Az államnak részt kell vennie az emlékezetpolitikai folyamatok alakításában, ösztönöznie, segítenie kell a múlt feldolgozását egészen addig, amíg az természetessé válik - mondta hétfőn a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a berlini magyar nagykövetségen a roma holokausztról tartott megemlékezésen.

Latorcai Csaba a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) soros magyar elnökségi programjának keretében tartott megemlékezésen rendezett pódiumbeszélgetésen kiemelte: "önmagában sajnálatos", hogy az államnak részt kell vennie az emlékezetpolitikában, de amíg vannak, akik számára "probléma" a nyilvános beszéd a múltban elszenvedett olyan közös traumákról, mint a holokauszt, addig az államnak támogatnia kell a folyamatot.

Miután véget ért a "gyászmunka" és természetessé válik a beszéd az ilyen kérdésekről, az államnak "már nem lesz dolga", de egyelőre "van még teendő", és nem csak Magyarországon, hiszen Nyugat-Európa számos országában egyre emelkedik a rasszista indíttatású bűncselekmények száma.

A holokauszt "nyomot hagyott az egész társadalomban", és az államnak segítenie kell a megrázkódtatás feldolgozását. Dolgoznia kell azért, hogy a trauma feldolgozása tanulságokkal szolgáljon "nekünk és a gyermekeinknek arról, hogy miként nem szabad egy társadalmat működtetni" - fejtette ki Latorcai Csaba. Magyarország már második alkalommal vállalta el az IHRA elnökségét, mert "tettünk és tenni akarunk azért, hogy legyen lehetőség beszélni erről a sebzettségről és meggyászolni mindazt, ami történt, és úgy gondoljuk, hogy meg tudjuk osztani tapasztalatainkat más országokkal" - tette hozzá a helyettes államtitkár, hangsúlyozva, hogy a holokauszt nem csak Magyarországhoz kötődik, hiszen "egész Európa mondott csődöt".

Felix Klein, a német kormány zsidó szervezetekkel folytatott kapcsolatokért felelős különmegbízottja a megemlékezésen mondott beszédében kiemelte, hogy a második világháború után hosszú évtizedekig tartott, amíg a német társadalom és a német állam szembenézett a szintik és romák elleni népirtással, így az egykori NSZK kormánya csak 1982-ben ismerte el a közösség elleni, rasszista indíttatású népirtás tényét.

A közösséget jelenleg is számos előítélet sújtja, és nem csak Németországban. A szinti és roma közösség "Európa talán legnagyobb kisebbsége, és leginkább diszkriminált kisebbsége" - mondta Felix Klein, üdvözölve, hogy a magyar IHRA-elnökség programjában kiemelt szerepe van a szintik és romák elleni népirtás feldolgozásának.

Langerné Victor Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára beszédében hangsúlyozta: "nemcsak a tankönyvekbe, hanem a szívekbe és a lelkekbe is bele kell írni, hogy soha többé nem történhet" olyan tragédia, mint a roma holokauszt.

A köszöntő beszédek után tartott pódiumbeszélgetésen Silvio Peritore, a Német Szintik és Romák Központi Tanácsának elnökhelyettese a beszélgetés többi résztvevőjéhez hasonlóan kiemelte, hogy a holokauszt sokáig még a közösségen belül sem volt beszédtéma, és a németországi szinti és roma polgárjogi mozgalom a népirtás elismertetése után, még húsz évig küzdött azért, hogy elkészüljön a berlini Reichstag - a törvényhozás alsóháza, a Bundestag épülete – mellett, a náci uralom alatt Európában meggyilkolt szintik és romák előtt, méltó módon tisztelgő nemzeti emlékmű. Megjegyezte: jó lenne, ha a meggyilkolt európai zsidók emlékműve mellett a szinti és roma közösség halottai előtt tisztelgő emlékművet is felkeresné minél több állami delegáció.

A több mint hatvan érdeklődő, köztük politikusok és diplomaták előtt tartott beszélgetésen Dotschy Reinhard énekesnő, író egyebek között kiemelte, hogy a szinti és roma közösség "teljesen másmilyen", mint a róla kialakult előítéletek, de nemcsak a többségi társadalomnak kell változnia, hanem a szinti és roma közösségnek is "nyitnia kell", hogy az "évszázados klisék és  ellenségképek" helyére a valóság kerülhessen.

Choli Daróczi József író, műfordító, költő elsősorban azt emelte ki, hogy a cigányok "indiai eredetű, de tökéletesen európai" közösséget alkotnak. "Nem hallják, milyen szép európai nyelven beszélek?" - tette fel a kérdést magyarul Choli Daróczi József.