Szegednek és Vásárhelynek egy agglomerációt kell alkotnia, kiaknázva az ipari-gazdasági-munkaerőpiaci együttműködésben rejlő lehetőségeket - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a [http://www.vasarhely24.com/cikk/vasarhely/14186/lazar_szeged_es_vasarhely_osszeno_-_del-alfoldi_fejlesztesek/]vasarhely24.com[/]-nak.
Lázár János a hírportálon szerdán megjelent interjúban úgy fogalmazott, olyan politikát szeretne megvalósítani az elkövetkező években, évtizedekben, amely összekapcsolja és ezáltal is erősíti a két várost, segíti, hogy a két település egy háromszázezres közösséget alkosson, ami versenyképessé teheti a régiót, és magas minőségű munkalehetőséget biztosít a térségben élők számára.
A politikus közölte, várhatóan még az idén megjelenik a közbeszerzési felhívás a Szegedet Hódmezővásárhellyel összekötő tram-train (villamos-vasút) járműveinek beszerzésére és a pályakorszerűsítésre, tavasszal már az építkezés is megindulhat. A szegedi lézerközpont építése befejeződött, ezzel óriási lehetőségek nyílnak meg a város számára, de a kormány ígéretet tett egy 200 hektáros tudományos park létesítésére is - tudatta a miniszter.
Lázár János elmondta, a szerdai kormányülésre beterjeszti Botka László (MSZP) szegedi polgármester kérését a harmadik Tisza-híd és az új uszoda építéséről. A kormánynak mindkét projektet kiemelten kell támogatnia - tette hozzá. A miniszter a Hódmezővásárhelyt érintő fejlesztések közül a 47-es út 13 kilométeres elkerülő szakaszának építését emelte ki, amely napi 20 ezer járműves átmenőforgalomtól tehermentesíti a települést.
A Miniszterelnökség vezetője közölte, lobbizik a békéscsabai repülőtér milliárdos nagyságrendű bővítése érdekében is. Hozzátette: egész Békés megye számára nagy esély, hogy megkezdődött az M44-es út építése, amely Kecskemét és Békéscsaba között hamarosan négysávos közúti összeköttetést teremt.
A politikus kitért a hódmezővásárhelyi mezőgazdasági kar ügyére is. Leszögezte, az országnak az agrárium számára megfelelő munkaerő- és szakember-utánpótlást biztosító magas színvonalú, versenyképes agrárképzésre van szüksége. Úgy véli, ezt segítené, ha országos integráció valósulna meg az agrártudományi képzésben: a felsőfokú oktatási intézmények egy hálózatba, egy intézményrendszerbe tömörülnének.