A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Magyarország szuverenitását és biztonságának garantálását szolgálja az Országgyűlés által szerdán elfogadott hetedik alaptörvény-módosítás és a "Stop Soros" törvénycsomag.
Gulyás Gergely csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón azt mondta, az elfogadott jogszabályok gyakorlati alkalmazása kizárja, hogy Magyarország bevándorlóország legyen.
Hozzátette: az alkotmánymódosítás kimondja az idegen népesség Magyarországra telepítésének tilalmát és az első biztonságos ország elvét.
A kollektív csoportos kitelepítés is tiltott - folytatta - , ugyanúgy a kollektív csoportos betelepítés tilalmát is indokolt, hogy tartalmazza az alkotmány.
Az első biztonságos ország elvéről azt mondta, ha ezt a genfi konvencióból következő elvet valamennyi uniós tagállam alkalmazta volna, a belpolitikai válságot is előidéző európai vitákat lehetett volna elkerülni.
Az első biztonságos ország elve azt jelenti, hogy ha valaki menekült - saját hazájában üldözik - , akkor a menedékjogot az az ország biztosítsa neki, ahol először van biztonságban - magyarázta, hangsúlyozva, a menekült nem választhatja meg, hogy melyik országban akar élni.
Gulyás Gergely szerint a "Stop Sorossal" lehetővé válik, hogy a törvénytelen bevándorlás szervezését az eddigieknél is hatékonyabban akadályozzák meg.
A két törvény elfogadásával a Fidesz-KDNP választási ígéretét tartotta be - közölte.
Elmondta, a választási kampányban az átláthatóság és a transzparencia jegyében egyértelművé tették, milyen szándékaik vannak a bevándorlás korlátozására, ezért terjesztették be még februárban az Országgyűlésnek a törvényjavaslatokat.
Megjegyezte, bár voltak változtatások a törvényjavaslatokon, de alapvetően az eredeti szándék módosítása nélkül fogadták el azokat.
Örömét fejezte ki, hogy az Országgyűlés messze a kormánypártokat meghaladó többséggel fogadta el a törvényjavaslatokat. Ugyanakkor ez nem jelenti azt - mondta - , hogy a jogszabályok elnyerték volna az ellenzék többségének támogatását. "Az ellenzék többsége továbbra is bevándorláspárti álláspontot foglalt el" - fogalmazott.
Reményét fejezte, hogy a bevándorlással kapcsolatos nemzetközi vitában számíthatnak az ellenzékre és nem folytatódik a lejáratás az európai fórumokon.
Egy kérdésre azt mondta, nem számítanak szankcióra a törvények elfogadása miatt, de vitákra igen, mert a brüsszeli bizottság bevándorláspárti.
Gulyás Gergely kérdésre válaszolva nem kívánta kommentálni azt a hírt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök július elején találkozik Angela Merkel német kancellárral. Mint mondta, a diplomácia szabályai szerint a meghívó félnek kell közölnie részleteket a látogatásról.
A politikus ugyancsak nem kívánta kommentálni a német belpolitikai történéseket. Azt azonban elmondta, ha a magyar álláspontnak megfelelően megvédik az unió külső határait, akkor az a probléma, ami vitára ad okot az uniópártok (a CDU és a CSU) között, nem létezővé válik.
Arra a kérdésre, hogy egy törvényjavaslat lehetővé tenné az ötmilliós miniszteri fizetéseket, Gulyás Gergely közölte, a kereteket rögzíti a javaslat, a miniszterelnök szabadon állapítja meg a miniszterek bérét. A törvényjavaslat azt a lehetőséget biztosítja, hogy a miniszter legalább annyit keressen, mint az általa felügyelt cégek vezetői - magyarázta.
Rögzítette: a miniszterelnök fizetése nem változik, de az előfordulhat, hogy a miniszter fizetése magasabb lesz, mint a kormányfőé.
Szóba került, hogy az Egyesült Államok kilépett az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából és hogy Magyarország tervez-e ilyet. A miniszter közölte, tiszteletben tartják egy szuverén állam döntését. Hozzátette: Magyarország sem örül annak, hogy az ENSZ számtalan emberi jogi testülete, megbízottja nemcsak az emberi méltóság védelmét, az alapvető emberi jogok garantálását tekinti céljának, hanem aktív politikai tevékenységet folytat. A magyar kormány hasonló döntést eddig nem hozott - jegyezte meg.
A miniszter megerősítette azt a sajtóhírt, hogy augusztus 1-jétől Szalay-Bobrovniczky Vince - jelenlegi finnországi nagykövet - a civil szervezetekkel foglalkozó helyettes államtitkár lesz a Miniszterelnökségen. Gulyás Gergely a kinevezést azzal magyarázta, hogy a tárca alá került a közel hétmilliárd forintos Nemzeti Együttműködési Alap, amelyet eddig is helyettes államtitkár felügyelt.
A Czeglédy-ügy károsultjaira vonatkozó kérdésre elmondta, június 30-ig nyújthatják be a kárigényüket az érintettek, ezt követően összesíti azokat a kormány és biztosítja a szükséges forrásokat.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézeteinek finanszírozása miatt kialakult vitáról kérdésre közölte, ma Magyarország egy évben mintegy 70 milliárd forintot fordít kutatás-fejlesztésre, innovációra. A cél az, hogy az MTA és a kormány között megegyezés jöjjön létre, ezért tárgyal Palkovics László innovációs miniszter az akadémia vezetésével - mondta.
