Jó esély van arra, hogy a kormány év végén feloldja a 110 milliárd forintos tartalékolást – nyilatkozta a Világgazdaságnak adott interjújában Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter szerint a büdzsével nem lesz gond, és középtávon a bankokat sújtó különadót is felül lehet vizsgálni.
Néhányan felvetették, hogy akár bankok csődjét is hozhatja a devizahitelesek megmentése. Ön szerint is?
Egyáltalán nem osztom ezt a véleményt. A magyar bankrendszer tőkeellátottsága jó, a külföldi tulajdonosok az elmúlt hónapokban sorra nyilatkoztak arról, hogy eszük ágában sincs a magyar piacról kivonulni. Az MKB eladása azért kivétel, mert a Landesbank egy EU-s kötelezettségnek tett eleget. 2008-ban feltőkésítette a magyar leánybankot a bajor kormány, és az Európai Bizottság ezt úgy hagyta jóvá, hogy 2016-ig el kell adni. Bármelyik nagybank kivonulása került szóba eddig, a menedzsment hirtelen közölte, hogy maradni akar Magyarországon és hosszú távon tervez. A csődökkel kapcsolatos félelmek alaptalanok. A bankok a devizahiteles tárgyalásokon is azt jelezték, hogyha szükségessé válik, akkor az anyabankoktól kapnak tőkét, ha nem, akkor saját maguk keretein belül rendezik a számlát.
Az MNB azt gondolja, hogy 3-4 bank akár el is hagyhatja az országot középtávon. Ha elmenne valamelyik bank, akkor az állam felléphetne, mint vevő?
Ahogy említettem, eddig mindenki azt deklarálta, hogy maradni akar, ezért kár találgatni. A magyar tulajdon növelése stratégiai cél, ami állami és magántulajdonosok között is bonyolódhat.
Korábbi nyilatkozatai szerint még idén megtörténhet a devizahitelesek fontosítása. Ez az MNB devizatartalékának felhasználásával vagy más eszközökkel történhet meg?
A Kúria meghozta a jogegységi döntését, kimondta, hogy a bankok tisztességtelenek voltak, amikor az árfolyamrést teljesen áthárították az ügyfélre és egyoldalúan szerződést módosítottak, de az ítéletnek, semmi törvényi konzekvenciája nem volt. Ezért kellett a Parlamentnek júliusban első lépésben a Kúria döntését átvezetnie. A második lépés ősszel lesz, amikor pontosan meghatározzuk, hogy a bankoknak hogyan kell elszámolniuk. Még vannak rendezetlen kérdések, amelyeken most dolgozik a minisztérium. Ilyen az árfolyamgát rendszerébe belépők törlesztő részletének visszaszámolása, vagy például az adózási kérdések. Úgy gondolom, hogy az elszámolási kérdéseket szeptember-októberben rendezhetjük a Parlamentben. Ezt kell követnie a forintosításnak. Hogy ez pontosan milyen mértékben érintheti a jegybank devizatartalékait, nagyban függ attól, hogy az elszámolás keretei milyenek lesznek.
Tárgyalnak az MNB-vel a devizahitelek részleges felhasználásáról?
Létrehoztunk egy munkacsoportot a Kúria jogegységi döntésének átvezetésére. A gazdasági minisztérium közösen dolgozott az igazságügyi minisztériummal az előterjesztésről is. Ez a munkacsoport dolgozik tovább, amiben meghívottként részt vesznek az MNB delegáltjai is.
Mindenki azt találgatja, hogy a 110 milliárdos zárolást miért kellett végrehajtani, ha az első féléves költségvetési folyamtok jók voltak. Esetleg tartanak attól, hogy a zárolás nélkül nem csökkenne az államadósság?
