A műemléki helyreállítás új törekvéseiről, az építész és műemlékvédelmi szakma lehetőségeiről, az épített örökség megújításának társadalmi hasznosulásáról is tanácskoztak a résztvevők kedden a Magyar Tudományos Akadémián, a Műemlék, identitás, rekonstrukció címmel rendezett konferencián.
Puskás Imre kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy a műemlékek felújítása a szakmai szempontokon túl olyan aktuális, társadalmi kérdéseket is felvet, hogy a rekonstrukció folyamán a kétséget kizáróan történeti értékeket magán viselő örökséget kell-e védeni vagy igazodni kell ahhoz a korszellemhez, amely az élményszerű használatot teszi a rekonstrukció céljává.
Megjegyezte, hogy a probléma sokrétű és nehéz, hiszen egy olyan világban élünk, amelyben egy adott helyszínre látogató turista, érdeklő vagy akár a környezetben élő ember egyértelmű ingereket, ismereteket szeretne kapni és azt várja el, hogy az ott látható történeti emlékek számára közvetlenül megérthető, vizuális építészettörténeti élményt adjanak.
Puskás Imre kitért a budai Vár felújítását célzó Nemzeti Hauszmann Tervre is, amelynek törekvéseiről jó iránynak nevezte, hogy az a háború előtti állapotot állítják vissza, amelyről pontos terv- és képi dokumentáció áll rendelkezésre. Mindezek alapján adott, hogy a korábbi állapotokat, a fontos történeti tereket tökéletesen helyre lehessen állítani. Úgy vélte: a Hauszmann-terv vállalható és jó példa lehet arra, hogy értéket hoz létre és közben értéket állít vissza, így a megalapozott és a nemzeti identitás erősítését szolgáló rekonstrukció nem vet fel olyan fajta kérdéseket, amelyek laikusban vagy hozzáértőkben rossz érzést kelthetnek.
A konferencián felszólaló szakemberek előadásaikban széleskörű tudományos megközelítéssel igyekeztek értelmezni és a műemlékvédelem számos szakterülete oldaláról megvilágítani a jelenlegi helyzetet, körülhatárolni a szakmai lehetőségeket. Mindezek mellett a tanácskozáson szó volt a rekonstrukció, a használat, a környezeti kapcsolatok, a turizmus gyakorlati kérdései mellett azokról a szakmai, etikai határokról és ajánlásokról is, amelyek a 21. század műemlék-helyreállítási programjait, napi feladataival kapcsolatos döntéseit segíthetik.