A nemzetiségi önkormányzati rendszer szerepéről és jelentőségéről tartott előadást Dr. Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség,- kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára a Magyar Tudomány Napja alkalmából, Újvidéken.
A politikus a nemzeti identitás megélésének és megőrzésének egyik fontos eszközének nevezte a nemzetiségek választott testületeit, amelyek érdemben hozzájárulhatnak egy-egy vidék népességmegtartó erejének növeléséhez.
Latorcai Csaba kiemelte: Magyarországon a nemzetiségek jogairól szóló törvény által elismert 13 nemzetiség önkormányzatainak identitás megőrzésével kapcsolatos feladatai egyik legfontosabb alapját a nemzetiségek alapvető jogai határozzák meg.
A nemzetiségekhez tartozóknak a törvények adta keretek között joguk van szülőföldjükön való zavartalan boldoguláshoz, a saját, a szülők, az ősök születési vagy lakhelyének kultúrájához, hagyományaihoz való kötődés szabadságához és oltalmához, az óhazával való zavartalan kapcsolattartáshoz, a szabad anyanyelvhasználathoz, a politikai képviseletük során, saját nyelven történő felszólaláshoz.
A nemzetiségi önkormányzatok a nemzetiségi identitás megőrzésének csúcsszervei, melyek ellátják az adott nemzetiség intézményes képviseletét. Feladataik sokrétűek, hiszen az intézményfenntartáson és a nemzetiségi kultúra ápolásán és népszerűsítésén túl ellátnak érdekvédelmi, érdekképviseleti feladatokat, az általuk képviselt nemzetiségek tekintetében az országos szintű képviseletet, továbbá véleményt nyilvánítanak az általuk képviselt nemzetiségeket érintő jogszabályok tervezeteiről, nemzetközi megállapodásokról is.
A kulturális önazonosság fenntartása során a települési nemzetiségi önkormányzatok anyagi lehetőségeikhez mérten arra törekednek, hogy megőrizzék és tovább örökítsék az adott nemzetiség nyelvét, hagyományait és kultúráját.
Összehasonlítva a magyarországi és a magyarországi minta alapján kialakított szerbiai nemzetiségi jogi szabályozást elmondható, hogy a szerb állam is alkotmányos szinten védi a nemzeti kisebbségek jogát, és garantálja az egyenlőség biztosítását, identitásuk megőrzésének lehetőségét, valamint több szakaszban is szabályozza a nemzeti kisebbségek jogait.
Az Alkotmányból levezethető, identitás megőrzést is elősegítő rendelkezések alapján a nemzeti kisebbséghez tartozók tudományos, oktatási és kulturális egyesületeket hozhatnak létre, melyeket önkéntes alapon támogatnak. Ezen egyesüléseknek az Állam különös szerepet tulajdonít a kisebbségi jogok megvalósítása esetén. A nemzeti tanácsok működésére vonatkozó szabályok azonban lényeges eltéréseket mutatnak a magyarországi nemzetiségi önkormányzatok működési szabályaihoz képest.
A nemzetiségi identitás megőrzésében és ezáltal az adott vidék népességmegtartó erejének fokozásában lényegi szerepe van Magyarországon a nemzetiségi önkormányzatoknak és ugyanúgy a szerbiai magyarság esetében a Magyar Nemzeti Tanácsnak. Ezek a szervezetek intézményes keretek között végzik az identitás megőrzésével összefüggő feladatok megvalósítását, azonban munkájukat nagyban segítik a nemzetiségi civil szervezetek is.
A nemzetiségi identitás megőrzésének jelentősége, mind közvetlenül, mind pedig közvetve Magyarország és Szerbia alapdokumentumában is megtalálható. Magyarország Kormánya elkötelezett a nemzetiségi identitás megőrzése mellett, és folyamatos támogatást nyújt ehhez a tevékenységhez mind a magyarországi nemzetiségek, mind pedig a Szerbiában élő magyarok számára a szülőföldön való boldogulás elősegítése érdekében.