A 2020-ig tartó uniós fejlesztési időszakra úgy is tekinthetünk, mint öt bő esztendőre, ami után még nem tudni, hogy mi következik - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára pénteken Egerben sajtótájékoztatón.
Kifejtette: az unió nettó befizető tagállamai nyomást gyakorolnak Brüsszelre, hogy a 2004-ben csatlakozott országok 2020 után már ne legyenek jogosultak a fejlesztési forrásokra. A kormány ezért úgy készül, a 2020-ig hátralévő időszak az utolsó lehetőség arra, hogy olyan beruházásokat finanszírozzon, amelyek a gazdasági növekedést tartósan is fenntartható pályán tartják. Abban kérünk partnerséget a településektől és a vállalkozásoktól, hogy mindenki végezze el a saját házi feladatát, és 2020-ra hozzuk olyan helyzetbe a magyar gazdaságot, ahol sokkal többen tudnak dolgozni, és a gazdasági növekedés nem a külső források beáramlásának, hanem a gazdaság belső teljesítményének függvénye - fogalmazott az államtitkár.
Kitért arra, hogy a 2014-20-as ciklusban a forrásokat hatékonyan kell felhasználni. "Ezért nem engedjük, hogy e pénzekből látványberuházásokat finanszírozzanak, és nem engedjük azt sem, hogy ezen pénzeket egy-egy gazdasági érdekcsoport kisajátítsa" - jelentette ki. Csepreghy Nándor emlékeztetett arra, hogy a kormány egy új pályázati értékelési rendszer kidolgozását is kezdeményezte, annak érdekében, hogy garantálható legyen az uniós források munkahelyteremtésre, illetve gazdaságnövekedést előmozdító beruházásokra való felhasználása. Hozzátette: kizárólag a pályázatok beltartalma lehet bírálati szempont, a kabinet ezért arról is döntött, hogy létrehoz egy pályázatértékelői szaknévsort. Az államtitkár szerint ez a rendszer az Európai Bizottság részére is garanciát adhat.
"Ma Magyarországon - az EU-ban nem példa nélküli módon - egy olyan ellenzékkel küzdünk nap mint nap, akinek politikai eszköztárába beletartozik az is, hogy saját hazáját jelenti fel Brüsszelben", az EU és Magyarország közötti viták nagy részének hátterében is ez áll, ami egyrészt erkölcstelen, másrészt komoly károkat okoz az országnak - szögezte le. Egerről szólva kitért arra, hogy a várossal a kormány már megállapodást kötött a Modern Városok Program keretében. Az önkormányzati adósságkonszolidáció keretében pedig mintegy nyolcmilliárd forintnyi terhet vett le a település válláról a kabinet. Nem új diskurzusról van tehát szó, hanem egy új fejezet nyílt a régóta tartó együttműködésben - mondta.
Nyitrai Zsolt, Eger és térségének országgyűlési képviselője, miniszteri biztos a sajtótájékoztatón bejelentette: pénteken megalakult a Heves megyei fejlesztéspolitikai kerekasztal. Az országban elsőként létrejött grémium feladata a megye érdekeinek képviselete, a megyei fejlesztéspolitikára fókuszáló párbeszéd kialakítása.
A stratégiai, konzultatív testület tagjai között vannak polgármesterek, a gazdasági és a civil élet szereplői, a katolikus egyház, a gazdasági és az agrárkamara képviselője, a megye mindhárom egyéni országgyűlési képviselője, a megyei közgyűlés és a kormányhivatal vezetője, valamint az egri Eszterházy Károly Főiskola rektora.