A szerdai események visszaigazolták a jogi, biztonsági és élőerős határzár létjogosultságát – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a "Kormányinfo 23 – Mit miért tesz a kormány?" című sajtótájékoztatón, melyet Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkárral tartott közösen.
Magyarország kész az elvi vitára
A Miniszterelnökséget vezető miniszter közlése szerint Magyarország továbbra is elvi alapon ellenzi a menekültek elosztását meghatározó uniós kvótarendszert, de a határok megvédése után kész részese lenni egy olyan vitának, amely arról szól, milyen szempontok érvényesíthetők azoknak az országoknak a megsegítésére, ahol sok bevándorló van.
Csütörtöki sajtótájékoztatóján Lázár János elmondta, a június 17., a biztonsági határzár felépítésének bejelentése óta eltelt hetek azt bizonyítják, hogy Magyarország egyedül az uniós tagállamok közül képes betartani a schengeni egyezményt. Közölte, ez azt eredményezte, hogy lényegében ma Magyarországon a menekülttáborokban alig van ellátásra szoruló ember.
Úgy folytatta: most, hogy üresek a menekülttáborok, a magyar kormány az érvényes álláspontot betartva, a kvótát elvi alapon ellenezve részese lehet egy elvi vitának arról, hogy a határok megvédése után milyen szempontok érvényesíthetők azoknak az országoknak a megsegítésére, ahol sok bevándorló van.
Lázár János az ország nemzetközi megítéléséről szólva úgy értékelt, az ország, a magyar nép kiközösítését, megbélyegzését célzó, olyan volumenű megnyilvánulások hangzottak el, amelyek akár rövid és hosszú távon is súlyos következményekkel fenyegetnek.
Közölte, minden magyar ember megsértésének tekinthető azt, amit az osztrák kancellár megengedett magának az elmúlt egy hónapban, illetve amit a román miniszterelnök napi rendszerességgel művel.
Mind a ketten gyűlöletbeszédet folytatnak minden magyar ember ellen – fogalmazott.
Szavai szerint más, Magyarországot most kritizáló országok is kényszerülhetnek hasonló rendőri eszközök bevetésére, és nem „boldogító tény”, hogy a rendőrségnek erőszakot kellett alkalmazni, még ha az szükséges és arányos is volt.
Nincs ok örömre, ünneplésre – fogalmazott, hozzátéve: kifejezetten megrendítőnek tartja a röszkei átkelő környékéről érkező képsorokat.
A határzár az egyetlen hatékony védekezés
A Miniszterelnökség vezetője azt is leszögezte: a szerdai események visszaigazolták a jogi, biztonsági és élőerős határzár létjogosultságát.
Lehet arról vitatkozni, hogy ezt a koncepciót hogyan valósították meg, de jelen pillanatban a sok „európai blabla” mellett ez az egyetlen hatékony intézkedés a határ védelme érdekében. Ha a migráció iránya Horvátországból vagy Romániából fordul Magyarország felé, akkor a kormány ugyanezt a megoldást fogja alkalmazni – emelte ki, hozzátéve: a rendőrség és a honvédség felkészült arra, hogy teljes védelmet biztosítson. Szerinte máris megváltozott az embercsempészek útvonala.
Értékelése szerint az a feltételezés is figyelmet érdemel, hogy a migráció szervezett akció volt, a szerb–macedón határról szervezetten szállították rá a bevándorlókat egy néhány kilométeres szakaszra a déli határon, és a szervezők képesek az útirányt befolyásolni. A szervezett embercsempészet felderítését, felszámolását a rendőrség kiemelt feladataként határozta meg.
Megerősítette, hogy a szerb rendőrök nem segítették a magyarok munkáját szerdán, Magyarország azonban továbbra is száz százalékban érdekelt abban, hogy Szerbia az Európai Unió tagja legyen. A bevándorlási krízis megoldása lehetett volna, ha a szomszédos országot soron kívül felveszik – jegyezte meg.
Nincs kompromisszum a hotspotok ügyében
A tárcavezetőt kérdezték arról, hogy Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár sokkolónak nevezte, ahogy a röszkei határnál bántak a migránsokkal. Azt felelte: komolyan kell venni minden nemzetközi megszólalást, de nem lehet megítélni Berlinből, Bécsből vagy New Yorkból, hogy a helyszínen egy parancsnok mi alapján dönt és viseli a felelősséget.
