2015 első negyedévében 3,4 százalékkal bővült a magyar GDP. A 2013-as növekedési fordulat óta, immáron nyolc negyedéve tartó fellendülés tartóssá és hosszú távon is fenntarthatóvá vált. A növekedésből szinte minden ágazat és szektor egyaránt profitál és az egyensúlyi mutatók is kedvezően alakulnak.
2015. első negyedévében 3,4 százalékkal nőtt éves alapon a magyar gazdaság teljesítménye, míg az előző negyedévhez mérten 0,6 százalékos bővülést mutatott. A bruttó hazai össztermék dinamikus növekedése lényegében a piaci várakozásokkal összhangban alakult.
Termelési oldalon kiemelkedően teljesített az ipar, köszönhetően nagyrészt az autóipar további bővülésének. Az építőipari termelés a magas bázis ellenére is nőtt, amihez a kkv szektort támogató hitelprogramok és az EU-s források egyaránt hozzájárultak. A piaci szolgáltatásokon belül a turisztikai, valamint a kiskereskedelmi forgalom is erősödött az első negyedévben, összhangban a belső kereslet várható további élénkülésével. A GDP felhasználását nagymértékben a belső kereslet hajtotta, mind a beruházások, mind a fogyasztás jól teljesített várakozásaink alapján. Az exportdinamika tartósan magas maradt, amit az autóipari külső kereslet is támogatott.
Az egészséges és kiegyensúlyozott növekedési szerkezetet mutatja, hogy a bővülés nem járt együtt eladósodással, hanem a külső és belső egyensúly is megmaradt. Az első negyedévben a külkereskedelmi egyenleg többlete több mint 500 millió euróval meghaladta a tavalyi kiugróan magas szintet. Ennek köszönhetően az ország külső finanszírozási képessége 2015 egészében meghaladhatja GDP 9 százalékát. A külső egyensúly mellett a belső egyensúly is kedvezően alakul: a tavalyi 2,6 százalékos kormányzati hiány idén 2,4 százalékra csökkenhet. Ez lehetővé teszi, hogy az államadósság a vártnál markánsabban épüljön le, valamint hazánk sérülékenysége erőteljesebben csökkenjen.
A munkaerő-piaci trendek továbbra is kedvezően alakulnak, vagyis a tartós gazdasági növekedés a foglalkoztatás erősödésével párosul. A foglalkoztatottak száma mintegy 80 ezer fővel bővült az első negyedévben, amit jelentős mértékben a versenyszféra létszámának emelkedése magyaráz. Ezen túlmenően a reálbérek is dinamikusan növekedtek, ami szintén támogatja a belső kereslet növekedését.
A következő negyedévekben is tartósan magas növekedésre számítunk, így éves összesítésben is 3 százalék feletti GDP-bővülés várható, összhangban a Konvergencia Programmal. Várakozásunk szerint a növekedést a kedvező külső kereslet, az erősödő bizalom, az alacsony inflációs környezet és a javuló munkaerő-piaci helyzet támogathatja. A Konvergencia Programban ismertetett kockázati tényezők (geopolitikai feszültségek, az euróövezet adósságválságának kiújulása) érdemi hatása egyelőre nem mutatkozik a tényadatokon.