A Csók150 emlékév keretében megújult állandó kiállítás nyílt pénteken a Csók István Emlékházban, a Fejér megyei Cecén. A 2013-ban felújított családi kúria épületében a Csók-hagyatékból és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből összeállított tárlat kapott helyet.
L. Simon László a Miniszterelnökség örökségvédelemért és kulturális beruházásokért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy az igazán nagy festők a fény természetét és működését értik. Csók és kortársai ezt bizonyítva úgy nyúltak a fényhez és az őket körülvevő környezethez, hogy amit lefestettek az több legyen, mint amit szemükkel láttak - tette hozzá.
Az államtitkár magas színvonalúnak nevezte a tárlatot és jelezte, hogy kiváló alkotásokon keresztül mutatja be Csók hatalmas életművét. Úgy vélte, a kiállítás alkalmas arra, hogy turistacsalogató látványossága legyen a térségnek. L. Simon László szerint a cecei tárlat mindenki számára egyértelművé teszi, hogy Csók hagyatéka fontos a magyarság számára és rámutat arra, nem csak Budapestre és az ottani nagy beruházásokra figyelnek, hanem minden egyes vidéki kulturális helyszínt megpróbálnak segíteni.
Varga Gábor országgyűlési képviselő emlékeztetett arra, hogy az épület rossz állapota miatt 2007-ben a kiállítást el kellett vinni Cecéről. Az elmúlt években sikerült előbb az épületet felújítani, majd most a tárlatot a korábbinál gazdagabban berendezve átadni az érdeklődőknek - tette hozzá.
A képviselő a tervek között említette, hogy szeretnék a festő szülőházát, a Sáregresen lévő vízimalmot megvásárolni és alkotóházzá alakítani. A céljuk az, hogy a jövő festőgenerációi is lehetőséget kapjanak a Csók István képi világát alapvetően meghatározó környezetben tanulni, alkotni.
A kiállítás megnyitón jelen volt Csók Sándor a festő unokaöccse és Palotainé Kali Gabriella, Csók István jogutódja, a művész lányának egykori ápolója, akik nagy harc eredményének és sikernek nevezték a múzeum újranyitását. Reményüket fejezték ki, hogy a kiállítás révén valóban minden környékbeli megismerheti a festő munkásságát és gazdag hagyatékát.
Csók István, a 20. századi magyar festészet kiemelkedő jelentőségű mestere, 1865. február 13-án született a Cecével szomszédos Sáregresen. Szülőfalujához, amint az visszaemlékezéséből is kiderül, elsősorban a felhőtlenül boldog gyermekkori emlékek kötötték. Édesapja jómódú molnár volt, aki az 1880-as évek végén építtette családja számára azt a lakóházat, amelybe évtizedekkel később a művész hagyatéka került.
A tágas kertben álló kúriát 2013-ban újíttatta fel Cece önkormányzata. Az emlékház újrarendezett állandó kiállítása egész évben látogatható lesz. A tárlaton szereplő műtárgyak többsége - festmények, bútorok és egyéb személyes tárgyak - 1962-ben a festő lányának, Csók Júliának nagylelkű ajándékaként kerültek az emlékházba. A hagyaték mellett a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből is került ide néhány különleges műalkotás.
A tárlat ízelítőt ad a derűs élet festőjének majd nyolc évtizedet felölelő, hatalmas életművéből, személyes tárgyainak segítségével megidézi a nagyszerű embert, közkedvelt művészt. A tárlaton a Csók István életét illusztráló archív fotók és dokumentumok is láthatók lesznek.
Csók István igazi européer művész volt. Münchenben, majd Párizsban képezte magát, ahol magától értetődően hatottak rá a korszak nagy festői és a bontakozó művészi áramlatok. 1903-ban vette feleségül a Schlick-gyár főmérnökének lányát, Nagy Júliát, akivel Párizsban kezdték közös életüket. Kislányuk, Züzü születését követően, 1910-ben döntöttek úgy, hogy véglegesen hazaköltöznek és Budapesten telepednek le. Alkotásaival számtalan díjat nyert itthon és külföldön.
Főművei már életében közgyűjtemények féltve őrzött darabjai lettek. Élete végéig büszkeséggel töltötte el, hogy a firenzei Uffizi Képtár felkérte: fesse meg híres gyűjteménye számára az önarcképét. Munkáival rendszeresen szerepelt hazai és külföldi tárlatokon, és többször is eredményesen mutatkozott be a Velencei Biennálékon, valamint a világkiállításokon. Elnökévé választotta a hazai művészeti élet kiválóságait tömörítő Szinyei Merse Pál Társaság. Tanára, majd rövid ideig rektora volt a Képzőművészeti Főiskolának. A Fejér megyei születésű művészről még életében utcát és képtárat neveztek el Székesfehérváron.