Magyarországon a reformáció erősítette az ország identitástudatát, magyarságát, s a kereszténységet, ami az azt megelőző évszázadokban megalapozta, azt követően megtartotta államiságunkat, biztosítva ezzel fennmaradásunkat – fogalmazott beszédében Danku Csaba, a Miniszterelnökség jogi ügyekért felelős helyettes államtitkára Nyírbátorban, a reformáció 500. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségen.
Istentisztelettel és kopjafa állítással ünnepelték Nyírbátorban a reformáció 500. évfordulóját. A Báthory Anna Református Általános Iskola és a Nyírbátori Református Egyházközség rendezvényén Danku Csaba arról beszélt, hogy Luther meghallotta az emberek igazi kérdéseit, s volt bátorsága lépni is feléjük. Emlékezett rá, hogy Luthernek volt bátorsága egyszerűvé tenni az igehirdetés nyelvét, átalakítani a liturgiát és mélységében megnézni a Szentírás mérlegén bizonyos tanításokat.
A helyettes államtitkár szerint Nyírbátor és térsége, ahol a reformáció hazánkban az elsők között talált értő fülekre, érző szívekre, elmondhatja magáról, hogy az egyik legrégebben működő helyi közössége – jelesül a református – immáron közel 500 éves múltra tekinthet vissza. „És ez a múlt olyan, melyre mindannyian büszkék lehetünk, akik erről a vidékről származunk”- tette hozzá.
Mint mondta, 500 évvel ezelőtt a reformáció válasz volt az akkori Európa egyre jobban mélyülő válságára is, a kontinensnek pedig van mit tanulnia ebből a történetből, mert szellemi megújulás nélkül ma sem keveredhet ki a válságból. Danku Csaba kiemelte, hogy a reformáció a magyarságnak olyan nemzeti kincset adott, amely felekezetre való tekintet nélkül mindenkié. „Magyarországon a reformáció erősítette az ország identitástudatát, magyarságát, s a kereszténységet, ami az azt megelőző évszázadokban megalapozta, azt követően megtartotta államiságunkat, biztosítva ezzel fennmaradásunkat.”
A helyettes államtitkár szerint mind a kereszténység, mind a reformáció olyan örökséget hagyott ránk, amelyre napjainkban egyre inkább szükségünk van annak érdekében, „hogy Európa és a világ most zajló változásait győztesként élhessük meg, s a változásokat követően mi magyarok többek legyünk lélekben, s többen legyünk lélekszámban hazánkban, a Kárpát-medencében.”
Ünnepi beszédében a politikus úgy fogalmazott: „1517. október végén egy fiatalember világraszóló tettet hajtott végre, szembefordult a hatalmas túlerővel. Ma, a XXI. század elején, nekünk magyaroknak is ezt kell tennünk az Európára nehezedő migrációs válsággal szemben.” Véleménye szerint a magyarok szerencsésebb helyzetben vannak, mint Luther volt egykor, mert „mi egyszerre több millióan emelhetjük fel hangunkat az Európa vesztére törő erővel szemben. Azzal az erővel szemben, melynek célja, hogy átalakítsa a kontinens demográfiai térképét, melynek célja, hogy több millió idegent hozzon Európa országaiba.”
Emlékezett arra is, hogy a nem oly rég még erős és keresztény Európa nyugati fele hol nemtörődömségből, hol naivságból sorra feladja templomait, eltünteti vallási szimbólumait, és hátat fordít a saját kultúrájának – észre sem véve, hogy ezzel saját jövőjét dobja el. Európa akárcsak 500 éve, döntés előtt áll – tette hozzá.
A politikus szerint nem szabad hagyni, hogy mindaz veszélybe kerüljön, amit őseink több mint egy évezred alatt felépítettek nekünk, s amit mi továbbviszünk gyermekeinknek, unokáinknak. Egyértelmű válaszutak állnak előttünk, folytatta Danku, majd kijelentette: gyarapodunk vagy elfogyunk, kiállunk magunkért vagy beolvadunk.
Véleménye szerint ahhoz, hogy Magyarország megmaradhasson, meg kell erősíteni azt az összefogást, ami 2010-ben, 2014-ben a szavazóhelyiségekben megmutatkozott, „s hazánk vezetésére a keresztény, polgári, magyar és európai értékelvű parlamenti többségnek adott felhatalmazást. Nemzetünk érdeke, hogy a mostani parlamenti többség folytassa azt a munkát, amit 2010-ben megkezdett, és ezt a munkát a jövő tavasszal ismét támogathatjuk mindannyian, mi magyarok”- zárta beszédét Danku Csaba.