A magyar államnak 49 százalékos, kisebbségi részesedése volt a bankban. Ennek megfelelően irányítási joggal nem rendelkeztünk, a stratégia végrehajtásának ellenőrzése volt a feladatunk. Ebben nem volt mindig partner a többségi tulajdonos, a működés szabálytalanságai egyre fokozódtak.
A legfontosabb szabálytalanság az utóbbi időben a folyamatos tőkehiány volt, amelynek rendezésére a Felügyelet is felszólította a bankot. Emellett a belső szabályzatokban és folyamatokban is tapasztaltunk hiányosságokat, bár e téren az állam tulajdonosi szerepvállalása óta komoly előrelépések is történtek.
Az állam minden rendelkezésére álló eszközt kihasznált, hogy a többségi tulajdonost a pénzintézet szabályos és hatékony működésének helyreállítására késztesse, és ezáltal a bank pénzügyi helyzete stabil maradjon. Kisebbségi tulajdonosként a SZMSZ jelentős átalakítása és a menedzsment nagy részének menesztése is ezek közé tartozott. Mindez ugyanakkor nem vezethetett a tőkehelyzet rendezéséhez. Miután a többségi tulajdonos tőkeemelési kísérlete több menetben is meghiúsult, a bank helyzete a jogszabályok alapján tarthatatlanná vált, ezért a Magyar Nemzeti Banknak vissza kellett vonni a bank működési engedélyét.
A bank a hitelintézeti szektor összesen 0,14 százalékát teszi ki. A betéteseket az Országos Betétbiztosítási Alap 30 millió forint értékhatárig 20 munkanapon belül kártalanítja. A Széchenyi Bank megszűnése nem okoz zavart a pénzügyi rendszerben.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Töröcskei István vezetése alatt az ország érdekeit, a finanszírozás biztonságát szem előtt tartva megbízhatóan működik, jó nemzetközi hírneve van. A többségi tulajdonos vezérigazgatói tevékenysége nincs kapcsolatban a pénzintézetek helyzetével, azok irányításában közvetlenül nem vett részt. Töröcskei István ennek ellenére beadta a lemondását, melyről a következő napokban várható döntés.