A nemzet több puszta érdekközösségnél, a nemzet sorsközösség - hangsúlyozta a Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapján mondott beszédében Lázár János.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartott ünnepi megemlékezésen Richter Gedeon életútját felidézve kijelentette: jobb magyarnak kell lennünk, ez a felelősségünk, erre emlékeztet minket a nyilasok által kivégzett gyógyszerész sorsa, aki igazi hazafi volt, példakép békében és háborúban.
Lázár János szerint ma Magyarországon nem maradhatunk némák és tétlenek az ordas eszmékkel szemben. Kijelentette: azután, ami 1944 telén a pesti Duna-parton, vagy Auschwitzban történt, magyar nyelven nincs többé ártalmatlan zsidózás, ártalmatlan cigányozás, nincs többé ártalmatlan kirekesztés.
Lázár János azt mondta: „szemernyi engedményt sem tehetünk” azok utódainak, akik hetven éve a Duna-partra hurcolták honfitársainkat, illetve azoknak, „akik ma beleköpnek a meggyilkoltak után maradt, örökre elárvult cipőkbe”.
Az ordas eszmék ellen nem létezik tabletta, az ilyen kórokozók ellen csak egy dolgot lehet tenni: a mai magyaroknak meg kell erősítenünk „a közös immunrendszerünket, hogy az még idejekorán legyőzze a fertőzést” – jelentette ki a miniszter.
Lázár János szerint a közelmúlt számos tünete arra figyelmeztet bennünket, hogy ma megint „nem lehetünk elégedettek a közös immunrendszerünkkel”.
Ebben mindannyiunknak megvan a közös felelőssége: valakinek az, hogy megpróbálja kisebbíteni a bajt és megpróbálja bagatellizálni a tünetet. Van, akinek az a felelőssége, hogy állandóan túloz, minden nap farkast kiált – mondta.
Van, akinek a felelőssége abban áll, hogy rövidlátásból, vagy számításból hagyta, hogy a kirekesztők másnak mutassák magukat, mint amik valójában: eltakarják a tetoválásaikat és mást mondanak zárt körben, mint a nagy nyilvánosság előtt – tette hozzá.
A magyar nyilasok politikai utódaival szemben és a mai magyar nyilasokkal szemben gyakran az is nehezíti, nehezítheti a hatékony fellépést, hogy „nem tehetünk egyenlőségjelet a kirekesztő párt politikusai és a párt aktuális támogatói közé” – fogalmazott Lázár János, hozzátéve: tudjuk, hogy azok, akik ma ezt a pártot, „a mai nyilasokat” támogatják, „túlnyomórészt mégiscsak békés magyarok”, akikben talán forr az indulat és az elégedetlenség, de nincs ártó szándékuk.
Azt mondta, egy párt megbélyegzése azonban őket is megbélyegezheti, márpedig egy demokratának ma nem lehet érdeke, hogy „a kirekesztők táborába lökjön olyanokat, akik valójában tisztességes magyarok”.
Lázár János arra szólított fel, hogy leplezzék le „a közélet álarcot viselő szereplőit”, hogy mindenki tisztában lehessen vele, kikkel áll szemben, még mielőtt rájuk bízná az ország és a saját jövőjét.
„Az a szebb jövő, amivel házalnak, valójában nem más, mint az ocsmány múlt” – jelentette ki.
Lázár János emlékező beszédében szólt arról is, hogy a magyar gyógyszeripar megalapítójának, Richter Gedeonnak a nevét minden magyar ismeri, történetét azonban nem.
Richter Gedeon igazi hazafi volt, példakép békében és háborúban. Nem azért kell emlékeznünk Richter Gedeon és sorstársai történetére, hogy nemzeti tragédiánk, a holokauszt emléknapján „átadjuk magunkat a szelíd gyásznak vagy az ünnepnapokra tartogatott kollektív bűntudatnak” – mondta. Hozzátette, mindez szükséges, de nem elégséges, ennél többel tartozunk: ma, 2015-ben „jobb magyarnak kell lennünk”. Ez a felelősségünk, amire Richter Gedeon életműve és tragikus halála egyaránt emlékeztet bennünket – mondta Lázár János.
Kijelentette: a nemzet több, mint puszta érdekszövetség, a nemzet valójában sorsközösség. „Összetartozunk jóban, rosszban, dicsőségben és gyászban, valamint büszkeségben és szégyenben is.”
Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobából.