Már két éve járna a kedvezőbb minősítés – emelte ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter

A költségvetésnek az a célja, hogy az ország gazdálkodását szabályozza a központi bevételeken és kiadásokon keresztül. Annak örülünk, ha ezt is figyelembe veszik a hitelminősítők az értékelés elkészítésekor, de az alapvető cél mégis az, hogy a céljaink megvalósuljanak, az ellátandó közösségi feladataink a szükséges forrásokkal rendelkezzenek – mondta el a lapunknak adott interjúban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, aki cáfolta, hogy háborúban állna a jegybank vezetésével. A bankadó csökkentésének mértékét beterjesztette a kor­mány, most a Bankszövetség tag­jain a sor. Az egészségügyre jövőre több pénz áll rendelkezésre, mint az idén.

- Szakértők szerint a „korai”, 2016-os költségvetés egyértelműen a hitelminősítői feljavítást szolgálja. Mi értelme van egy „nyári” büdzsének?

- A költségvetésnek az a célja, hogy az ország gazdálkodását szabályozza a központi bevételeken és kiadásokon keresztül. Annak örülünk, ha ezt is figyelembe veszik a hitelminősítők az értékelés elkészítésekor, de az alapvető cél mégis az, hogy a céljaink megvalósuljanak, az ellátandó közösségi feladataink a szükséges forrásokkal rendelkezzenek. Hogy ezt a szokásosnál előbb tesszük meg, annak az az oka, hogy szeretnénk, ha nagyobb felkészülés állna rendelkezésre a családok és vállalkozások számára, előre lássák a következő évi mozgásterüket.

- Presztízs- vagy piaci árazási szempontból fontos, hogy befektetésre ajánlott legyen Magyarország?

- A piac véleménye az elsődleges. A piacon kell értékesíteni a magyar állampapírokat, jelenleg pedig rendkívül kedvező az árazásunk. A tízéves, forintban kibocsátott állampapírokat 3,5 százalék körüli hozammal lehet értékesíteni. Jelentősen csökken az ország kamatkiadása. Számítá­saink szerint hetvenkétmilliárd forinttal kell kevesebbet költeni az idei évhez képest jövőre az adósságszolgálatra, ez a pénz itt marad. A piac sokkal kedvezőbb árazást mutat most, mint a hitelminősítők.

- De megérett-e a helyzet a fel­minősítésre?

- Két éve kijárna Magyarországnak, hogy egy kedvezőbb besorolást kapjon. Megállt az adósság növekedése, csökkent a külső kitettség, és tartós a költségvetési fegyelem. Egy kedvező minősítésnek üzenete van a külföldi befektetők felé, ezen keresztül pedig hozamcsökkentő hatása is lehet. A nagyobb keresletnek pedig van megtakarítási hatása az adósság finanszírozásában.

- Mi garantálja, hogy a most még nem látható kockázatokat az állam fedezni tudja majd a „korai” büdzsében?

- Százmilliárd forint áll rendelkezésre a rendkívüli kormányzati tartalék keretéből és további százmil­liárd forint az Országvédelmi Alapban. Összesen kétszázmilliárd forintos tartalékunk van. Ennek elegendőnek kell lennie arra, hogy ha természeti katasztrófa vagy más, előre nem látható kiadás merülne fel, akkor ezeket a tételeket biztonsággal finanszírozni tudjuk.

- Van-e eltérés a tartalékolás nagyságrendjében az elmúlt évekhez képest?

- Igen, van. Az idei évhez képest hetvenmilliárddal nagyobb az Országvédelmi Alap, plusz fejezeti tartalékokat hoztunk létre, amelyeket csak október 1-je után lehet elkölteni, ezek összesen harmincötmilliárdot tesznek ki. A korábbi tervezés miatt kevesebb tényadatunk van, ez indokolja a nagyobb tartalékot.

- Mitől annyira elégedett a kormány a növekedéssel?

- Törekvő gazdaság, törekvő ország. Amíg az unió átlagos növekedési üteme 1,4 százalék, addig a közép-európai régióban háromszázalékos bővüléssel is csak „jól szerepeltnek” lehet tűnni. Látható: az európai gazdaság növekedését jelenleg Németország és a közép-európai régió táplálja. Némi globális leegyszerűsítéssel: Ázsia és Amerika dinamikus, Nyugat-Európa jóllakott, Közép-Európa pedig törekvő. Az alacsony olajár segíti az itteni gazdaságokat, a járműipar bővülése pedig mindegyik ország növekedését húzza. A magyar gazdaság növekedése azért tudott az elmúlt időszakban az átlagtól magasabb lenni közép-európai összevetésben is, mert a bővülés több területet érint. A belső fogyasztás és a beruházások jelentősen segítik a növekedést. Hatékonyabb lett az uniós források felhasználása, és az állami beruházásokon keresztül is tudtuk támogatni a növekedés magas szintjét. Azok az ágazatok is megmozdultak, amelyek kiegészítik ezt a pozitív hatást, például a turizmus vendégéjszakákban és szállásdíjbevételben tíz százalékkal erősödött. A háztartások fogyasztása, a kiskereskedelmi forgalom is besegített, amiben szerepe volt a lakossági reáljövedelmek emelkedésének.

