Aki a magyar nemzet érvényesülését mástól várja, akaratlanul is kárt okoz saját hazájának; mi, magyarok ugyanis egyedül vagyunk, csak magunkra számíthatunk – mondta Lázár János a Várkert Bazárban rendezett ünnepségen, ahol állami kitüntetéseket adott át a nemzeti ünnep alkalmából.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott: az egykori honvédek bátorságból mutatott példája azért is fontos, mert kevesen vannak, „vagy talán senki sincs”, akinek fontosak a Kárpát-medencében élő magyarok, senki sem akar helytállni helyettünk, kezet nyújtani nekünk, hogy teljesítményünknek, felkészültségünknek megfelelően éljünk.
A miniszter a példaképek között hangsúlyosan szólt Batthyány Lajos egykori mártírhalált halt miniszterelnökről, aki kiállt a nemzetért, épp ezért emlékezni kell rá. Batthyány, akit a nagyhatalmi önzés előbb forradalmárrá és szabadságharcossá, majd vértanúvá tett, olyan jelképpé vált, amely messze túlélte azt a birodalmat, amely ellen küzdött – jelentette ki. Példája megmutatta: „nem makacsság és öncélú kuruckodás, ha egy nemzet a sarkára áll és kitart az igaza mellett”.
Lázár János méltatta az elismerésben részesülőket, akik teljesítményükkel változást értek el, jelet hagytak maguk mögött, és napjainkban is példát mutatnak a fiataloknak tudásból, szorgalomból, kitartásból, áldozatból és tapasztalatból, amikor a teljesítmények értékének inflálódása minden korábbinál gyorsabb.
A közös emlékezet farag igazi nemzetet az emberek egyszerű csoportjából – hangsúlyozta a miniszter, aki fontosnak ítélte a nemzeti örökség védelmét, azt, hogy a jelen kitüntetettjei a nagy elődökről elnevezett díjakat vehetnek át.
A miniszter szerint teret kell adni az emlékezetpolitikai vitáknak, például arról, helyre kell-e állítani a régi Kossuth szobrot az Országház előtti téren, hová és milyen emlékművet kell állítani a holokauszt során tömeg- és részben testvérgyilkosság áldozatául esett magyarok emlékére, vagy hogy kell-e Ságvári Endréről elnevezett iskola a XXI. században.
Hozzátette: a nemzeti emlékezet gondozásának minden eleme fontos, még akkor is, ha azok némelyike súlyos társadalmi konfliktusokat szül. Lényeges, hogy az ország irányítói kiket állítanak példaképül, de az is, hogy milyen társadalmi vita övezi mindezt, mert a vita során, hacsak nem züllik vallási fanatikusok hitvitájává, minden résztvevő oldal árnyalja, gyarapítja azt a képet, amit a mai magyarok gondolnak önmagukról. A vitáknak ugyanakkor nyugvópontra kell jutniuk – mondta.
Hogy a 2010-es kormányváltás után kulturális korszakváltás is bekövetkezett, az is bizonyítja, hogy azóta lettek a leghevesebbek és legizgalmasabbak ezek a viták – fűzte hozzá, kijelentve: a ’48 márciusában és utána következettek olyan korszakot jelentenek, amelyhez társadalmi törésvonalak nélkül viszonyulhatunk.
A Lázár János által átadott kitüntetéseket Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára Áder János köztársasági elnök adományozta az 1948/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából. Köztük a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat, a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozat, a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat, a Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat, valamint a Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetéseket.
Lázár János miniszteri díjakat is átadott: Batthyány Lajos-díjat, Ybl Miklós-díjat, valamint Magyary Zoltán-díjat.
A díjazottak listája a Kapcsolódó cikkben olvasható a jobb hasábban.
Az eseményen elhangzott beszéd teljes terjedelmében, full HD minőségben tölthető le a Sajtószobából.