Megjegyezte: nyugat-európai „fejlettebb demokráciákban” határozottabban, keményebben lépnek fel azokkal szemben, akik nem tartják be a játékszabályokat. Lázár János azt is elmondta, hogy a megsérült külföldi újságírók ügyében nem indul vizsgálat, de áttekintik a törvényi hátteret, a mozgásszabadság szabályait műveleti területen.
Lázár János kijelentette, semmiféle kompromisszumra nem hajlandók az úgynevezett hot spotok ügyében, amelynek célja az lett volna, hogy Magyarország területén összegyűjtenek menekülttáborba 100-150 ezer embert és elosztják Európa-szerte. Beszélt arról is, hogy a migránshelyzet kezeléséhez szükséges 200 millió eurós forrás finanszírozását átcsoportosításokkal és tartalék feloldásával oldják meg.
Magyarország kért, de nem kapott segítséget
Lázár János elmondása szerint Magyarország kért, de nem kapott segítséget az Európai Uniótól ahhoz, hogy be tudja tartani a schengeni egyezményt.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter felidézte, hogy az Európai Bizottság most döntött a 2014-2020 között elosztható forrásokról, és Magyarország 65 millió eurót kapott. Hozzátette: Bulgária 71 millió, Olaszország és Görögország 500-500 milliót eurót kapott a helyzet kezelésére.
Lázár János nem tartja méltányosnak a német kritikákat, hogy Magyarország miért nem kért segítséget.
Ismertetése szerint Magyarország 200 millió eurót költött a védekezésre az adófizetők pénzéből, miközben 65 millió eurót kap hét év alatt az EU-tól.
A miniszter elmondta azt is, hogy a szeptember 15-e utáni eseményeket részletesen fogják értékelni a következő kormányüléseken.
Biztonsági határzár épül Mezőhegyesig
Közölte azt is, a biztonsági határzárat Csongrád megye teljes határszakaszán megépítik egészen a Békés megyei Mezőhegyesig. Kitért arra, hogy a horvát-magyar határon számos természetes akadály, a Duna, a Dráva található, így ott jóval rövidebb biztonsági határzárra lesz szükség.
Lázár János a bevándorlás ügyében szervezett tájékoztató kampányról elmondta, külföldön 800 millió, belföldön 300 millió forintot költenek rá.
A külföldi kampány keretében Jordániában, Irakban, Afganisztánban, Bangladesben, Pakisztánban és Koszovóban újsághirdetésekben tájékoztatnak, Szerbiában és Macedóniában 200 ezer szórólapot osztottak szét – ismertette.
A miniszter a befogadó állomások bezárását firtató kérdésre azt mondta, ha a határzár működik és rövidebbek a menekültügyi eljárások, akkor nincs szükség ekkora kapacitásra, de egy nap után erre nem lehet végső választ adni.
A debreceni tábor bezárásának most álltak elő a feltételei – hangoztatta, jelezve azt is, hogy az országban ezer bevándorló maradt.
A röszkei határállomás 30 napnál korábbi megnyitását az ott tartózkodók létszámától, illetve attól tette függővé, hogy a migránsok betartják-e a szabályokat.
Megkérdezték arról is, hogy sajtóhírek szerint több bevándorló Horvátországból jutott át Baranya megyébe. A miniszter válasza szerint az operatív törzs tud az esetről, és a rendőrség megteszi a szükséges intézkedéseket.
Egyszerűsödnek a hivatali eljárások
A miniszter a tájékoztatón arról is beszámolt, hogy az ügyintézési eljárások lerövidítésére tesz javaslatot jövő héten az Országgyűlésnek.
A határidőkre, a tartalmi kérdésekre és a szükséges dokumentumokra vonatkozó szabályozás megváltoztatásával átrendezik egyebek mellett az engedélyezési és felülvizsgálati eljárásokat. A cél, hogy bármilyen ügyet legfeljebb hatvan napon belül el lehessen intézni – közölte.
Megerősítette azt is, hogy 10 milliárd forint értékben csökkennek az ügyintézési díjak.