– De mit érez ebből Mari néni a sashalmi piacon?

– Már érezheti ennek a hatását, tekintettel arra, hogy több munkahely van az országban, mint néhány esztendővel ezelőtt. Növekednek a bérek is, az állam a maga területein, így a közszférában életpálya-rendszereket indított el. A pedagógusoké 2013 őszén indult el, az idén a rendvédelmisek és a hivatásos katonák érzik majd a bérintézkedéseket, esetükben harminc-, majd évről évre ötszázalékos a növekmény. Fontos, hogy más területekre is kiterjedjenek a bérintézkedések. A növekedés pozitív hatását jelzik az adócsökkentések is. A tizenhatról tizenöt százalékra csökkenő személyi jövedelemadó minden adózót, vagyis 4,2 millió embert érint. Utóbbi révén nemcsak azokat tudjuk segíteni, akik az állami szférában dolgoznak, hanem azokat is, akik a magánszférából kapják a jövedelmüket.

- Mintha egyre kevesebb szó esne az állami újraelosztás mértékének a csökkentéséről.

- A cél változatlan. A konvergencia-programból kitűnik, hogy ezen a téren Magyarország sokat tett, és tesz. Az államháztartás bruttó hazai termék arányos bevételei a 2015 végére tervezett 46,7 százalékos arányról 2018 végére 42,5 százalékra csökkennek. Az adó- és járulékbevételek mértéke a GDP-től elmaradva bővült, az adócentralizáció 2018-ig harminchat százalék alá csökkenhet. Erre minden esélyünk megvan, hiszen a magasabb növekedés olyan pluszforrásokat hoz, amellyel a hiányt csökkenteni tudjuk.

- Spórol-e magán az állam, a kormány?

- Ezen a téren a Nemzetgazdasági Minisztérium jó példával jár elöl. A múlt évben két intézményt szüntettünk meg és olvasztottuk be. A munkaügyi hivatalokat integráltuk a minisztérium szervezetébe és a kormányhivatali rendszerbe, ez létszámcsökkentéssel is járt. A másik lépés a Nemzeti Tervezési Hivatal megszüntetése volt, amely olcsóbbá és hatékonyabbá tette a minisztérium működését. Tágabb horizonton az államreform bizottságon keresztül hétről hétre vizsgálják a szakértők a különböző területeket, és ennek a munkának is köszönhető az, hogy a jövő évi büdzsében azokat a kisebb díjtételeket, illetékeket, amelyek az embereket a mindennapokban érintik, tízmilliárd forinttal csökkenteni tudjuk majd. Cél, hogy a nagy állami rendszerek hatékonysága is javuljon.

- Szerepel-e még terveikben a nullaszázalékos hiány elérése?

- Minél kisebb mértékű deficit elérése a cél. Ma még szemmel láthatóan nincs abban a helyzetben a gazdaságpolitika, hogy meglépjük ezt, hiszen hétszázhatvanmilliárdos hiánnyal tervezünk jövőre. Lépésről lépésre lehet a nulla százalékot elérni. Az idei 2,6 százalékos hiány után jövőre 2,4 százalékos deficitet tervezünk, ez azonban nem zárja ki, hogy ennél alacsonyabb legyen a hiány mértéke.

- Az adósságszabály-képlet kapcsán nem estek a saját csap­dájukba?

- Korszakhatárhoz értünk, a magyar gazdaság eljutott abba a periódusba, amikor erőteljes a növekedés, és ehhez nagyon csekély mértékű infláció társul. A helyzet teljesen új, az elmúlt években, évtizedekben ennek az ellenkezőjét tapasztalhattuk. Ha a 2011-ben meghatározott adósságszabályt alkalmaznánk a mostani helyzetben, az a nemzetgazdaság teljesítményét indokolatlanul vetné vissza, ezért ennek módosítását kezdeményezzük. A lényeg, hogy a korábban elfogadott képlet csak akkor marad hatályban, ha a jegybank inflációs célját meghaladó pénzromlás, valamint három százalék feletti gazdasági növekedés van. Amikor nem az helyzet, jóval kisebb az infláció, akkor 0,1 százalékos csökkenést kell elérni az adósság szintjében. A jövő évi tervekben olyan hiány szerepel, amely mellett az adósságmutató egy százalékpontot csökken. Magyarország 2011 óta minden évben csökkenteni tudta adósságát.

- Tart-e még a háború a jegybank vezetőségével?

