Meghívást kapott Dr. Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára is a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat megalakulásának 15. esztendeje alkalmából rendezett nemzetközi tudományos konferenciára, Eszékre.
A szimpóziumot a Glotta Nyelvi Intézet és az eszéki Strossmayer Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén tartották 2016. október 21-én.
A tanácskozáson Péntek János akadémikus a Termini eddigi 15 évét foglalta össze. A hálózathoz tartozó Intézetek beszámoltak munkájukról és terveikről. A felkért előadók a Termini kutatásaihoz kötődő előadásokat tartottak, amelyekkel kapcsolatban a délutáni kerekasztal-beszélgetéseken a helyi pedagógusok is elmondhatták véleményüket.
A Magyar Kormány számára a külhoni magyar közösségek megtartása és megerősítése elsődleges stratégiai érdek. Ez olyan előnyt jelent a Kárpát-medencében, amellyel semelyik szomszédos ország nem rendelkezik. A határon túli magyarok kisebbségi helyzetben, egyenlőtlen hatalmi elrendeződésben élnek, az általuk beszélt nyelv sehol nem élvez azonos státuszt az állam hivatalos nyelvével. A domináns helyzetben lévő népcsoport kulturális és nyelvi hegemóniája, az államnyelvi sztenderden való oktatás térnyerése, a munkaerőpiac elvárásai és az államnyelvi tömegkommunikáció háttérbe szorította a magyar nyelvet és beszélőit. Ezért a nyelv megtartásának központi kérdése az oktatás, ami az egyén, egy-egy kisebbségi közösség és egy nemzet számára is a legfontosabb kitörési esély. Együttműködésre van szükség. Felértékelődött a hazai és a határon túli egyetemek, nyelvi központok közötti kapcsolat, valamint a korszerű infotechnológia, a digitális tér szerepe.
A Magyar Kormány támogatni kíván minden olyan törekvést, ami felismeri, hogy milyen szerepe van a nyelvnek a kisebbségi közösségek nemzeti identitástudatában, hogyan lehetne csökkenteni a nyelvcserét, a nyelvi asszimilációt, hogyan valósíthatók meg a nyelvi újjáélesztési programok a szórványközösségekben, milyen kétnyelvűség lenne kívánatos a közösségek megmaradásához és érvényesüléséhez. Az Európai Unió tagjaként, olyan kihívások érnek bennünket, amelyekre múltunk felidézésével, identitásunk megvallásával, nyelvünk megőrzésével, fejlesztésével kell válaszolnunk.