Lázár János szerint a Magyarország, Oroszország és az Európai Unió között létrejött szerződés mérföldkőnek tekinthető előrelépés az olcsó áram érdekében. A Kormányinfo 5 nevű sajtótájékoztatón a miniszter szót ejtett az Altus ügyéről, a brókerbotrányról, a kaposvári gyilkosságról és a 2016-os büdzséről is.
ÁSZ-ellenőrzést kér a kormány a befektető önkormányzatoknál
Soron kívüli törvényességi ellenőrzést kér az Állami Számvevőszéktől (ÁSZ) a kormány azoknál az önkormányzatoknál, amelyek befektettek brókercégeknél - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatóján. Lázár János arról is beszámolt, hogy április végéig kapja meg a Költségvetési Tanács a jövő évi büdzsé főszámait.
Lázár János közölte: 24 olyan önkormányzat volt, amely befektetett a Quaestornál, a Buda-Cashnél, illetve a Hungária Értékpapír Zrt.-nél. Közülük a legtöbbet, körülbelül 3,5 milliárd forintot Százhalombatta kockáztatta - mondta.
A kabinet kérése az - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter -, hogy az ÁSZ folytasson le soron kívüli törvényességi ellenőrzést ezeknél az önkormányzatoknál, vizsgálja meg, e helyhatóságok milyen körülmények között helyeztek el pénzeket brókercégeknél.
A karcagi Kun-Mediátor-ügyet kérdésre szimpla bűncselekménynek minősítette, utalva arra, hogy a szervezet engedély nélkül végzett pénzügyi tevékenységet.
Mérföldkő a brüsszeli hozzájárulás
A tájékoztatón téma volt a paksi bővítéssel kapcsolatos nukleárisfűtőanyag-szállítási szerződés is. Ezzel kapcsolatban Lázár János azt mondta: a Magyarország, Oroszország és az Európai Unió között létrejött szerződés mérföldkőnek tekinthető előrelépés az olcsó áram érdekében tett kormányzati erőfeszítések között.
Szerinte a brüsszeli hozzájárulás bizonyíték arra, hogy az Európai Bizottságnak nem az a kérdés, épülnek-e új atomerőműblokkok Pakson, hanem az, hogy ezek hogyan valósulnak meg.
Lázár János arról is tájékozatott: a kormány rövidesen dönt arról, mely külföldi menedzsereket hívja Paks 1, azaz a jelenlegi erőmű élére. Azt ígérte, legalább egy háromtagú nemzetközi menedzsercsoport érkezik majd Paksra. Hozzátette továbbá, hogy a kormány még májusban dönt arról is, Nagy Sándor távozása után ki vezeti majd a Paks 2 vállalatot, azaz az új blokkokkal foglalkozó céget. Ebben az esetben is felmerül nyugat-európai szakértők bevonása - jegyezte meg a miniszter.
Április végéig kapja meg a Költségvetési Tanács a főszámokat
A kormány által első körben szintén szerdán tárgyalt jövő évi költségvetés tervezetével kapcsolatban a Miniszterelnökség vezetője közölte: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter április 30-ig bocsátja a Költségvetési Tanács rendelkezésére a 2016-os büdzsé tervezett főszámait.
Lázár János megerősítette, hogy május 13-ig benyújtják a parlamentnek a költségvetési előterjesztést. Szerinte az év végi országgyűlési elfogadással szemben az év közepére előrehozott költségvetési szavazás erősíti az átláthatóságot, kiszámíthatóbb költségvetési környezetet biztosít.
A költségvetési tervekkel kapcsolatban kiemelte az szja-csökkentést, a sertés tőkehús áfájának csökkentését és a kétgyermekes családok adókedvezményének emelését.