Új plafonban maximálják az állami cégvezetők bérét
Ismertette azt is, hogy új plafonban maximálja az állami cégek vezetőinek bérét a kormány. Lázár János tájékoztatása szerint a plafonokat szektoronként határozzák meg, az állami tulajdonú pénzügyi szektorban legfeljebb bruttó havi ötmillió, az energiaszektorban négymillió, egyéb társaságoknál hárommillió forint lehet a bér. Kikötötték azt is, hogy veszteséges társaságnál nem jár prémium, a maximum prémium pedig a bruttó alapbér 20 százaléka lehet. Mindezt azok a menedzserek kaphatják, akik lemondanak arról, hogy a korábban nekik megítélt és kifizetésre váró – 2010 előtti – prémiumokat felvegyék – fejtette ki a miniszter, aki célként fogalmazta meg, hogy megszűnjenek a bújtatott bérezési rendszerek.
A tárcavezető az Állami Számvevőszék elnökének hatásvizsgálatával indokolta a tervet, amely szerint az állami cégek működésének minősége, átláthatósága, eredményessége nem választható el a cégvezetők bérezésétől és ösztönző rendszerétől. Kitért arra is, hogy kivételes nemzetgazdasági érdekből egy nemzetközi menedzser esetében eltérhetnek a bérezésben és a nemzetközi sztenderdeket alkalmazhatják.
A miniszter kérdésre beszélt arról is, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és a Miniszterelnökség is vizsgálatot folytat az ESZOSZ ügyében az eddig kifizetett támogatások célszerű és törvényes felhasználása miatt. Emlékeztetett arra, hogy 2800 ember sorsáról van szó, reméli tudnak segíteni a károsultaknak úgy, hogy például átteszik őket a közmunkaprogramba. A vizsgálat az Emmiben már lezárult, a Miniszterelnökségen hamarosan zárul – közölte.
Lázár Jánost kérdezték arról is, hogy mikor lesz új egészségügyi államtitkár. Azt felelte, hogy a személyi kérdések a következő hét programjában szerepelnek.
A miniszterelnök hétfőn tájékoztatja az érintetteket arról, milyen technikával vesz részt a kormányzati munkában Rogán Antal
A Miniszterelnökséget vezető miniszter közlése szerint Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn ad arról tájékoztatást az érintetteknek, hogy milyen technikával vesz részt a kormányzati munkában Rogán Antal.
Lázár János elmondta, hogy Orbán Viktor a Fidesz-frakció velencei ülésén szerdán röviden értékelte a kormány négyéves tevékenységét. Hozzátette: a kormányfő mondandójának lényege az volt, hogy a kabinet által elvégzett munka részben az ígéretekkel, részben a várakozásokkal is egybe esik. Azt is elmondta – folytatta a miniszter –, hogy van olyan terület, amin javítani kell, és ebben a munkában számít Rogán Antalra.
Lázár János közölte, a miniszterelnöknek szabad keze van arra, hogy a kormányzati struktúrát megváltoztassa a kabinet teljesítményének javítása érdekében. Hozzátette: a kormányfő szerint a változtatásokhoz személyi változtatások is szükségesek, és ennek első lépéseként hívta be a kormányzati csapatban Rogán Antalt.
Hogy ennek mi lesz a technikája, az a miniszterelnök szuverén döntése – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Elmondta, ha a miniszterelnök megkérdezi tőle, hogyan lehet ezt a változást eredményesen kivitelezni, akkor azt fogja mondani, amit tőle tanult: aki a végrehajtó hatalomba bekerül elvárás számára, hogy a hatalomhoz felelősségnek is társulnia kell.
Lázár János a saját posztját érintő kérdésre azt mondta, nem az ő személyes sorsa a kérdés, hanem hogy a kormányzás hogyan tehető jobbá. Úgy folytatta kétféle felelőssége van, aminek meg kell tudni felelnie: az egyik a miniszteri politikai felelőssége, a másik a jogi felelősség, amit az általa vezetett minisztériumban történtekért vállal.
Megjegyezte, hogy a szerdai nap legfontosabb eseménye a Fidesz-frakció, a kormány és minden fideszes politikus számára a déli határon történtek voltak. Ez nem az a pillanat, amikor az ember a kormányzás napi dilemmáival, a saját személyes sorsával foglalkozik – mondta.
Közölte, a kormánytagok minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy Rogán Antal – politikai kabinetfőnökként – sikeres legyen.