Bár több európai uniós tagállam is Magyarországra akar visszaküldeni bevándorlókat, ide nem lehet visszatoloncolni senkit, Görögországba kell küldeni az embereket - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó 51 nevű sajtótájékoztatón, melyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel tartott közösen.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján kifejtette: Magyarországra különböző uniós tagállamokból mintegy 52 ezer embert akarnak visszatoloncolni, a legtöbbet Németországból. Magyarország viszont minden partnerének jelzi, hogy ezek a bevándorlók Görögországon keresztül érkeztek, és ha nem is regisztráltak ott, ez nem jelenti azt, hogy Magyarországra kellene küldeni őket - mondta.
Lázár János felvetette, hogyan lehetséges, hogy Törökországgal megegyezik az EU, azt biztonságos országnak tekinti, Görögországot viszont nem. Ez nem tartható álláspont - jelentette ki.
Kérdésre válaszolva közölte: ha valaki itt regisztrál, és nem Görögországban, az nem azt jelenti, hogy itt lépett be az EU területére. A magyar hatóságok nyilatkoztatják az ide érkezőket, hogy hol léptek be az unió területére, így tényszerűen bizonyítható, hogy nem Magyarországon, senki nem lépett be itt az EU területére első helyen, ezért az ország visszautasítja a visszatoloncolásokat - fogalmazott.
A miniszter kiemelte: méltánytalan azzal vádolni az országot, hogy nem segít, ugyanis már idén 300 politikai menekültet befogadott, olyanokat, akikről bebizonyosodott az állam eljárása alapján, hogy politikai menekültek. Akik a magyar határhoz jönnek, azoknak kevesebb, mint tíz százaléka vallja magát Szíriából érkezőnek - jegyezte meg.
A népszavazás az elmúlt 25 év legfontosabb döntéséről szól
Lázár János kitért rá: a kormány értesült arról, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) előtt a kormány népszavazási kezdeményezését megtámadta egy magánszemély, de ez "nem újdonság". Tizenöt napos határidő volt Ab-hez fordulni a referendum ügyében, és most az Ab-nek harminc napja van a döntésre, így szeptemberben kerülhet sor arra a népszavazásra, amely az elmúlt 25 év legfontosabb döntéséről szól - jegyezte meg.
Magyarországon a bevándorlással kapcsolatban alapvetően két álláspont van, a kormány és a Fidesz szerint nem szükséges a bevándorlás, de ha mégis, az csak ellenőrzött és szabályozott keretek között történhet, a baloldal álláspontja szerint viszont Európának kell a bevándorlás, szabadon be kell engedni és az országok között szétosztani a bevándorlókat - magyarázta. Közölte: Magyarország tiszteletben tartja bizonyos országok nehézségeit, de ha Magyarországnak szüksége lenne munkaerőre, azt úgy oldaná meg, hogy a fiatalokat támogatná minél több gyermek vállalásában, és ezt javasolja Európának is. Ha ez a megoldás nem lenne elég Magyarországnak, a régi magyar területekről lehetne behívni munkavállalókat - fűzte hozzá.
A miniszter arról is beszélt, hogy egy önkormányzat hozhat olyan döntést, hogy a közigazgatási területén ne lehessen befogadó állomás, de nincs joga és lehetősége befogadó adóállomásokat létesítenie az állam engedélye nélkül, hiszen azt, hogy Magyarországon ki tartózkodhat, az állam határozza meg.
Magyarország érdekelt a jó magyar-amerikai szövetségesi viszonyban
Lázár János számos kérdést kapott a Soros György magyar származású amerikai üzletemberrel kapcsolatos kormányzati megszólalások miatt. Válaszaiban felidézte Bill Clinton volt amerikai elnök Magyarországot bíráló megjegyzését, amely szerinte arra ad "kiváló alkalmat", hogy "Soros György magyarországi vagy közép-európai szerepében teljesen világosan lásson mindenki".
Hangsúlyozta, Magyarország érdekelt a jó magyar-amerikai szövetségesi viszonyban, "de nem mi próbáltuk Amerika bokáját harapdálni (...), hanem egy jelentős amerikai személyiség, Clinton elnök próbálta Magyarországot orrba vágni", amit nem lehet szó nélkül hagyni.
Soros Györgyről a miniszter azt mondta: az üzletember Magyarországot olyan országként jelölte meg, amely útjában áll az Európát szerinte megsegítő bevándorlásnak. Soros György úgy határozta meg magát mint Orbán Viktor kormányának direkt ellenzéke - tette hozzá.
