Kövér László házelnök avatta fel Kornis Gyula egyetemi tanár, pap, kultúrpolitikus, a képviselőház, valamint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egykori elnöke szobrát pénteken Székesfehérváron. Az eseményen beszédet mondott a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára is.
L. Simon László a megjelentekhez intézett üzenetében úgy fogalmazott: ha nincs Kornis Gyula, akkor az egykori ciszter diák, Klebelsberg Kunó sohasem lett volna képes a Trianon utáni megrázkódtatásból felrázni az országot, erőt és hitet adva mindenkinek. Szerinte Kornis konzervatív újító volt, aki tisztában volt azzal, ami elmúlt, régi formájában vissza már nem térhet.
A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára úgy vélte: Székesfehérvár nem csupán a nemzet történelmi fővárosa, nemcsak középkori koronázó város és királyi temetkezési hely, hanem a nemzeti identitást megerősíteni szándékozó konzervatív politika útkeresésének, a két világháború közötti Magyarország progresszív kultúrpolitikájának szimbolikus városa. A város, ahol egyszerre érezhette otthon magát e politika három meghatározó, a mai konzervatívoknak is szellemi hátteret nyújtó alakja: Klebelsberg, Hóman és Kornis.
Pető Hunor Munkácsy-díjas szobrászművész bronzszobrának leleplezése előtt Kövér László hangsúlyozta: a magyar nemzedékek akaratából, munkájából és áldozatából megóvott és mindig megújított keresztény magyar állam egyik olyan, 20. századi, mostoha sorsú, de hűséges hívére emlékeznek, akinek emlékét hosszú évtizedekig ki akarták törölni a köztudatból.
"Kornis Gyula keresztény, nemzeti, konzervatív gondolkodó és politikus volt. Három olyan erény, amelyből a 20. század második felében egyetlenegy is a legsúlyosabb bűnök közé tartozott azok szemében, akik a magyarságra rátelepedő, nemzet- és keresztényellenes gondolatot és hatalmat képviselték" - fogalmazott Kövér László. Kornis Gyula egy olyan nemzedék tagja volt, amelyre a trianoni békediktátum emberfeletti feladatot szabott: a 20. században kellett újjáépíteni azt a magyar államot, amely képes védeni, szolgálni és erősíteni a nemzetet – tette hozzá a házelnök.
Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester kiemelte: a tér túloldalán tavaly kapott szobrot Klebelsberg Kunó, amivel a város hitet tett történelmi felelőssége mellett. Köszönetét fejezte ki L. Simon Lászlónak, mert - elődeik szándékával megegyező - közös álmukat, miszerint a térre a kultúra fog beköltözni, elkezdhették. Célnak nevezte, hogy olyan, a szellemi életből ismert személyek szobrai ékesítsék a teret, akik egyben üzenetet is hordoznak minden magyar és európai ember számára.
Kornis (született Kremer) Gyula (1885-1958) 1907-ben a Budapesti Magyar Királyi Tudományegyetemen szerzett egyetemi diplomát latin-magyar szakon. A budapesti kegyesrendi (piarista) főgimnázium tanára volt 1907 és 1914 között, 1908-ban szentelték pappá. Az MTA levelező (1916), rendes (1927), majd tiszteletbeli tagjává választották (1941), 1945 és 1946 között az akadémia elnöke volt. 1927-1931 között Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter közoktatásért felelős államtitkára, legjelentősebb munkatársa volt. 1931-1939 között kormánypárti országgyűlési képviselő, a képviselőház alelnöke és elnöke volt (1938–1939). 1942-1944 között a Felsőház tagja. A Gestapo 1944-ben, a szovjetek 1945-ben tartóztatták le két-két alkalommal. A kommunista hatalom Poroszlóra telepítette ki, 1953-tól haláláig Hajdúszoboszlón élt. 1958-ban rövid kórházi ápolás után Budapesten halt meg. A Farkasréti temetőben mindössze hatan vettek tőle búcsút.