A tervezettnél alacsonyabb lehet az idén az államháztartás hiánya: GDP-arányosan 2,6-2,7 százalék, s várha­tóan a december is többlettel zárul – jelentette ki a Magyar Hírlapnak Varga Mihály, aki szerint az egyenlegjavulás fő oka a magasabb gazdasági növekedés.

- Számos szakértő, köztük a jegybank stábja is azt jósolja, hogy az idén alacsonyabb lehet az államháztartási hiány a kormányzati tervnél. Osztja-e ezt a várakozást?

- Szerintem is alacsonyabb lesz a hiány annál, mint amivel terveztük erre az évre. Ez GDP-arányosan valahol 2,5-2,9 százalék között lesz. Én a deficit év végi számát 2,6-2,7 százalékra várom, ugyanakkor a hiány végső alakulása sok mindentől függ. Pél­dául jelentős szerepe van annak is, hogy a minisztériumok, a költségvetési intézmények hogyan tudták a gazdálkodásukat lezárni. Sokszor az történik, hogy a decemberi véghajrában szerződéseket nem kötnek meg, felduzzadnak a maradványösszegek, nehéz kiszámítani az év végi számot. De valóban arra lehet tippelni, hogy alacsonyabb lesz a hiány a tervezettnél.

- Mi lesz a különbözet sorsa?

- Ha kisebb lesz a hiány, akkor kisebb lesz az adósságállomány is. Annak örülünk, hogyha évről évre azt tudjuk üzenni az embereknek és az Európai Uniónak, stabilan és tartósan három százalék alatt van a magyar államháztartás hiánya.

- Mi áll az egyenlegjavulás hát­terében?

- Ebben az évben magasabb lett a növekedés, s ez segítette a központi bevételek kedvező alakulását. Szeptember, október és november hónapban egymást követően többlete volt az államháztartásnak, decemberben is arra számítunk, hogy ez így lesz. Nem volt igazuk azoknak a szkeptikusoknak, akik év elején már húzták a szájukat, hogy magas a deficit. Szinte minden évben úgy alakul, hogy a hiány az év elején meglódul, aztán az év második részében kedvezően alakulnak a számok. Most az a váratlan helyzet állt elő, hogy még a várakozásainknál is kedvezőbben alakult a második félév.

- Gazdasági növekedés tekintetében mi a tárca végső várakozása, és hogyan alakulnak a makropálya más részei?

- Az idén 3,2 százalékos növekedéssel számolunk, és jó esélyünk van arra, hogy ezzel a bővülési mértékkel az Európai Unió huszonnyolc tagállama közül a dobogóra kerülünk. Volt olyan negyedévünk, amellyel az idén az elsők voltunk a közösségben. A második negyedévben 3,9 százalékkal nőtt a GDP. Eközben infláció tekintetében historikus, hatvanas éveket idéző számokat hozunk, 1963-ban volt utoljára 0,7 százalékos a pénzromlás, pontosabban a pénzjavulás mértéke. Miközben adósságállományunk függ az árfolyamszinttől, addig arra számítunk, hogy képes lesz GDP-arányosan a csökkenésre.

–   És a foglalkoztatottság?

–   Elértük, hogy az év végére várhatóan már 4,2 milliónyian dolgoznak. Ezen a téren elérjük azt, hogy a 3,8 millió fős 2010-es adat után immár 4,2 millió dolgozó áll alkalmazásban. Nem tudok olyan makroszámot mondani, amelyben nem pozitív változás történt volna.

- Pedig a szakértők tudnak. Pél­dául tart-e attól, hogy a defláció „ráég” a gazdaságra?

- Nem tartunk ettől, mert a magyar infláció jelentős csökkenése mögött elsősorban a rezsicsökkenés és az energiaárak mérséklése áll. A rezsicsökkenés hatása jövőre már ki fog futni a rendszerből, ugyanakkor, hogy a kőolaj ára elkezd majd visszadrágulni, azt még nem tudjuk megjósolni. De elemzői prognózisok alapján azzal számolunk, hogy a következő évben is a magyar gazdaság számára tartósan kedvező olajár marad. És így összességében ez is segítheti a növekedést.

- A bankelszámoltatás költségvetését ígérték, mikor is benyújtották a büdzsé javaslatát az Országgyűlésnek. Már megszavazott költségvetési törvényünk van, változott-e esetleg a jelszó? Hogyan tudná címszavakban összefoglalni a célkitűzéseket?

- A 2015-ös költségvetés a családok megerősítésének költségvetése. Sokkal erősebbnek érzem ma már azokat a pontokat a költségvetésben, amelyek a háztartások kasszájának stabilitását, megerősítését szolgálják. Egyébként nem csak az az eredménye a költségvetésnek, ha kicsi a hiány, hanem az is, hogy megőrzi az előző évek eredményét. A családi adókedvezmények bevezetése, a kétgyermekes családokra történő kiterjesztése, valamint ennek az a része, hogy járulékban is igényelhető, amennyiben az adó nem elegendő erre. A másik fontos elem, hogy a bérintézkedésen keresztül 2014-ben és 2015-ben is segíteni tudunk a családoknak, hiszen jövőre a pedagógusok tízszázalékos béremelése megvalósul, s augusztusban elindul a rendvédelmi dolgozók béremelése is. Jövőre harminc, azt követően pedig öt-öt százalékkal emelkedik az ágazatban dol­gozók bére.

- Most zajlanak a minimálbértárgyalások, hány százalékos emelés az alku tárgya?

- Valószínűleg három-négy százalékos emelésben tudnak majd megállapodni a munkaadói és munkavállalói felek, érdekképviseletek. Ezt egyébként a kormány is támogatja.