A sajtótájékoztatón megkérdezték Kovács Zoltán kormányszóvivőt arról, hogy korábban Soros-ösztöndíjat kapott. Erre úgy reagált: egyetlen olyan tanulmányi ösztöndíjat sem kapott, amelyhez záradékként odaírták volna, hogyan kell politikailag gondolkodnia. Szerinte a korábbi civil életének semmi köze ahhoz, hogy 2010 óta milyen politikai tevékenységet végez.
Lázár János a témában azt mondta: megkérdezte az ügyben Orbán Viktor miniszterelnököt, aki maga is Soros-ösztöndíjjal tanult. A kormányfő azt felelte neki - idézte a válaszát -, hogy ha ez probléma, és Soros Györgynek kell a pénz, akkor minden érintett fideszes politikus, illetve kormányzati szereplő visszafizeti az ösztöndíjat.
Értelmezhetetlen a szegregáció miatti EU-s eljárás, földügyben nagy vita lesz
Értelmezhetetlennek tartja Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a roma gyermekek iskolai szegregációja miatt Magyarország ellen indított uniós kötelezettségszegési eljárást. Földügyben, amelyben újabb szakaszba lépett az Európai Bizottság eljárása, a tárcavezető nagy vitára, "háborúra" számít.
A szegregáció miatti eljárásról szólva Lázár János kérdésre azt mondta: értelmezhetetlen az eljárás, mert a magyar állam egyetlen gyermekről sem tartja nyilván a származását.
"Fogalmam sincs, az Európai Bizottság honnan tudja, hogy ki cigány és ki nem", ezt ugyanis a magyar törvények tiltják - tette hozzá. Megjegyezte, a brüsszeli eljárás magyarországi szervezetek bejelentése alapján indult el.
Jelezte, készen állnak egy diskurzusra az Európai Bizottsággal arról, hogyan lehet biztosítani a gyermekeknek a felzárkózás esélyét. Ehhez a brüsszeli testületnek meg kell ismernie a Magyarországon futó programokat, amelyeket példaértékűnek nyilvánítottak az EU-ban - közölte a miniszter.
Emlékeztetett arra is, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere múlt héten személyesen próbálta tisztázni a helyzetet Brüsszelben.
"Egyelőre nem értjük, hogy az Európai Bizottságnak mi a konkrét problémája" - mondta Lázár János.
Földügyben a Miniszterelnökség vezetője úgy nyilatkozott: a magyar és a brüsszeli álláspont távol áll egymástól, mert a magyar törvényhozás - ellentétben az Európai Bizottság véleményével - úgy döntött, külföldiek és gazdasági társaságok nem vehetnek földet Magyarországon. Ebben a kérdésben nagy vita, "háború" lesz - fogalmazott.
787 milliárd a közszféra béremelésére
A miniszter elmondta, a szerdai kormányülésen a fő téma a jövő évi költségvetési törvényjavaslat volt, amely érdemben befolyásolja majd minden magyar család életét, hozzájárulhat ugyanis az életszínvonal emelkedéséhez és a keresetek növekedéséhez.
Elmondta, jövőre 787 milliárdot fordítanak a közszféra dolgozóinak béremelésére, ez mintegy egymillió embert érint. A magyar gazdaság növekedési üteménél nagyobb arányú béremelést valósítanak meg - emelte ki -, de a közszférában régóta elmaradt béremelést pótolni kell.
A közszektorban 2016-ban 561 milliárd forintot tett ki az összes béremelés, 284 milliárd forintot a pedagógusok, 143 milliárdot a rendvédelmi dolgozók béremelésére fordítanak. 2017-ben 343 milliárd forintot fordítanak a pedagógusok, 161 milliárdot a rendvédelmi dolgozók, 148,8 milliárdot az egészségügyi dolgozók, 42 milliárdot a kormánytisztviselők, 27 milliárdot az adóhatóság munkatársainak béremelésére, és a bíróságokat támogató béremelés, valamint a szociális dolgozók béremelése is 30 milliárd forintos tétel lesz - mondta.
Közölte azt is: 2017-ben a költségvetés bevételei fedezik a működtetéshez szükséges költségeket. A fejlesztések nélkül szufficites lenne a büdzsé, a fejlesztésekkel nullás egyenlegű, de az ország érdekében költeni kell a fejlesztésekre - mutatott rá.
A cafeteria készpénzesítésének vizsgálatára kérte a kormány Varga Mihályt
A kormány arra kérte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, vizsgálja meg a következő napokban, hogyan lehetséges készpénzesíteni a cafeteriát - közölte Lázár János.