Ez egy biztonsági vésztartalék. A gazdasági folyamatok jók, de vannak olyan döntések, amelyeket a kormány az utóbbi időben hozott meg. Ilyenek voltak a vagyonpolitikai intézkedések. Az állam a közműszolgáltatókban: Főgáz, Antenna Hungária, AVE Zrt. tulajdoni hányadot vásárolt, hogy az ellátás biztonságát garantálja. Bizonytanság, hogy az Magyar Villamos Művek feltőkésítése igényel-e még további forrásokat. A másik terület a közmunkaprogram, ami rendkívül sikeres, ezért a támogatási keretet 47 milliárd forinttal emeltük az idén. Ez teszi lehetővé, hogy több mint 200 ezer embernek munkát adjunk és bért fizessünk. A harmadik terület az EU-támogatásoké. Néhány ügyről vita van, és a bizottság vizsgálja, hogy a közvetítő intézményrendszer működőképességét miként befolyásolja, hogy a minisztériumok felügyeletével működnek. Vannak kötelezettségszegési eljárásaink, és van néhány olyan ügy, amiben vizsgálat alatt állunk. A negyedik ok, hogy a rezsicsökkentés hatása sokkal nagyobb, mint ahogy számoltuk. Az infláció nulla százalék körül lesz, míg mi 2,4-re terveztük. Emiatt a fogyasztási típusú adóbevételek némileg elmaradnak, ami persze az év második felében megfordulhat. Ezért fogtunk vissza most 110 milliárd forintot, és ha úgy látjuk, hogy a költségvetési folyamtok lehetővé teszik, akkor október-november táján ennek a pénznek a tartalékolását feloldjuk.
Az NGM működését hogyan érinti a zárolás?
8.3 milliárd forintot kell megtakarítanunk. Minden tárca saját maga dönti el, hogy milyen intézménynél, kifizetéseinél akar takarékoskodni. Augusztus 1-jéig kell jelezni a Magyar Kincstárnak a végeredményt.
A zárolásnak van-e köze ahhoz, hogy a bizottság a közelmúltban felvetette, hogy újra elindítaná a deficiteljárást jövőre?
Nincs. Ez ki is került az országspecifikus ajánlások közül. Meg tudtunk győzni a bizottságot arról, hogy Magyarországon rendben mennek a költségvetési folyamatok és a 2,9 százalékos hiányt tartani tudjuk. Prognózisok vitája zajlik Budapest és Brüsszel között. A múltbéli adatokban nincs vita, hiszen Magyarország növekedése az Európai Unióban az egyik legmagasabb, a foglalkoztatás 20 éves csúcson van, az államháztartási hiány pedig az EU tagállamai közül egyike volt a legalacsonyabbaknak az elmúlt években. Véleménykülönbség az államadósság csökkenésének jövőbeni ütemében van. Az intézkedésekre azért tettünk javaslatot, mert, bár tartani fogjuk a költségvetési hiányt, a tervezett szint szélén, három százalék körül lesz a deficit. Ilyenkor az a helyes, ha egyértelművé tesszük ország-világnak, hogy a magyar kormány mindenképpen tartani fogja a hiányt. Ennek azért van jelentősége, mert Magyarországnak folyamatosan hiteleket kell felvennie a lejáró adósságai finanszírozására, és nem mindegy, hogy milyen feltételekkel jutunk forráshoz. A kamat mértékét igen csak befolyásolja, hogy a hitelezők stabilnak látják-e a költségvetést.
Néhány napja a növekedési beindulásáról beszélt az Matolcsy György, az MNB elnöke. Azt mondta, támogatják a kormány 4 százalék feletti növekedés és 4 százalék alatti munkanélküliségi tervét. Hogyan érhetőek el ezek a célok, esetleg további gazdaságélénkítés várható-e?
Én nagyon bízom abban, hogy lesz ennél még magasabb is a magyar gazdaság növekedése. Jelenleg azonban meg kell becsülni a kisebb növekedési adatokat is. Az az időszak egyre inkább lezárul a magyar gazdaság történetében, amikor az olcsó munkaerőre és az alacsonyabb költségekre építve tudtunk tőkét vonzani. Most már inkább az a kérdés, hogyan lehet a gazdaságot olyan pályára állítani, ami a hozzáadott érték növekedést fokozza. Ez iparfejlesztés nélkül nem fog menni. Sokan mondják, hogy az ipari termelés aránya már most is magas a GDP-n belül. Ez igaz, az unióban a 3-4. helyen vagyunk, de a válságban kiderült, hogy azok az országok tudtak túlélni, ahol az ipari termelés magasabb. Magyarországon az a cél, hogy fokozzuk az ipari termelés arányát, és a régió legmagasabb szintjét érjük el. Ezért akarunk olyan fejlesztéseket indítani, amelyek a hazai és uniós forrásokat ennek a célnak az érdekében használják fel. Termelési oldalról az ország meglévő kapacitásaira kell építenünk, ami a járműipari, élelmiszeripari, feldolgozóipari kapacitások bővítését, a beszállítói hálózatok fokozását jelenti. Felhasználói oldalról azokat a technológiákat kell előnyben részesítenünk és átvennünk, amelyek előre visznek más országokat is, és több hozzáadott érték érhető el velük. Ilyen a biotechnológia, a nanotechnológia, vagyis a versenyképes technológiák alkalmazása és fejlesztése, ami az országban szerencsére már most is jelentős közép-európai összevetésben.