- Nincs háború! Stratégiai együttműködés van a célok megvalósításában. Növekedés, nagyobb foglalkoztatás, árstabilitás elérése – ezek a legfontosabb célkitűzéseink. Egymás függetlenségét és munkáját tisztelve dolgozunk ezekért a célokért. Azok a viták, amelyekre az elmúlt napokban a sajtó kitért, részletkérdések körül folytak, ugyanis ezen a területen is közös a cél, mégpedig a vállalati hitelezés bővítése. Miután az utóbbi kérdésben a miniszterelnök aláírta a megállapodást az EBRD-vel, a kormány pedig erről döntött, nem látom szükségét, hogy ebben a kérdésben ismét vitát folytassunk le. Most az adócsökkentés hatását kell a bankoknak átvezetni.

- A pénzintézetek vállalják, hogy többet hiteleznek, és csökken a bankadó. Mit láthatunk ebből a gyakorlatban?

- Az Erste Bank ötszázötvenmillió eurós értékben növeli hiteleit a következő három évben. Bízom abban, hogy a többi bank is megmozdul. Egyeztetünk a Bankszövetséggel, és abban állapodtunk meg, hogy a vállalásukat írásos formában is rögzíteni fogjuk.

A kormány megtette a bizalomerősítő gesztust, a bankadó csökkentésének mértékét beterjesztette. Most a Bankszövetség tagjain a sor.

- Neuralgikus pont Magyarországon az egészségügy, mit tesz a kormány, hogy javuljon az ágazat helyzete?

- Az egészségügyre 2016-ban több pénz áll rendelkezésre, mint 2015-ben, vagyis ez az ágazat is azok közé tartozik, ahol a források bővülnek majd. Idetartozik, hogy az elmúlt években jelentős változások történtek a kórházak finanszírozásában is. A 2014-es kórházi adósságszint nagyjából megegyezett a 2010-es adósságszinttel, ami úgy alakult ki, hogy 2009-ben egy hónapi finanszírozást korábban lehívott az akkori szocialista kormány. Úgy vettük át a kórházi finanszírozási rendszert, hogy abból egyhavi finanszírozás hiányzott. Azt tudtuk elérni, hogy 2014-re lényegében az adósságszint nem változott, ráadásul jelentős megtakarítást is elértünk többek között a gyógyszer-közbeszerzés elindításával. A felszabaduló források visszakerültek az ellátórendszerbe.

Ezt a munkát kell folytatni, meg kell találni azt az egyensúlyi pontot, ahol a kórházak finanszírozása adósság kialakulása nélkül is biztosítható. Folytatni kell például egységes üzemeltetési gyakorlat kialakítását, amivel a kórházak gazdálkodását is hatékonyabbá lehet tenni.

- A kórházi adósság rendezését az illetékes államtitkár, Zombor Gábor már áprilisban bejelentette, holott a 2016-os költségvetést a minap terjesztették az Országgyűlés elé. Nem egyeztetnek?

- Meglepő állítás volt, de államtitkár úr valószínűleg arra célzott, hogy jövőre bővülnek az egészségügyi forrásaink. Egyébként az államháztartási törvény előírásai szerint kötelezettséget vállalni csak a rendelkezésre álló fedezet alapján lehet. Ha fedezet nélküli kötelezettségvállalás történik, akkor erről az illetékes kórházaknak a felügyeleti szervet tájékoztatni kell, s az mérlegeli, szükséges-e felelősségre vonás. Nem vitatom, hogy a 2010 előtti kormányok időszakából sok rendezetlen számla maradt hátra.

- Mit tapasztaltak az Uber taxi­cégnél indított adóhivatali vizs­gálaton?

- A vizsgálat első eredményei már rendelkezésre állnak. Az adóhatóság az eddig megvizsgált minden Uber-sofőr esetében szabálytalanságot állapított meg. A sofőrök az összes előírást megszegve folytatták működésüket. A gépjárművekben nem volt sem taxaméter, sem számla, sem nyugtatömb. Sem taxi-engedély-lyel, sem alkalmassági vizsgával nem rendelkeztek. A vizsgálatokat folytatjuk, a NAV további ellenőrzéseket hajt végre, a már lefolytatott vizsgálatok után pedig mulasztási bírságot szab ki.

- Miniszteri munkája mellett van-e ideje képviselői teendőit is ellátni?

- Először kaptam bizalmat a II. és III. kerületi lakosoktól a fővárosban, ezt a bizalmat kívánom megszolgálni. Munkámmal sikerült elérni, hogy az állami döntéshozatal eredményesen mozdult meg a kerületi fejlesztések irányába. Olyan beruházások indulhattak el a közreműködésemmel, mint a Millenáris területének rendbehozatala, megkezdődött a Klebersberg-kastély felújítása. Gül Baba türbéje és környezete rekonstrukciója jövőre 1,4 milliárd forint támogatást kap. A budai fonódó villamoshálózat kialakítása 17,6 milliárd forintos beruházási tétel a Bem rakpart és a Széll Kálmán közötti szakaszon, ebből 14,8 milliárd uniós forrás lesz. Gazdasági miniszterként jó gazdasági döntésekkel is igyekszem szolgálni a kerületek fejlesztését.