Az állami bürokráciát csökkenteni kell, mert az állam nem lehet gátja a piaci fejlődésnek, az ország versenyképességének - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára csütörtökön Budapesten, a Joint Venture Szövetség (JVSZ) PÁR-BESZÉD - a reálgazdaság élénkítéséről és aktualitásairól című rendezvényén.
Csepreghy Nándor kiemelte: 2010-től a kormányzat az államreform megvalósítását azért jelölte ki egyik kiemelt célként, hogy az állam működése, az államapparátus szerkezetének átalakítása is hozzájáruljon az ország versenyképességének javításához. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára elmondta: ezt a célt szolgálja a kormány, a minisztériumok háttérintézményei számának csökkentése is.
Rámutatott: még vita van arról a listáról, hogy mely állami háttérintézmények fejezik be tevékenységüket, de arról már "kategorikus" döntés született, hogy a minisztériumok 20 százalékkal kevesebb létszámmal veszik át a beolvasztásnál a megszűnő háttérintézmények állományát. Az így fennmaradó plusz 20 százalékos bértömeg viszont ott marad az adott minisztériumnál bérfejlesztésre - mondta az államtitkár.
Szólt arról is, hogy az uniós források idei kifizetését az állam fel akarja gyorsítani. Az állam kétféle módon tud segíteni, egyrészt, ahol a kivitelezésnek adminisztratív akadályai vannak, megnézik majd, hogy ebből mi az, ami felesleges adminisztrációt jelent, és azt kivezetnék a szabályozásból.
Csepreghy Nándor kiemelte: a másik fontos akadályt a pénzügyi feltételek jelentik, beindult ugyan, de nem kellő mértékű a banki finanszírozás, ezért a projektek előfinanszírozása nehezen működik. A kormány ezért bevezetett egy új szabályt arról, hogy ha a vállalkozó aláír egy támogatási szerződést, akkor a támogatáson elnyert összegnek az 50 százalékát előlegként azonnal lehívhatja. Ezt az ötven százalékot az állam előlegezi meg, vannak olyan tartalékok a központi költségvetésben, amelyek ezt lehetővé teszik - ismertette.
Az államtitkár szerint a két új rendelkezés együtt működőképes, ezekkel már gyorsabb lesz az uniós források lehívása, erről rendszeres konzultáció zajlik a kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a projektmenedzsment szervezetek között, hogy megnézzék, hol vannak tartalmi, formai akadályok. Csepreghy Nándor rámutatott: az továbbra is cél, hogy 2017. július elsejéig az összes uniós pályázatot kiírják, és 2019-ig le kell hívni az uniós pénzeket.
Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma oktatási államtitkára elmondta: a hazai vállalkozások csupán 25 százalékának van kapcsolata a magyarországi felsőoktatási intézményekkel, ezen az arányon mindenképpen javítani kell.
Az oktatási államtitkár rámutatott: a tudás, a magyar diploma egyébként nagy érték, Magyarországon a diplomások között a munkanélküliségi ráta csupán 2,4 százalék, ami gyakorlatilag elhanyagolható és megegyezik a németországi hasonló aránnyal, míg az OECD-országok átlaga 4,2 százalékos diplomás munkanélküliséget mutat. Palkovics László elmondta: egyre inkább pozitívan állnak a hazai vállalatok a duális képzéshez, 24 felsőoktatási intézménynek napjainkban már több mint 500 magyarországi vállalkozással van szerződése erre az oktatási formára.
Az oktatási államtitkár kiemelte: a vállalatok és egyetemek kapcsolatát a mostani projektszerű együttműködésből át kellene változtatni a hosszú távú, már egyfajta beszállítói típusú kapcsolattá.