A következő hét évben a 7200 milliárd forintos uniós keret 60 százalékát fordítjuk gazdaságfejlesztésre, ami sokkal több, mint az előző ciklus 16 százalékos aránya. Bízom benne, hogy a Partnerségi Megállapodás aláírása után hamar elkezdhetjük kiírni a pályázatokat.
A partnerségi megállapodással mintha csúszásban lenne az ország.
Nem vagyunk lemaradásban: a Partnerségi Megállapodást elsők közt, márciusban nyújtottuk be, az Operatív Programokat is elküldtük a jogszabályi határidőn belül. Az elmúlt hetek eredményes tárgyalásainak köszönhetően várhatóan hamarosan aláírjuk a Partnerségi Megállapodást a Bizottsággal, így aztán az operatív programok tárgyalása is gyorsabban zárható lesz. Szerencsére az új pályázatok megjelenésének nem feltétele a tervezési dokumentumok formális brüsszeli jóváhagyása, ezért az új kiírásokat már nyár végén szeretnénk meghirdetni.
Említette, hogy akár 5 százalékkal is növekedhet a gazdaság. Elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy ennél jóval alacsonyabb a potenciális növekedés Milyen lépéseket tudnak tenni ebben a négyéves ciklusban, hogy ez a növekedés elérhető legyen?
Kedvezőek a növekedési kilátások. Az elmúlt évben 10 százalék felett nőttek a beruházások, a tovább fejlesztések alapjai is most teremtődnek meg, amihez rendkívül kedvező kamatkörnyezet társul, hiszen történelmi mélyponton vannak a hitelkamatok. Az ország finanszírozása egyre olcsóbb, tehát megtakarítást érünk el az adósságszolgálatban is.
Nagyon fontos, hogy az exportpiacokat ne veszítsük el, erről szól a keleti nyitás. Meg kell tartani a nyugati piacokat, de fel kell építeni az ázsiai vagy éppen az afrikai pozíciókat. Három év alatt 70 milliárd euróról 81 milliárdra nőtt a magyar export teljesítménye. Jó, ha dübörög a járműexport, de ha magyar vállalkozások kapcsolódnak a kivitelhez, az még jobb.
Sokak azt gondolják, hogy a gazdaság hosszú távú növekedését leginkább az segítené, ha a szektorokat sújtó magas különadók csökkennének, és a vállaltok szempontjából számíthatóbbnak tűnő környezet valósulna meg. Mit üzen nekik?
Azt, hogy számoljanak. Az üzleti tervek elkészítéséhez alapos kalkuláció kell. Amikor beszélgetek külföldi üzletemberekkel, és megkérdezem, hogy miért Magyarországot választják, akkor van néhány fix pont, amit el szoktak mondani. Ilyen a jó földrajzi adottság, a centrális pozíció, a szakképzett munkaerő, a duális szakképzési rendszer. Abban is látnak fantáziát, hogy Magyarország logisztikailag kedvező helyen van, és a gyártási központokat idehozva el lehet érni a közép-európai piacokat. Ezeket a véleményeket visszatükrözi a Német Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tanulmánya is, amiben a Magyarországon működő német vállalkozók döntő többsége azt monda, hogy újra nálunk fektetne be. A különadók persze fájnak bizonyos szektoroknak, de világosság tettük, hogy a közteherviselésbe őket is be akarjuk vonni. A vállalatok osztottak-szoroztak, és azt mondják, hogy így is megéri itt maradni. Persze van bankadó és tranzakciós adó, de ennek ellenére ígéretes piac a magyar, és ha dinamikus növekedésre tudunk állni, az a profit szempontjából is kecsegtető lesz. Nagyságrendi bevételkiesést most nem tudnánk máshonnan pótolni, de hogyha lesznek plusz forrásaink a gazdasági növekedésből, akkor van néhány szektor – és ezek közé tartozik a bankszektor is –, ahol a különadókat át lehet gondolni, a bankadót felül lehet vizsgálni.