Kulturális értelemben nem leszünk képesek integrálni a migránsokat - mondta el L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az Örökség Kultúrpolitikai Intézet által a migrációs válság kulturális hatásairól szervezett budapesti szimpóziumon szerdán.
Hozzátette: valós veszélyként kell számolni a párhuzamos társadalmak kialakulásának lehetőségével, amely súlyos konfliktusokhoz, akár polgárháborús helyzethez is vezethet.
Európa nyelvi, szellemi és kulturális sokszólamúsága valódi érték, azonban az iszlám az európai civilizáció alapjainak, így például a kontinens szabadsághoz, demokráciához vagy a női egyenjogúsághoz való sajátságos viszonyának tagadásával kizárja, hogy ennek része lehessen - hangsúlyozta az államtitkár.
L. Simon László szerint nem csupán az a kérdés, hogy "tisztességes európai demokrataként és mások problémáira érzékeny emberként képesek vagyunk-e befogadni azokat, akik tőlünk menedéket kérnek", hanem az is, hogy az érkezők "vendégként tudnak-e élni a vendégjoggal".
A legújabbkori népvándorlás kulturális hatásai címmel megrendezett beszélgetésen Marácz László, az amszterdami egyetem tanára úgy fogalmazott, hogy a nemzetközi példák azt mutatják: csak olyan társadalmakban lehetséges a multikulturalizmus, ahol - mint például a kanadai Torontóban - számos apró nyelvi-kulturális közösség él egymás mellett, amelyek közül egy sem képes a többi fölé emelkedni. Ezzel szemben Európában csupán egy egymásnak feszülő "őslakos" és "betelepülő" tömb tud kialakulni - vélekedett a tudós.
Marácz László szerint a holland városokban évtizedeken belül egy olyan vegyes társadalom alakul ki, ahol a muszlim közösségek erős közösségtudattal és fejlett infrastruktúrával lesznek jelen, a régi Hollandiából alig marad valami hátra. A nyelvész úgy vélte, hogy hasonló jövő várhat a belga, francia és német városokra, de érintve lehetnek a kelet-közép európai államok, köztük Magyarország is.
Maróth Miklós akadémikus, orientalista arról beszélt, hogy az európai kultúra sokat köszönhet az ókori műveltséget átmentő, "történetesen muzulmán hiten lévő" középkori tudósoknak, azonban ez nem magának az iszlámnak az érdeme.
Mint fogalmazott, az iszlám tanítása szerint az iszlám maga a szabadság, olyan törvény, amely közvetlenül Istentől származik. Ebből kifolyólag az iszlám nem egyeztethető össze a demokráciával, hiszen a muzulmán felfogás szerint utóbbi csupán emberek alkotta törvény.
Az iszlámon belül nem ismerik az emberi jog fogalmát, ellentétben az emberi méltóság fogalmával. Utóbbit azonban az iszlám hittel kapcsolják össze, vagyis vélekedésük szerint egy muzulmánnak több méltósága van, mint bárki másnak - fűzte hozzá Maróth Miklós.
A tudós szerint a migrációs válság okozta bajt tetézi az is, hogy Európának nincs olyan erős kulturális identitása, amelyhez hasonulni, asszimilálódni tudnának a bevándorlók. Maróth Miklós úgy fogalmazott, a kultúra a vallásra épül, ezért Európa a szekularizáció előrehaladtával, a kereszténység háttérbe szorulásával a saját kultúráját vesztette el.
Hasonlóan vélekedett L. Simon László is, aki szerint Európa elfeledte a szakralitásban, a vallási rítusban rejlő erőt, ezért jelent a kontinensre veszélyt a mindezekben gazdag iszlám.
Az államtitkár hozzátette: a tömeges bevándorlásnak súlyos politikai következményei lehetnek, nem kizárt, hogy idővel olyan vallási alapon szerveződő, demokratikusan megválasztott muzulmán pártok vehetik át az irányítást a kontinensen, amelyek felszámolhatják az európai kultúra utolsó maradványait is.