A holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából ünnepélyes keretek közt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen mutatták be Dr. Kovács Tamás Embermentő közszolgák a holokauszt idején című könyvét hétfőn.
A hiánypótló mű személyes történetek bemutatásával kíván adózni az áldozatok és azok emlékének, akik tenni mertek az üldözöttekért.
A könyvbemutatón Dr. Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára többek közt arról beszélt, hogy súlyos krízisekkel küzdő világunkban azok a nemzetek tudnak a legnagyobb sikerrel szembenézni a kihívásokkal, amelyek ismerik és számon tartják történelmük tragikus és felemelő korszakait, múltjuk sorsfordító eseményeit és személyiségeit egyaránt.
Fontos, hogy kegyelettel és együttérzéssel emlékezzünk az áldozatokra, elítéljük a totalitárius rendszerek működtetőit és kiszolgálóit, ugyanakkor büszkén és hálával tekintsünk azokra az igazakra, akik sokszor a halált is vállalva dacoltak az embertelen diktatúrákkal - tette hozzá.
Idézte a Magyar Holokauszt Emlékév egyik szellemi alapvetését is, amely így szól: "A holokauszt az ember tragédiája, az emberiség és emberiesség ellen elkövetett gyalázatos gaztettek sorozata, mert emberségében mindenki egy. Ember. S mint ilyen, egyenrangú a másik emberrel."
A szerzőt és a kötetet méltatva arról beszélt, hogy hiánypótló mű született. A könyv mintegy harminc közszolga – hivatalnok, katona és rendvédelmi dolgozó – megmentettjeinek sorsát hozza közelebb az olvasóhoz, összefoglalva az embermentők legfontosabb cselekedeteit.
Hangsúlyozta: "ránk maradt az a kötelesség, hogy igazságot szolgáltassunk ezeknek az embereknek, akik sokszor maguk és üldöztetést, olykor erőszakos halált is szenvedtek a II. világháború alatt, vagy a háborút követő szocialista diktatúra éveiben-évtizedeiben."
Kovács Tamás könyvén keresztül megismerhető több magyar közszolga példamutató helytállása, folytatta Latorcai Csaba, aki szerint a könyv szereplői igaz emberek az egész emberiség és benne magyarság kivételesen értékes személyiségei.
Beszéde végén úgy fogalmazott: "tanulmányozzuk hát tetteiket, sorsukat és meséljük tovább családtagjainknak, barátainknak. A saját életünk nehéz pillanataiban pedig legyen bölcsességünk és bátorságunk követni példájukat. Így leszünk képesek újra és újra felülmúlni korábbi teljesítményeinket, megerősíteni közösségeinket, szolgálni hazánkat, magyar nemzetünket."