A Miniszterelnökséget érintő költségvetési ügyekkel kapcsolatban megemlítette, hogy 2016. július 1-jével legkevesebb 30 százalékos béremelést kapnak a területi közigazgatásban dolgozók összesen 25 milliárd forintos nagyságrendben. Az állami illetékek, díjak tervezett csökkentésének pontos tartalmáról pedig társadalmi konzultáció megindítását javasolja Lázár János, aki ezt a lépést közigazgatási rezsicsökkentésként jellemezte.
Kérdésre beszélt arról is, hogy a távközlési adó mértékén nem kívánnak változtatni, a bankadó mértéke azonban lépcsőzetesen csökkenni fog. Ezzel együtt arra kérik a bankszektort, hogy növelje a hitelezést - tette hozzá.
Egyetlen euró veszteség sem éri az országot az uniós források lehívásánál
Lázár János arról is beszámolt, hogy a kormány áttekintette az uniós fejlesztési ügyeket. Kifejtette, hogy Magyarország 2007 és 2014 között 8200 milliárd forint uniós forrásban részesült, ennek több mint 60 százalékát azután fizették ki, hogy megszűnt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, és a Miniszterelnökség felügyelete alá kerültek a projektek. Magyarország a források 81 százalékát már lehívta, megelőzve ezzel egyebek mellett Csehországot, Romániát és Szlovákiát - mondta a tárcavezető, aki azt is leszögezte: egyetlen euró veszteség sem éri az országot.
Az egyes fejlesztési források felfüggesztésével összefüggésbe pedig azt fejtette ki, hogy az a ciklusra biztosított keret kevesebb mint 2 százalékát érinti. A mintegy 43 ezer vállalkozási szerződésből az unió 53-at vizsgált, és 19 programnál tapasztalt szabálytalanságot.
A tájékoztatón újságírói kérdésként felmerült az is, hogy az Európai Bizottság trösztellenes eljárást indított a Gazprom ellen. Lázár János ezzel kapcsolatban azt mondta: nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a Gazprom visszaélt erőfölényével, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Magyarország jelenleg ki van szolgáltatva az orosz gáznak, amelynek alternatívája az elmúlt években nem épült ki.
A kormány az EB-hez fordult az Altus megbízása miatt
A kormány az Európai Bizottság illetékes hatóságaihoz (EB) fordult a Gyurcsány Ferenchez köthető Altus Zrt. másfél milliárd forintos megbízása miatt. Lázár János tájékoztatása szerint a bizottság illetékeseitől arra várnak választ, milyen körülmények között, milyen eljárásban választották ki a céget az EU 2014 és 2020 közötti fejlesztési programjainak ellenőrzésére. Megjegyezte, hogy korábban erre nem vettek igénybe alvállalkozót, az EB munkatársai maguk végezték el ezt a munkát.
Értékelése szerint mivel egy aktív politikust, egy korábbi és "vágyai szerint leendő" miniszterelnököt bíznak meg egy másfél milliárdos ellenőrző munkával Magyarországon, ez a munka nem végezhető elfogulatlanul és a politikai szempontok figyelmen kívül hagyásával, és ez árt a bizottság tekintélyének, az uniós intézményrendszer iránti bizalomnak. Hozzátette, hogy sokakban kételyeket ébreszthet, hogy Gyurcsány Ferenc és "mintegy négytagú családi vállalkozása" milyen tanácsokat ad például magyar vállalkozók uniós pályázatainak ellenőrzésével kapcsolatban.
A tárcavezető szerint ez az indokolatlan méretű és átláthatatlan támogatás felveti a tiltott pártfinanszírozás kérdését.
"Reméljük, hogy az Európai Bizottság baloldali vezetői nem így és nem ebben a formában kívánnak segítséget nyújtani Gyurcsány Ferenc DK-mozgalmának az Altus Zrt.-n keresztül" - fogalmazott, hozzátéve: ez vizsgálatot érdemel.
