A koronavírus-járvány ellenére a gazdaságvédelmi intézkedések keretében a kormány adó- és adminisztrációcsökkentő politikája folytatódik.
A Magyar Közlönyben ma megjelent törvény az adókönnyítések mellett a versenyképesség növelését, a gazdaság újraindítását és a visszaélések visszaszorítását is biztosítja. Ezzel hozzájárul a magyar vállalkozások terheinek további csökkentéséhez és a munkahelyek védelméhez.
A feltöltési kötelezettség, amely a vállalkozások legbonyolultabb és egyben az év végén jelentős anyagi megterhelést is jelentő adminisztrációs kötelezettsége, megszűnik. Tavaly már nem kellett feltölteni a társasági adót, idén pedig a helyi iparűzési adóban is megszűnik a feltöltés. Így a cégek öt hónappal tovább gazdálkodhatnak 80-85 milliárd forinttal.
A vállalkozók ezen túl további adóügyi könnyítéssel is számolhatnak. Így például az egyéni vállalkozók a fejlesztési tartalék összegét az eddigi 50 százalék helyett a nyereség teljes összegéig leírhatják. E mellett mintegy 150 ezer vállalkozásnak hoz jelentős adminisztrációs tehercsökkentést az, hogy jövőre az ekáerben (elektronikus közúti áruforgalmi ellenőrző rendszerben) már csak a kockázatos termékek szállítása esetén kell bejelentést tenni.
A kisadózó vállalkozások tételes adója, a kata versenyképességének megőrzése érdekében változik a szabályozás, amely a katások jelentős többségét, több mint 300 ezer vállalkozást egyáltalán nem érint. Az adó egyszerűsége továbbra is megmarad, és ez még azokra a katásokra is igaz, akiket érintenek a változások, hiszen ők is mentesülnek mindenféle adminisztrációs tehertől, mert azt a kifizetőknek kell teljesíteni. Az ágazati szereplők kérésére – a munkavállalók és a jogkövető vállalkozások érdekében – volt szükség a módosításra. 2021. január 1-től három lényeges változás segít a visszaélések kiszűrését.
Egyrészt negyven százalékos adót fizet a megrendelő, ha a katás vállalkozó üzletfelétől hárommillió forintnál nagyobb összegű számlát fogad be egy évben, az adókötelezettség a hárommillió forintot meghaladó összegű bevétel részre vonatkozik. Másrészt a módosítások érintik a katás vállalkozókat is magukban foglaló cégcsoportokat; 40 százalékos adót kell fizetni, ha a tulajdonosok általános szabályok szerint adózó vállalkozásaikból katás vállalkozásaiknak teljesítenek kifizetéseket. Így a cégcsoportok már nem tudják a kata szabályait kijátszva minimális közteherrel kivenni a pénzt a cégből. Lényegében ugyanez, illetve a kata alkalmazásából származó adóelőny többszöröződésének kizárása indokolja a harmadik lényeges változtatást is, amely szerint egy magánszemély csak egy vállalkozási formában lehet kisadózó. Az adóhivatal a bejelentéskor vizsgálni is fogja, hogy a nyilvántartásában szerepel-e már kisadózóként a vállalkozó, és ha igen, az új bejelentést visszautasítja.
Az Európai Unióban a magyar szabályok kérik el az egyik legkisebb összeget azért, hogy az adófizetők hozzáférhessenek az egészségügyi ellátórendszerhez, de az nem fair, hogy a fizető tagok finanszírozzák a nem fizetők ellátásait is. Ezért fogadta el tavaly az Országgyűlés az új, igazságosabb társadalombiztosítási szabályokat. A Magyar Közlönyben megjelent törvény a társadalombiztosítási-szabályrendszer finomhangolásának keretében számos egyszerűsítést és könnyítést hozott. Ennek nyomán a korábbi három helyett hat hónapjuk lesz a késedelembe esőknek a hiányzó összegek rendezésére. Másrészt senki nem eshet ki az ellátásra jogosultak köréből csak azért, mert nincs érvényes belföldi lakcíme. A harmadik fontos változás, hogy az állam adómentességgel támogatja, ha más (például az előző munkáltató vagy az önkormányzat) megfizeti az érintett helyett az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Végül az adóhivatalnak újabb szempont alapján is vizsgálnia kell a magánszemély méltányossági kérelmét, és ha a hatóság szerint fennállhat a szociális rászorultság, akkor erről tájékoztatnia kell a járási hivatalt. A szociálisan rászorulóknak a törvény garantálja az ingyenes állami egészségügyi ellátást, éppen úgy, mint a nyugdíjasoknak, a diákoknak és a kismamáknak.
A magyar családokat és az egész lakosság egészségét védi az, hogy ahol van online pénztárgép, ott 2021-től elektronikusan is lehet fizetni. Az intézkedés a mintegy 60 ezer vállalkozásnak sem jelentene plusz terhet, hisz a kötelezettségnek nemcsak POS terminállal, hanem az azonnali utalás biztosításával is eleget tehet.
A Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény az alábbi linken, a 2020. évi 168. számú Magyar Közlönyben érhető el:
https://magyarkozlony.hu/