Mintegy 200 dokumentáció károsodott visszafordíthatatlanul a január elsejével megszűnt Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ épületének pincéjében a január 12-én éjszaka bekövetkezett csőtörésben - mondta el Győr Attila művészettörténész, a központ egykori gyűjteményi osztályvezetője.
Hozzáfűzte: mintegy 16 ezer dokumentációt tároltak az érintett helyiségben, ebből nagyjából 1500 dokumentumot ért károsodás, amikor a hatvan fokos víz egy lépcsőfoknyi magasságban elöntötte a pincét. A tervtár régebbi, értékesebb anyagait nem itt tárolták, így jellemzően 1960 és 2016 között született anyagok, többek között helyreállítási és restaurációs tervek, gépészeti dokumentációk sérültek meg.
A visszafordíthatatlanul sérült anyagok egy részét várhatóan pótolni lehet más gyűjteményekből, a 21. században született dokumentumok például digitális formában is léteznek - mondta el Győr Attila, aki hangsúlyozta azt is, hogy a restaurátori szakvélemény szerint a sérült anyagok mintegy 90 százaléka megmenthető.
Tájékoztatása szerint a sérült dokumentációk fertőtlenítése mintegy 2-3 millió forintot fog felemészteni, a restaurációs munkákra egy közel egymillió forintos ajánlatot kaptak. Az elázott anyagokat a csőtörés után az épület aulájába hordták fel és terítették ki; jelenleg párátlanító berendezések segítségével száradnak a dokumentumok.
Puskás Imre, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a kár nem függ össze sem a Forster Központ megszűnésével, sem a Táncsics Mihály utca 1. szám alatti épületben dolgozók, és az ott őrzött állomány költözésével. A csőtörés olyan vis maior eset volt, ami akkor is megtörténhetett volna, ha nem szűnik meg a Forster Központ - mondta a helyettes államtitkár, aki elmondta, hogy az érintett dokumentumokat tíz éve őrizték a helyiségben.
A kormány tavaly döntött a Forster Központ jogutódlással való megszüntetéséről. Az intézmény több, például a kulturális javak védelmével és a műtárgyfelügyelettel, a tudományos gyűjtemények kezelésével, a kulturális örökségvédelmi szakértői tevékenységgel kapcsolatos feladatát január elsejével a Miniszterelnökség vette át. A Forster Központ személyi állománya, tudományos anyagai és eszközei a XI. kerületi Daróczi utcába kerülnek, míg a Táncsics Mihály utca 1. szám alatti épületbe a Nemzetgazdasági Minisztérium költözhet be.
Puskás Imre szerint a magyar örökségvédelem koherens és kidolgozott jogszabályi háttérre, valamint az átalakítások ellenére is működő intézményrendszerre támaszkodhat. Példaként említette a volt Radetzky-laktanya ügyét, amelyben a bíróság a napokban kimondta, hogy az örökségvélelmi hatóság helyesen járt el, amikor leállítatta a műemléki védelem alatt álló épület bontását. A helyettes államtitkár elmondta azt is, hogy a Táncsics Mihály utcai épületből várhatóan az év közepén költözhet ki teljesen a megszűnt Forster Központ állománya a Daróczi utcába, ahol egy "örökségvédelmi bázist" szeretnének létrehozni.
Puskás Imre újságírói kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy átgondolt és ésszerű döntés volt a Daróczi utcai épületbe való átköltöztetés elhatározása, ugyanakkor elképzelhető, hogy túl korai volt a kiköltöztetés megindítása a Táncsics Mihály utcai épületből 2016 közepén. Minderre a Miniszterelnökség személyi döntésekkel is reagált - tette hozzá.
A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy a magyar örökségvédelmi rendszer jelentős programokat működtet, többek között a Nemzeti Kastélyprogramot és a Nemzeti Várprogramot, valamint a határon túli magyar vonatkozású építészeti emlékek megmentését szolgáló Rómer Flóris Tervet. A Népi Építészeti Program keretében 2017-ben és 2018-ban 1,8 milliárd forintot fordítanak a népi épített emlékek megőrzésére.