítani az államadósság GDP-hez viszonyított arányának tartósan emelkedő trendjét, ami nagymértékben felelős volt az ország pénzügyi sérülékenységéért. Ehhez megfelelő keretet a széles körben meghozott kormányzati intézkedések jelentettek, melyek eredményeit az utóbbi időszakban sorra ismerik el a különféle nemzetközi pénzügyi és hitelminősítő szervezetek. Így a költségvetési egyensúly és az európai uniós viszonylatban is dinamikusnak számító gazdasági növekedés egyszerre tud megvalósulni.