A munka, az oktatási rendszer szükséges átalakítása megteremti azt a lehetőséget, hogy a magyar gazdaság tartós növekedési pályára kerüljön, ahol az alacsony deficit, a minimális infláció, az államadósság csökkentése is segíti a gazdasági fejlesztéseket, mondta a nemzetgazdasági miniszter a Kossuth Rádióban.
Három százalék fölötti gazdasági növekedés, három százalék alatti költségvetési hiány, folyamatosan csökkenő államadósság, gyarapodó állami vagyon. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában azt mondta: a hazai gazdasági folyamatokat nem csak elismerik, hanem követői is vannak.
Varga Mihály kijelentette, a visszajelzések alapján a társadalom többsége támogatja a kormány gazdaságpolitikáját, amelyben egyaránt jelen vannak hagyományos, ortodox és az új, unortodox elemek is. Ez egy olyan gazdaságpolitikai mix, amely a magyar gazdaság és a társadalom helyzetét, igényeit figyelembe véve készült el és valósult meg, fogalmazott a miniszter, aki a magyar specialitások között említette, hogy nálunk a régióhoz képest sokkal magasabb a devizahitel arány vagy, hogy korábban az államadósság is magasabb volt az átlagnál. Ennek a modellnek az elemei jó kompozícióját adták, hogyan kell egy válsághelyzetben lévő országot kezelni, mondta. A hagyományos elemek közé sorolta az újrafegyelmezett fiskális politika megvalósítását, a munkaerőpiac ösztönzését új munkahelyek teremtésével, a közfoglalkoztatás elindításával. Ehhez társultak kiegészítő elemek: a különadók, amelyek a közteherviselést terjesztették ki olyan ágazatokra, amelyek korábban ebben kevésbé vettek részt, vagy az a fajta vagyongyarapítás, amely a közösségi célok érdekében hajlandó vagyont vásárolni stratégiai iparágakban, magyarázta a politikus.
A hazai gazdasági folyamatoknak már követői is vannak. A devizahitelek problémájának kezelése Magyarországról indult el, s most már jó néhány más ország is érdemben tanulmányozza ezeket a megoldásokat, de az energiaárak kordában tartása is olyan, amit korábban szentségtörés volt felvetni, ma pedig azt látjuk, hogy Nagy-Britanniától Romániáig nagyon sok európai országban a közbeszéd tárgya, fogalmazott a miniszter.
Az uniós szankciók sértik a magyar gazdaság érdekeit, a szankciókra adott orosz válasz magyar vállalkozásokat sodorhat, és sodort már bajba, mondta a nemzetgazdasági miniszter pénteken egy budapesti díjátadón.
Varga Mihály hangsúlyozta: egyetért Parragh László, a Kamara elnökének felvetésével, hogy szükség lenne a magyar-orosz vegyes bizottság összehívására, hogy felmérjük, milyen lehetőségekkel rendelkezik a magyar gazdaságpolitika, s ezekre az orosz fél milyen válaszokat tud adni.
A miniszter hangsúlyozta: az Unió 28 tagországát nem egységesen érinti a szankciók hatása, Írországot és Spanyolországot például csekély mértékben. A magyar mezőgazdaság, a jármű- és a gyógyszeripar azonban igen jelentős kitettséggel rendelkezik Oroszországban, s a magyar tőzsde három legfontosabb cége is ott van Oroszországban, ezért Magyarországnak kompenzációt kell kérnie azért, mert a szankciók bennünket hátrányosabban érintenek. A szankciók miatt a magyar mezőgazdaságnak napi 70 millió forintos vesztesége van, ezért azonnali megoldásokra van szükség: a belső piac lehetőségeinek felmérésére, és új külpiacok megszerzésére.
Varga Mihály különösen fontosnak tartja a szankciós politika felülvizsgálatát, s ebben az ügyben Magyarországnak össze kell fognia Lengyelországgal, Ausztriával, Görögországgal, Németországgal, azokkal az országokkal, amelyeket jobban érintett a szankciók hatása.
Az államadósság 85 százalék fölé emelkedésével kapcsolatban a miniszter azt mondta: idén is átmeneti emelkedésről van szó, hiszen márciusban a magyar állam három milliárd dollárért bocsátott ki devizakötvényeket, amelynek befolyó értéke növelte a központi költségvetés adósságát, továbbá év elején átvette az önkormányzati rendszer adósságát. Az elmúlt három évben a magyar gazdaság olyan pályán volt, amelyen az adósságszint mértéke év végén mindig csökkent. Ennek köszönhetően az ország kikerült a túlzott-deficit eljárás alól. A miniszter kellemetlen ténynek nevezte, hogy az árfolyamváltozások miatt a devizában nyilvántartott adósságszint emelkedett. Hangsúlyozta azonban, hogy a magyar adósságszint évek óta tartósan csökkenő pályán van, s mindeközben a magyar kormány az állami vagyon mértékét is növelni tudta a MOL részvények, a Főgáz, az Antenna Hungária megvásárlásával.
Arra a kérdésre, hogy mennyire valósítható meg, hogy három százalék fölé emelkedjen a gazdasági növekedés, és három százalék alatt lehessen tartani a költségvetési hiányt, Varga Mihály úgy válaszolt: év végére mindkét célt szeretné elérni a kormány. A növekedés az első két negyedévben jóval meghaladta a három százalékot, s még ha az ukrán-orosz hatás miatt visszaesés következik is be az év második felében, 3-3,1 százalékos növekedéssel lehet számolni, mondta a miniszter hozzátéve: ilyenre több mint nyolc éve nem volt példa. A hiány mértékével kapcsolatban úgy fogalmazott: ezt kőkeményen be fogják tartani.
A munkahelyek számának növelésével kapcsolatban Varga Mihály azt mondta: a tartós, stabil, hosszú távú munkahelyteremtés szempontjából az a cél, hogy a munkahelyek számát emelő döntések Magyarországon szülessenek meg. Ezért a munkahelyek több mint kétharmadát adó, magyar tulajdonban lévő kis- és középvállalkozásokat nevezte a kormány legfontosabb szövetségeseinek. Hozzátette: nem szabad lezárni ugyanakkor azt a lehetőséget sem, hogy a kormány további külföldi beruházásokat ösztönözzön Magyarországon, de ezeknél az a cél, hogy az ide érkező külföldi tőke partnerré váljon a magyar gazdaság fejlesztésében. A kormány az elmúlt években is nagyon sok olyan beruházást támogatott, amely százas, ezres létszámmal tudta növelni a munkahelyek számát, fűzte hozzá Varga Mihály.
A miniszter szólt arról is, hogy elkészült a magyar iparstratégia, amelynek szellemében a hazai és az uniós források felhasználásával támogatást kaphatnak azok a hazai cégek, amelyek külföldön is munkahelyeket teremtenek. Ezek a vállalatok világszínvonalú technológiát képviselnek az európai térségben, hangsúlyozta.
Varga Mihály kijelentette: jó teljesítmény van mögöttünk. A magyar gazdaság 2014 második negyedévében a legmagasabb növekedést tudta felmutatni az Unió 28 tagországa között. A munka, az oktatási rendszer szükséges átalakítása megteremti azt a lehetőséget, hogy a magyar gazdaság tartós növekedési pályára kerüljön, ahol az alacsony deficit, a minimális infláció, az államadósság csökkentése is segíti a gazdasági fejlesztéseket.