A kis- és középvállalkozások növekedését és termelését az adórendszeren keresztül is szeretnénk segíteni egy kifejezetten rájuk szabott adónemmel – mondta el Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára a Világgazdaság „Új távlatok, a szükséges források megteremtése” című konferenciáján.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar vállalkozások 99 százaléka kkv, a munkaerő bő kétharmadát foglalkoztatják, ezzel szemben a termelékenységük jóval szerényebb, mint a nagyvállalatoké. Utóbbi csoport a beruházások hatékonyságában és volumenében is jóval előrébb jár.
Az államtitkár elmondta, már a szociális hozzájárulási adó 19,5-ről 17,5 százalékra csökkenése is nagyjából 450 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál, és mivel ez a csökkenés a bérteherben következik be, így főleg a kkv-kat érinti.
Az adópolitika főbb irányait illetően az államtitkár elmondta, továbbra is fontos cél a gazdaság fehérítése. Több pénz folyt be a költségvetés mellett még a folyamatos adócsökkentések mellett is, amihez nagyban hozzájárul a gazdaság fehéredése, ami a GDP több mint egy százalékát (450-500 milliárd forint) tette ki.
A beruházásokat illetően az államtitkár elmondta, hogy változni fog az általános fejlesztési adókedvezmény: nem lesz szükség új munkahelyek teremtésére, helyette a technológia és a hatékonyság növelésének a támogatása lesz a cél, természetesen a munkavállalók megtartása mellett.
Izer Norbert beszélt arról is, hogy a kkv-k fejlődésének elősegítésében nagy szerep jut katának és a kivának, ugyanis ha adóadminisztrációt csökkentenek, abban az esetben költségmegtakarítás jön létre, ami felér egy kisebb adócsökkentéssel. Már több mint 330 ezer vállalkozó választotta a katát, ami a magyar adórendszer legegyszerűbb és legnépszerűbb adóneme. A vállalkozás növekedését azonban ez az adónem nem igazán tudja segíteni, és a 12 millió forintos korlát a növekedésnek is gátat szab.
Az államtitkár ezért úgy látja, hogy a kiva az igazán nagy lehetőség növekedés terén a vállalkozóknak.
Kijelentette, hogy már több mint 40 ezren választották a kivát, aminek az adókulcsa jövőre 13-ról 12 százalékra csökken. Minden évben kapnak egy kalkulációt azok a vállalkozások, amelyek a kivát választhatják, és a túlnyomó többség jobban is jár ezzel az adónemmel. A kalkuláció segítségével azt is látják, hogy pontosan mekkora költségcsökkentést jelentene számukra. A kiva arra lett optimalizálva, hogy a pénzt visszaforgassák a cégbe a tulajdonosok, ezzel is segítve a vállalkozások beruházását. Ezzel el lehet érni, hogy a jelenlegi 25 százalékos beruházási ráta a jövőben is biztosított legyen, ez az ütem ugyanis szükséges a gazdaság ilyen szintű növekedéséhez.
Izer Norbert előadásában kiemelte: szükség van a teljes elektronizációra, hogy ne csak az adóbevallás, hanem maga az adatgyűjtés és a NAV-nál az adatok feldolgozása is elektronikus legyen. A cél, hogy 2021-re a NAV teljesen papírmentes hatóság legyen.
Szerinte bizonyos bevallásokat ki lehetne váltani azzal, ha a bérszámfejtő programokat is azonnal látná az adóhatóság. A papírmentesség mellett Izer egy másik célt is meghatározott, mégpedig, hogy 2021-2022-ben már a NAV el tudja készíteni a kkv-k adóbevallását is, és akár az áfa-bevallásokat is.
Utóbbihoz azonban szükség van arra, hogy minden számlaadat a NAV rendelkezésére álljon– jegyezte meg. „A magyar kkv-k lehetőségét a kivában látjuk, ilyen fókuszú gazdaságpolitikát szeretnénk a kkv-knak felépíteni, a rendszer lehetőséget ad a cégeknek, hogy hosszú évekig folyamatosan fejlődni, és növekedni tudjanak” – emelte ki az államtitkár.