Magyarország demográfiai kilátásait, az ország életszínvonalát, a magyar vidék fejlődésének lehetőségeit is meghatározza, hogy a kormány a gazdaságszabályozás eszközrendszerén keresztül miként foglalkozik az agráriummal - jelentette ki a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerdán Budapesten, egy szakmai tanácskozáson.
Csepreghy Nándor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által a fenntartható gazdálkodásról szervezett nemzetközi konferencián hangsúlyozta: az agrárpolitika a magyar gazdaság teljesítőképessége szempontjából kiemelten fontos terület, ugyanígy a vidékpolitika is, amely kiemelt társadalompolitikai aspektussal is bír.
A kormány nemcsak működtetni szeretné az országot, hanem egy erősebb, stabilabb, a jövő szempontjából kiszámíthatóbb országot kíván átadni a következő választáson mandátumot szerző politikai erőnek, "legyünk azok mi, vagy bárki más" - tette hozzá az államtitkár.
Csepreghy Nándor megjegyezte: a kormánynak a magyar vidék sokkal több, mint Budapestnek, vagy adott esetben Nyugat-Európának a demográfiai és gazdasági hátországa. Hozzátette, a kormány véleménye szerint a vidék saját jogon is érdemes a fejlesztésre. Úgy vélte, ezért az agrár és vidékpolitika esetében nemcsak azok a szigorúan vett agrárpolitikai döntések fontosak, amelyek ehhez a területhez tartoznak, hanem például számításba kell venni a vidéki települések anyagi helyzetét, és azok lehetséges kormányzati támogatását. Erről szólt például 2800 kistelepülés adósságkonszolidációja - tette hozzá.
Az államtitkár szerint a másik fontos kérdés a foglalkoztatás. Közölte, 2010-ben 1 millió új munkahelyet ígért a kormány, aminek teljesítése elképzelhetetlen az agrárium hathatós hozzájárulása nélkül. Ehhez azonban a támogatási elvek megváltoztatásával át kellett alakítani a korábbi, a nagygazdaságokat támogató rendszert a kisbirtokok javára. Úgy vélte, az átalakítások a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hatótós támogatása nélkül nem mehettek volna végbe.
Aláhúzta, "a kormányzat úgy fut neki a 2018-as választásoknak, hogy a gazdatársadalom számára nagyon világos értékajánlatot tesz. Ez nem szól másról, mint a versenyképes vidék egyenlő a versenyképes Magyarországgal".
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke elmondta, egy gazdálkodó csak akkor tevékenykedik fenntartható módon, ha gazdasági értelemben véve is fenntartható a tevékenysége. Ez pedig csak úgy érhető el, ha a gazdálkodók folyamatos technológiai fejlődés és innováció révén világpiaci viszonylatban is megállják a helyüket. Ezért dolgozik az agrárkamara azon, hogy csökkentse a magyar gazdák versenyképességi lemaradását, hogy hosszabb távon fennmaradásuk ne függjön a támogatásoktól - mondta Győrffy Balázs.
Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára elmondta, Magyarországon a mezőgazdasági termeléshez rendkívül kedvezőek a feltételek, amelyek alapját képezik a folyamatosan növekedés lehetőségének, és jelentős népességeltartó potenciáljuk is. Fontosnak tartotta azonban megjegyezni, hogy csak az a gazdasági fejlődési modell fenntartható, amely tekintettel van a környezeti értékekre, az ökológiai rendszerekre és a hosszú távú működőképességre.
Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára elmondta, Magyarország számára a jövőbeni uniós közös agrárpolitika (kap) akkor lenne a legmegfelelőbb, ha az a mostani formájában maradna fenn. Ez azonban várhatóan nem lesz így, ezért Magyarország arra törekszik, hogy a lehető legtöbb számára kedvező elemet tartalmazza az új, 2020 utáni agrárpolitika - tette hozzá.