Hozzátette: megegyezés közeli a helyzet, mert azt mindenki elfogadja, hogy ha a kormány és az akadémia közös célok érdekében együttműködik, akkor ez az állami pénzösszeg jobban hasznosul. Az MTA alkotmányos önállóságot ez semmilyen formában nem veszélyezteti, hiszen minden, az akadémia fenntartására vonatkozó költség az MTA költségvetésének részét képezi, kizárólag a kutatásokkal kapcsolatos, a kormány és az akadémia közötti szorosabb együttműködést tűzték ki célul - fejtette ki.
Tovább folytatódik az adócsökkentés
Gulyás Gergely a héten beterjesztett adójogi változásokról szólva elmondta, hogy a szociális hozzájárulási adó mértéke, amely öt éve még 27 százalék volt, jövőre további két százalékkal 17,5 százalékra csökken. A gazdasági növekedés függvényében további adócsökkentések lehetnek a következő években, reményeik szerint négy év múlva a szociális hozzájárulási adó mértéke 11,5 százalék lehet - tette hozzá.
Kitért a családi adókedvezmény további növelésére - amely két gyermek esetén eléri majd a havi 40 ezer forintot -, és arra, hogy a nyugdíjasoknak munkavállalás esetén csak személyi jövedelemadót kell majd fizetni.
Az UHT és az ESL tej áfája is 5 százalékra csökken, amivel jövőre 20 milliárd forintot spórolhatnak a családok - idézte fel.
Az egészségügyi kockázatot jelentő ételek, italok népegészségügyi adója átlagosan 20 százalékkal nő. Ezt népegészségügyi intézkedésnek tekintjük - ismertette a miniszter.
Szólt arról is, hogy nem csökken a cafetériára rendelkezésre összeg. Amikor annak bevezetése megtörtént, az volt a cél, hogy a munkavállalók a jövedelmük egy részét kedvezőbb feltételek mellett kaphassák, mára azonban adózás feltételei lényegesen kedvezőbbé váltak, ezért azt javasolják, hogy béremelésekben adják oda a munkáltatók az adócsökkentés és gazdasági növekedés nyomán felszabaduló forrásokat. A cafetériára a belföldi fogyasztás és turizmus erősítése érdekében a SZÉP-kártya marad - jelezte.
Összegzése szerint a jövő évi adótörvények szolgálják az adócsökkentést, az adóegyszerűsítést, és olyan társadalompolitikai szempontokat is figyelembe vesznek, mint a népegészségügy. Lezárnak fontos és hosszú ideje tartó vitákat, és nyitva hagyják a jövőre nézve a gazdasági teljesítő képesség fényében a további adócsökkentés lehetőségét.
Gulyás Gergely kitért arra is, hogy V4-es és osztrák találkozónak ad otthont Budapest, illetve az Európa Tanács elnöke, Donald Tusk pénteken a magyar fővárosba látogat. Mint kiemelte: a találkozókon a migráció és a következő hét év költségvetése lesz a fő téma. Ez a kettő azért kerül együtt sorra, mert a bizottsági költségvetési javaslat is összeköti őket. A magyar álláspont továbbra is az, hogy ez egy migrációbarát, bevándorláspárti költségvetés, amely e célra jelentős forrásokat biztosít. Ehhez képest határvédelem helyett határmenedzsmentről beszél, s a magyar kormány továbbra sem látja annak garanciáját, hogy az általuk határvédelemre fordított közel egymilliárd eurót megtérítenék. Azt sem látják garantáltnak, hogy a határvédelmi költségeket az unió következő költségvetése tartalmazná - hangzott el.
A magyar fél közös V4-es álláspontot szeretne - jelezte. Hozzátette: csakis úgy kezelhető a bevándorlási krízis, úgy előzhető meg a 2015-ben egész Európát sújtó helyzet, ha hatékony külső határvédelem van.
Kitért arra is: továbbra is fenntartják az Orbán Viktor miniszterelnök által két évvel ezelőtt ismertetett Schengen 2.0 tervet, amely azt rögzíti, hogy a határvédelem nem lehet csupán jogi deklaráció, hanem ha valaki a schengeni egyezményben vállalt határvédelmi kötelezettségeinek nem tud eleget tenni, annak jogi szankcióval kell járnia.
A miniszter arra a kérdésre, hogy a Stop Soros elfogadásakor a Velencei Bizottság véleményét miért nem vették figyelembe, illetve miért nem várták meg a szavazást, úgy reagált: a bizottság pénteken fogadja el a jelentését, de tervezete a kormány előtt már előző hét vége óta ismert. Az eddigi gyakorlat alapján a tervezet lényegében megegyezik az elfogadott jelentéssel, a lehető legritkább esetben változik érdemben, azaz a kormánynak rendelkezésre állt a testület véleménye.
Megjegyezte, hogy a Velencei Bizottság az Európa Tanács tanácsadó testülete, mindig örömmel veszik, ha Magyarországra látogatnak, tudomásul veszik, ha kifejtik a véleményüket még a jogszabályok elfogadása előtt. A bizottság a szabályozás indokoltságát elismeri, arányossági kifogásokat fogalmazott meg, amivel nem értenek egyet, hiszen a tényállás szankciójának néhány napos elzárás is a részét képezi, amit nehéz aránytalannak nevezni.
A CEU-t érintő felvetésre közölte: az Oktatási Hivatalnak, mint illetékes szervnek kell megvizsgálnia, hogy a törvényben rögzített feltéteknek megfelel-e az adott intézmény.