A magyar zsidó áldozatok és minden Magyarországról elhurcolt áldozat előtt tisztelgő emléktáblát avattak fel vasárnap a náci Németország legnagyobb női koncentrációs tábora, a ravensbrücki láger területén kialakított emlékhelyen.
A Berlin térségében lévő Fürstenbergben fekvő egykori koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulója alkalmából csaknem egy hétig tartó rendezvénysorozatot tartottak. A több ezer ember, köztük mintegy 90 egykori rab részvételével zajlott vasárnapi, központi megemlékezés fő szónoka Johanna Wanka német oktatási és kutatási miniszter volt, aki hangsúlyozta, hogy „nemcsak azért vagyunk felelősek, amit teszünk, hanem azért is, amit eltűrünk”, ezért nem szabad hagyni, hogy bárkit megsértsenek emberi méltóságában, mert azzal az egész emberiség méltósága sérül, és „nem szabad hallgatnunk, ha rasszizmust, antiszemitizmust, szélsőségességet tapasztalunk”.
Az ünnepség után az úgynevezett nemzetek falán elhelyezett emléktáblák sora magyar emléktáblával bővült, amelyet Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára, a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) magyar elnökségének munkáját irányító miniszteri biztos avatott fel. Beszédében hangsúlyozta, hogy „Magyarország részt vett a holokauszt végrehajtásában, ami az egyik legnagyobb magyar tragédiához vezetett”.
A ravensbrücki koncentrációs táborba több mint 30 országból nagyjából 130 ezer nőt és gyereket, valamint 20 ezer férfit deportáltak. A magyar deportáltak száma becslések szerint 10 ezer körül lehetett. A lágert 1945. április 30-án szabadították fel, akkor már csupán 3500 fogoly volt Ravensbrückben.
A legnagyobb női koncentrációs tábor története bemutatja azt a folyamatot, ahogyan „egy önkényuralmi rendszer az embertelenség és gyilkosság gyára lesz” - emelte ki Takács Szabolcs, rámutatva, hogy Ravensbrück nem haláltábornak készült, de egy diktatúrát szolgált ki, „ami éppen elég volt ahhoz, hogy halálgyárrá váljék”.
Hozzátette, hogy a lágerbe nagyjából 20-22 ezer zsidót deportáltak, legtöbbjüket - 40-45 százalékukat - Magyarországról hurcolták Ravensbrückbe.
Az antiszemitizmussal, az idegengyűlölettel, a rasszizmussal szemben a zéró tolerancia elvét követő magyar kormány a tisztelet jegyében állít emléktáblát a nemzetek falán, „és azért, hogy üzenjük: a holokauszthoz hasonló rémtett soha többé sehol nem fordulhat elő” - mondta Takács Szabolcs.
Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára az emléktábla avatásán elmondott beszédében egyebek között hangsúlyozta, hogy a koncentrációs táborok „szörnyűségei az emberi gonoszság példái, amelyekkel szemben minden jóérzésű embernek fel kell lépnie a cselekvő szolidaritás jegyében”. Hozzátette: „össze kell kapaszkodnunk, és közösen kell határozott és egyértelmű nemet mondanunk a rasszizmus, a kirekesztés és az antiszemitizmus minden formája ellen”.