- Kalkulálhatunk-e jövőre reálbéremeléssel? Alacsonynak tűnik továbbra is az inflációs környezet.

- Amennyiben 1,8 százalékos lesz az infláció éves átlaga, amely a kormány terve, ez a reálbérek tekintetében 2-2,5 százalékos bérnövekedést jelent. Az idén az első tíz hónapban háromszázalékos reálbérnövekedés volt Magyarországon, tehát ezt jövőre is béremelkedés követheti, amely a bérfelzárkóztatást fogja segíteni.

- Ez minden?

- A családok nem pusztán a bérintézkedésekkel és az adókedvezményekkel kapnak segítséget, hanem lakáshoz jutásban is. Elindul a családi otthonteremtési kedvezmény, amelyet a korábbi támogatáshoz képest kiterjesztünk új lakások építésére, vásárlására is, és a kétgyermekesek után egygyermekes is igényelhetik majd félmillió forinttól 3,2 millióig. Miközben tehát a bankok elszámoltatása a 2015-ös költségvetés egyik legfontosabb gazdaságpolitikai eleme, a következő évi büdzsé a családok támogatását, a háztartások kasszájának megerősítését fogja jelenteni. Hiszen a törlesztőrészletek és a tőkerész csökkenése a családok pénztárcájában hagy több pénzt.

- Rátérvén az államadósságra, korábban úgy nyilatkozott, hogy a következő évet megúszhatjuk devizakötvény kibocsátása nélkül. Tartja még az álláspontját?

- Röviden: igen. Bővebben: nagyon is tartom. Az Államadósság-kezelő Központ pont a héten sajtótájékoztatón ismertette meg a nyilvánossággal, hogy melyek a kibocsátási tervek 2015-re. S ebben nem szerepel devizakötvény kibocsátása. Természetesen nem szabad dogmatikusnak lenni, mereven ragaszkodni egy állásponthoz. Amennyiben ugyanis kedvező lesz a pénzügyi piaci helyzet, és megéri majd Magyarországnak devizakötvény bevonással lecserélni hosszú, magasabban kamatozó papírokat, akkor megtesszük. Olyan konstrukció ez, amelyben figyelni kell, hogy miként is változnak a piacok, és arra is fókuszálni kell, hol van lehetőség arra, további kötvényeket váltsunk ki, vagy cseréljünk le.

- Említette, hogy a magyar gazdaság számára tartósan kedvező olajár maradhat, és így összességében ez is segítheti a növekedést. Ez hivatalos prognózis, vagy miniszteri magánvélemény?

- A hivatalos prognózist most fogadta el az Országgyűlés, s ez a kormány álláspontja is. Tényszámnak beírtuk, hogy jövőre 2,5 százalékos lehet a bruttó hazai termék növekedése. Ezt tartjuk, nincs ok arra, hogy ettől ilyen gyorsan eltérjünk. De az új helyzetre a kormánynak is figyelnie kell. Ez pedig az orosz szankciók és a hitelválság miatt, valamint a kőolaj árának erőteljes csökkenése kapcsán állt be. Ráadásul az OPEC sem korlátozza a kitermelést. Amennyiben tartósan alacsony olajárral lehet számolni, javulnak a gazdaság növekedési kilátásai, akár 0,4-05 százalékponttal is gyorsabb gazdasági bővülés is elképzelhető 2015-ben. Négy hónapja negatív tartományban van az infláció, amelyet elsősorban az energiaárak csökkenése húz lefelé. Ha a mintegy 8,5-9 milliárd dolláros negatív energiaszaldó a következő évben egyharmadával csökken, akkor Magyarország költségszinten versenyképesebb lehet.

- Látványos forintesés következett be a napokban. Az euróval szembeni árfolyam megközelítette a 317-es szintet. Aggódik-e, hogy beszakad a forint? Tartós árfolyamgyengüléssel lehet számolni?

- Az árfolyamgyengülésnek külső, nem pedig belső piaci okai, nincs mit rajta csodálkozni. Feszültség van a nemzetközi pénzpiacon, minden szereplő arra fókuszál, mi történik Oroszországban. Magyarország pedig közelebb fekszik Oroszországhoz, mint Portugália vagy Írország. Más közép-európai pénzek esetében is a gyenge kurzus jelei mutatkoznak. De a kormánynak az a feladata, hogy kész forgatókönyvei legyenek arra, ha a válság mélyül. Az orosz piacokon ott van a három legkomolyabb magyar cég is, a Mol, az OTP és a Richter, de kisebb, építőipari vállalatok is érintettek a turbulenciában. Rajtuk keresztül a rubelgyengülés hat a reálgazdasági folyamatokra.

- A bankok elszámoltatását követően várható-e, hogy megszűnik a politikai presszió, tekintettel arra, hogy a vállalati hitelezés az MNB programja nélkül nem is lenne?

- Nincs fiskális nyomás a kormányon például a bankadó ügyében, vagyis nincs már szó a bankok terheinek növeléséről. Jövőre pedig kikerül a rendszerből a devizahitel, amely jelentős kockázati tényező. Ezen a téren tartalékképzésben jelentős források is felszabadulhatnak. Mindez magával hozhatja azt is, hogy átgondoljuk a bankadó mértékét, szerepét. Mindezt persze annak függvényében kell esetleg átalakítani, hogy a hitelezés beinduljon. Ugyanis a vállalati hitelezés még mindig nagyon gyenge, a 2008-as szintet sem értük még el. A kormány kész olyan rendszer kialakítására, amely a hitelezésért cserébe hajlandó engedni a mostani terhekből.

- Új megállapodást tervez a kormány a bankokkal?

- Megérett a helyzet arra, hogy újfajta keretrendszerben gondolkodjunk, új megállapodások előkészítését kezdjük el