Magyarország versenyképességének a javítására kell fordítani a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusban rendelkezésre álló európai uniós forrásokat – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten.
Lázár János a Portfolio internetes gazdasági újság konferenciáján elmondta: a szűk európai uniós mozgástér közepette is az a cél, hogy a rendelkezésre álló 12 ezer milliárd forint forrást úgy használjuk fel, hogy a magyar legyen a legerősebb, legversenyképesebb gazdaság Közép-Európában, és Magyarország visszaszerezze a vezető szerepét a régióban.
A miniszter kifejtette: szükséges és lehetséges, hogy az ország érdekeihez igazítsuk az EU-s szabályokat. Az európai uniós diktátumok átültetése nem egyenlő az ország érdekével” - mondta.
Megpróbálunk mozgásteret találni az érdekérvényesítéshez – tette hozzá, mert nem elég egyszerűen átvenni az uniós szabályokat, és lemenedzselni a pénzek kifizetését.
Az EU-s pénz eszköz, amelyet ügyesen kell fölhasználni, ezért van jelentősége a szabályozásnak – fejtette ki.
Az EU-s források nagyban hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez
Az európai uniós fejlesztési források nagyban hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez - mondta el a miniszter.
Hozzátette: annyiban minden magyar önkritikus lehet, hogy elgondolkozik azon, az EU-s forrásokon kívül milyen fejlesztési eszközök állnak Magyarország rendelkezésére, és hogy e források nélkül mekkora gazdasági erőt képvisel ma Magyarország Európában, a világban és a regionális versenyben.
A bürokrácia csökkentésével növelhető a versenyképesség
Csökkenteni kell a bürokráciát, hogy ezzel is növeljük Magyarország versenyképességét – mondta Lázár János.
Kifejtette: „az egész magyar bürokrácia, államapparátus a gyanakvásra, a sikeresség elgáncsolására, a megregulázásra és a megfélemlítésre van fölépítve”. Ez hozzájárul ahhoz, hogy nem elég versenyképes a magyar gazdaság – tette hozzá. Szintén fontosnak nevezte a versenyképesség szempontjából a közbeszerzési rendszert. Készül az új közbeszerzési törvény, várhatóan az év második felében elfogadja a parlament - mondta. "Sokkal rugalmasabb lesz a közbeszerzési szabályrendszer, az intézményrendszer, az eljárásrend, az egész elektronikus alapon működik majd" - mondta. Sokkal kisebb lesz a koncentráció, a lényeg, hogy mindenki hozzáférjen a forrásokhoz; „az élni és élni hagyni elv fog érvényesülni” - jelentette ki. Ez nagyon fontos a gazdaság fejlődése, az ország versenyképesség szempontjából - hangsúlyozta.
Vissza kell helyezni az államapparátushoz az EU-s források kifizetését
Tévedés volt az európai uniós források kifizetésének korábbi intézményrendszere, vissza kell helyezni az egészet az államapparátushoz – mondta el a politikus. Hangsúlyozta, hogy a változtatásra az ellenőrzési és felelősségi rendszer miatt van szükség. „Egyértelműbb, tisztább, átláthatóbb a felelősségi viszonyrendszer”, ha egy minisztérium irányítja a folyamatot, nincs kiszervezve az egész egy "holt térbe” - mondta. Ez még akkor is igaz, ha komoly kételyek vannak Magyarországon az állam hatékonyságával kapcsolatban – jegyezte meg.
Kijelentette: a korábban az európai uniós források elosztásáért felelős intézmény, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség még növelte is a korrupciós kockázatokat és a bürokráciát, ahelyett, hogy mérsékelte volna. A miniszter megjegyezte: nem híve az állami feladatok kiszervezésének. Állami apparátusra, jól megfizetett tisztviselőkre kell bízni a pályáztatást, olyanokra, akik a nemzeti érdeket képviselik, nem piaci érdeket vagy Brüsszel érdekeit – szögezte le.