Nem maradhat megtorlatlanul a kaposvári gyilkosság
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a több mint kétórás sajtótájékoztatóján elítélte a kaposvári gyilkosságot, és közölte, ha van összefüggés a dohánybolt külleme - például az eltakart kirakat - és a bűncselekmény között, akkor jogszabály-módosítást kezdeményez. Lázár János jelezte, hogy a szerdai kormányülésen arra kérték a belügyminisztert, hogy akár különleges rendőri egység bevetésével is találják meg az elkövetőt vagy elkövetőket.
Kitért arra, hogy Magyarországon 2015-ben nem volt olyan gyilkosság, amelynek az elkövetőjét ne találta volna meg a rendőrség. A legfontosabbnak azt nevezte, hogy a kormány együttérzését fejezze ki a hozzátartozóknak, és azt hangoztatta, hogy a brutális kegyetlenség nem maradhat megtorlatlanul.
Orbán Viktor kormányfőnek nincs hivatalos politikai tanácsadója
Lázár János a Habony Árpád szerepét firtató kérdésekre leszögezte: Orbán Viktor kormányfőnek nincs hivatalos politikai tanácsadója, így Habony Árpád sem az. A kormány a Századvég csoportot bízta meg, hogy szakértői és tanácsadói munkát végezzen, magánemberként pedig sokakkal beszélnek egy-egy döntés előtt.
Kérdezték őt a kormányt jobboldalról érő kritikákról is, amelyekről szólva azt mondta: sem ő, sem egyetlen politikustársa nem sértődhet meg e bírálatokon, mert szerinte a jelenlegi ciklusnak sokkal nagyobb a tétje a jobboldal számára, mint a 2010-2014-esnek volt. Történelmi eredmény lenne ugyanis - folytatta -, ha két kormányzás után, 2018-ban a Fidesz-KDNP és szövetségesei meg tudnák tartani a választók bizalmát. Szerinte "az nem négy évre, hanem évtizedekre határozná meg a magyar jobboldal sorsát, struktúráját és jövőjét".
Miután ekkora a tét, minden jobboldali véleményformáló, minden jobboldali szavazó úgy érzi, el kell mondania a véleményét annak érdekében, hogy "2018-ban nyerjünk" - fejtette ki álláspontját a miniszter, aki azt is hozzátette: "nekünk néhányunknak a kormányzat frontvonalában az a dolgunk, hogy nagyon súlyos ügyeket próbáljunk naponta megoldani".
Példaként említette azt az őt érő kritikát, amely arra vonatkozik, hogy kit vesz maga mellé tanácsadónak. Ezzel kapcsolatban jelezte: neki az az egyik feladata, hogy a magyarországi zsidó közösség minden egyes tagjával szót értsen, azokkal is, akik tüntetéseket szerveztek a kormány ellen, azokkal is, akik munkásőrök voltak, akik MSZMP-tagok voltak, és akik "az SZDSZ szekerét tolták".
Konzultációk előzik meg a felsőoktatásban tervezett változásokat
A tervezett felsőoktatási változásokról szólva azt mondta, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma a konzultációk után tesz javaslatot a modernizációs folyamatra, azonban még a közigazgatási egyeztetésnél sem jár a folyamat. A kórházak konszolidációjára vonatkozó kérdésre pedig azt jelentette ki, hogy az az oktató- és egyházi kórházakra is vonatkozik, a kormány nem hagyja, hogy egy intézmény is elveszítse működőképességét kifizetetlen számlák vagy más miatt.
A minisztert kérdezték a sportfinanszírozásra vonatkozó korábbi szavairól is. Meggyőződése, hogy az állami vállalatoknak a professzionális sport finanszírozásában semmi keresnivalójuk nincs, és ezt a miniszterelnök is így gondolja - mondta, hozzáfűzve: azok a profi egyesületek, amelyek nem kapnak pénzt, azok hátrányos helyzetből indulnak a nyílt versenyben.
A Modern városok programról szólva Lázár János közölte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök jövő kedden Pécsre látogat.
A sajtótájékoztató anyaga teljes terjedelmében, full HD minőségben tölthető le a Sajtószobából (4,4 GB).