Nem jó társadalompolitikai célokat szolgálva, nem az ország érdeke szerint dőlt el a 2007 és 2013 közötti, mintegy 9223 milliárd forintnyi uniós forrás felhasználása - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a parlament erről szóló vitanapján.
Lázár János megdöbbentőnek nevezte, hogy az összeg mintegy 90 százaléka került állami vagy önkormányzati intézményekhez. Ezzel szemben a jelenlegi források 60 százalékát a kkv-k erősítésére fordítja a jelenlegi kabinet - mutatott rá.
Szerinte rendkívül nagy bürokráciát fenntartva, nem világos céllal írták ki a pályázatokat fenntarthatatlan beruházásokra, amelyek nem szolgálták az ország versenyképességének növekedését. Súlyosan hibáztak szerinte az ország helyzetének felmérői, akik európai érdekekkel feleltették meg a magyar érdekeket, amelyeket a magyar társadalom gyakran megérteni sem tudott.
A korrupció melegágyának nevezte azt a bürokráciát, amely akár a források 45 százalékát is elkölthette a pályázatok lebonyolítására, amire akár 1500 milliárd forint is kifolyhatott - mondta. Jelenleg ez mindössze 12 százalékot tesz ki.
Lázár János leszögezte: nem tudható még, hogy a jelenlegi után lesz-e újabb kohéziós támogatás, ezért 2020-ra az ország gazdaságát önjáróvá kell tenni. Ennek érdekében szerepel a jövő évi büdzsében 1000 milliárd forintnyi hazai fejlesztési forrás - ismertette.
Rámutatott arra is, hogy a fejlesztési források a hazai kis- és közepes vállalkozásokat szolgálják majd, így abból a 100 legnagyobb magyar vállalat nem részesülhet.
Az uniós forrás nem ajándék az ország számára - szögezte le a miniszter, aki szerint Magyarország az időszakban nettó befizetője volt a közösségnek. Lázár János a vitán konszenzust várt arról, hogy a gazdasági miniszter feladata legyen annak nyilvántartása is: milyen gazdasági előnyökről mondott le az ország az unióba lépéssel, amelyért cserébe kohéziós forrásokhoz jutott. Utóbbit ezért a közvélekedésnél jóval kevesebbnek ítélte.
Kijelentette azt is: "forrásvédelem" zajlik az unióban, az Európai bizottság szerinte szándékosan állít bürokratikus akadályokat a kifizetések elé.
Nyomatékosítva, hogy nem vitatja a korábbi forrásfelhasználás meghatározóinak jó szándékát, a jelenlegi kormány mégis szembekerült a kérdéssel: változtasson-e az alapvető célokon, megakasztva a kifizetéseket, vagy korrekciókkal segítse azt. Elismerte, hogy a döntést vita előzte meg, és rámutatott, a kabinet az utóbbi utat választotta, az első számok pedig igazolták a döntést: mintegy 9600 milliárd forintra született szerződés.
A jelenlegi fejlesztési ciklusról szólva elmondta: kevesebb forrás lesz infrastruktúra-fejlesztésre, de egészségügyre vagy oktatásra sem jut annyi, mint 2007 és 2013 között, így az eddig megvalósított beruházásokból kell javuló szolgáltatást nyújtani.
Fontosnak ítélte, hogy 2017-be és '18-ban megvalósuljanak a kifizetések, ha ugyanis az ország nem tartja az ütemezést, forrásoktól eshet el.
A bürokráciacsökkentés és a forrásfelhasználás ellentmondását is vitára érdemesnek ítélte a miniszter.