Sikeresnek bizonyult az a döntés, hogy a Miniszterelnökséghez kerüljenek az uniós ügyek, hiszen ezek alapvetően államon belüli ügyek - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés európai ügyek bizottságának éves meghallgatásán.
A miniszter beszámolójában kiemelte: a 2010 és 2014 közötti tapasztalatok azt mutatták, hogy nem külgazdasági vagy külkapcsolatokat érintő kérdéskört jelentenek az Európai Bizottsághoz kötődő ügyek, hiszen ezek kifejezetten a magyarok életviszonyait érintő kérdések.
Inkább belső piaci ügyekről van szó, semmint külpolitikai vitákról, ezért ez a feladat államközi konzultáció helyett államon belüli egyeztetési mechanizmust indokol, és bár kevés példa van erre a megoldásra az uniós tagállamok között, de az országok egyre inkább ebbe az irányba haladnak, és Magyarországon sikeresnek bizonyult ez a megoldás - mondta. Hozzátette: például az adóviták, a kötelezettségszegési eljárások alapvetően érintik az ország napi működését, ezért döntött úgy - helyesen - a kormány, hogy centralizálja ezt a feladatkört.
Lázár János megjegyezte: a kormány az összes kötelezettségszegési eljárást az Igazságügyi Minisztériumra bízta, ez a tárca képviseli Magyarországot az eljárásokban, biztosítja a jogi háttérmunkát.
Arra is kitért, hogy Magyarország azon tagállamok közé tartozik, amelyek nem veszítettek uniós forrást az elmúlt időben, és ez alapvetően szervezési és irányítási készség kérdése. Úgy vélte, az Országgyűlésnek konstruktív vitát kellene rendeznie arról, hogy első hétéves ciklus pénzfelhasználásának mi a tanulsága.
Lázár János elmondta: az új rendszer felállításában volt kockázat, egy nehéz helyzetben lévő területet kellett újraszervezni, "megmenteni". Ez akkor lehet sikeres, ha nincsenek kiélezett pártpolitikai viták - közölte. Azt is kijelentette, hogy forrásvesztés nélkül zárják le a ciklust, ami nagy eredmény, és prémiumot fizetnek azoknak a munkatársaknak, akik ezt elérték.
A miniszter arról is beszélt, hogy a brüsszeli állandó képviselet átalakítása zajlik. Ez a magyar állam legfontosabb állomáshelye jelenleg, itt közvetlen nemzeti érdekeket kell képviselni, ide a legfelkészültebb emberek kellenek, "itt nem elég fideszesnek lenni, jónak kell lenni, sőt nagyon jónak kell lenni" - fogalmazott.
Legény Zsolt kérdésére elmondta: a képviseleten dolgozó 90 emberből eddig 22-t küldtek el.
Takács Szabolcs európai uniós ügyekért felelős államtitkár kifejtette: mostanában sokat hallani, hogy az EU komoly bajban van, folyamatos kihívások érik, de sokszor volt már olyan, hogy temették az uniót, és az EU korábban is képes volt megfelelő válaszokat adni. Mindazonáltal jelenleg valóban párhuzamosan több külső és belső válság zajlik, amelyeknek a kezelése nehéz feladat elé állítja az uniót és tagállamokat is - vélekedett.
Az államtitkár e kihívások között említette a migrációs válságot, a terrorveszélyt és azt, hogy kétségek merültek fel Nagy-Britannia uniós tagságával kapcsolatban. A migrációs válsággal kapcsolatban közölte: Magyarország álláspontját igazolták a fejlemények, és az ország azt szeretné, hogy az EU-ban erős együttműködés legyen. Fontos továbbá az EU vívmányainak megőrzése, amilyen például a személyek szabad mozgása.
Takács Szabolcs szerint a terrorveszélyt illetően azt kell mutatni, hogy Magyarországra lehet számítani, de "az emberi jogokat nem lehet az emberi élet elé helyezni", és amíg beazonosítatlan tömegek érkeznek Európába, a veszély továbbra is fennáll.
Lázár János ezzel kapcsolatban elmondta: Magyarország és az EU között vannak értékviták és érdekviták, az előbbiek nem alábecsülendők, amire a migrációs vita is rávilágít. Vannak, akik meg akarják szervezni a bevándorlást, mondván ez jó Európának, de Magyarország szerint meg kell állítani. Úgy látja, Magyarország tiszteletben tartja, ha egyes országoknak szükségük van a bevándorlásra, de ebből nem következhet az, hogy Magyarországon is kötelező betelepítés legyen, ez elképzelhetetlen.
A miniszter szerint az érdekviták piaci, üzleti, kereskedelempolitikai kérdések, például arról, hogy Magyarországon ki szerezhet földtulajdont, továbbá ilyenek az energetikai kérdések vagy az élelmiszerfelügyeleti díj ügye.
Kis Miklós agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár üdvözölte, hogy megmaradt az uniós közös agrárpolitika, és azt mondta, a források teljes felhasználása a cél.
Bana Tibor (Jobbik), a bizottság alelnökének és Józsa Istvánnak (MSZP) a kérdésére Lázár János elmondta: bízik abban, hogy 2020-ban is lesz kohéziós alap, de valószínűleg átalakulnak a források, ezért innovatívnak és kreatívnak kell lenni. Ugyanakkor nem biztos, hogy minden magyar régió részesülhet majd a támogatásból, mert nő az EU adófizető polgárainak a szkepticizmusa, hogy kell-e még Közép-Európának pénzt adni, hiszen látszik, hogy nem értelmetlenül költötték el a felzárkóztatásra szánt pénzt - mutatott rá. Hozzátette: 2017-2018-ban intenzíven gondolkodni kell arról, hogy mi lesz 2020 után, amikor már nem lesz ilyen mennyiségű uniós pénz, és akkor eldől, hogy sikerült-e felzárkóztatni Magyarországot úgy, hogy megáll a saját lábán.
Józsa István érdeklődésére a miniszter azt is közölte, hogy minden roma vezetőnek óriási a felelőssége, mert minden állami vezetés igyekezett lehetőséget teremteni a romák integrálására, és gyakran a roma vezetőkön is múlt egy program sikeressége. Ha egy ilyen program sikertelen, fennáll a veszély, hogy a társadalom azt gondolja, felesleges pénzt áldozni erre a célra - magyarázta.
Tessely Zoltán, a bizottság fideszes alelnökének felvetésére Lázár János megerősítette: a kötelező kvótarendszer megvalósíthatatlan és elfogadhatatlan.