A tervek szerint a magánszektorban adható 450 ezer forintos cafeteriát úgy alakítanák át, hogy abból 100 ezer forint készpénz lenne, 350 ezer forint pedig SZÉP-kártyára kerülne. A közszférában 200 ezer forintban maximált cafeteriából 100 ezer forintot fizetnének készpénzben, 100 ezret pedig SZÉP-kártyára. Varga Mihálynak ezt a lehetőséget kell megvizsgálnia - közölte Lázár János.
Lázár János emlékeztetett: 2010 után megörökölte a kormány a gazdasági csődöt, de Magyarország a törvényhozás hatékonyságának, a választópolgárok támogatásának és a szerencsének köszönhetően elkerülte, hogy csődöt kelljen jelenteni a szocialista kormányzás után. Ebből az időszakból kilépve, az országot átalakítva, a gazdaságot megújítva lehetett először 2012-ben béremelésre költeni 44 milliárd forintot, azóta folyamatosan nőnek a bérek - mondta.
Töretlenül nő a munkavállalók száma
A kormányülésen Varga Mihály tájékoztatást adott a gazdasági adatokról is - folytatta -, a legfontosabbnak azt nevezve, hogy töretlenül nő a munkavállalók száma, jelenleg 4,3 millióan dolgoznak - csaknem 600 ezerrel többen, mint 2010-ben -, a munkanélküliség pedig 6 százalék alatt van. Emellett kiemelte az alacsony inflációt és jegybanki alapkamatot, valamint a csökkenő államadósságot.
A Miniszterelnökség vezetője elmondta, hogy a kormány a növekedési adattal is foglalkozott - az első negyedéves magyar GDP-adat a vártnál gyengébb volt -, és a "következő hónapokban lépéseket tervezünk". Az EU-s források további gyorsítása és a hozzáférés erősítése céljából már hétfőn döntések születhetnek. Semmilyen "válságértekezlet" nem volt az ügyben, hiszen a gazdaság bővült - cáfolta az erről szóló sajtóhírt, hozzátéve: a kormány várakozása továbbra is az, hogy 3 százalék közeli lesz a növekedés idén.
A Fitch Ratings hitelminősítő Magyarországot felminősítő döntését Lázár János úgy kommentálta: a hír önmagában nem hozta lázba a kormányt, amely ugyanilyen nyugalommal viselte a leminősítést is. A kabinet már akkor is jelezte, hogy a magyar gazdaság megújításához idő kell - idézte fel.
A miniszter a tájékoztatón arról is beszámolt, hogy a Magyar Fejlesztési Bank programot indít a magántulajdonban lévő lakások energiakorszerűsítésének támogatására.
A kormány legközelebb jövő hétfőn, majd pénteken ülésezik legközelebb. Ezen téma lesz egyebek mellett a tejipar helyzete: megvizsgálják, hogy a tejágazatban tervezett áfacsökkentés hogyan érinti a termelőket, akikkel erről tárgyalni is fognak. Emellett áttekintik az iskolatejprogramot is.
A fővárosi pályaudvarok sorsáról jövő pénteken várható döntés, miután újabb hatástanulmányokat kért a kormány.
A paksi atomerőmű-bővítés ügyében Lázár János megerősítette, hogy pénteken Margrethe Vestager versenyjogi biztossal tárgyal Brüsszelben azzal a reménnyel, hogy előrelépés lehet a brüsszeli engedélyezési eljárásban. A miniszter ugyanakkor azzal számol, az Európai Bizottság ragaszkodni fog ahhoz, hogy Paks II. nem lehet az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. része, mert a testület a jövőre nézve nem járul hozzá az MVM monopolhelyzetéhez.
A paksi bővítéshez biztosítandó orosz államközi hitelre kitérve megjegyezte, hogy Magyarországnak joga van előtörleszteni, kiváltó hitelt felvenni, az a kérdés, hogy van-e jobb az orosz hitel kondícióinál. Ennek lehetőségét egy felminősítés után érdemes megvizsgálni - mondta.
A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) ügyében is kérdezték a tárcavezetőt, aki elmondta, a Fideszen belül arról folyik vita, hogyan lehetne ezt a szervezetet még hatékonyabbá tenni, "személyes hatalmi diskurzusról" nincs szó.
Lázár János közölte azt is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök jövő héten Egyiptomba látogat.
A minisztert kérdezték a Gyöngyösön meghalt másfél éves alultáplált kislány ügyéről is, amelyről azt mondta: tudomása szerint veszélyeztetés miatt büntetőfeljelentetés várható, emellett jogszabály-felülvizsgálatot is terveznek.
Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.