Érdeklődéssel olvastuk az Együtt-PM Szövetség sajtóban megjelent nyilatkozatát, mely szerint a Miniszterelnökség, netán személyesen Lázár miniszter úr ki akarná húzni a fővárosi közlekedésfejlesztési projekteket a következő 7 év fejlesztési programjából.
Ezt a téves következtetést feltehetőleg miniszter úr egy parlamenti kérdésre adott válaszából vonták le, amely így szólt:
„Egyelőre még nem született döntés а főváros fejlesztési forrásait illetően, így még azt а tervet sem nyújtottuk be Brüsszelnek, amely а végleges, megvalósítandó közlekedési projekteket tartalmazza. Ezzel kapcsolatban konkrétum néhány hónapon belül, az Európai Bizottság és а Kormány tárgyalásáпаk függvényében várható.”
Bár Budapest méltán kiérdemel minden figyelmet és odafigyelést, az Együtt-PM nyilatkozatát mégsem tudjuk féltő aggódásnak venni, sokkal inkább demagóg pártnyilatkozatnak, illetve az önkormányzati választási kampány részének tekintjük.
Amennyiben a pártot valóban érdekelné, hogy a budapesti tömegközlekedési fejlesztéseket mekkora eséllyel tudjuk megvalósítani uniós forrásokból, akkor nyilatkozatukban talán érdemes lett volna kioktatás és félrevezető általánosítás helyett a tényekre felhívni a figyelmet. A nagy tömegközlekedési beruházások mellett ugyanis az 1800 milliárdos keretösszegből kell megvalósítani valamennyi derogációs kötelezettségből adódóan megvalósítandó szennyvíz, ivóvíz és hulladékkezeléses fejlesztést, de ebből kell finanszírozni az árvízvédelmi és katasztrófavédelmi projekteket is. Ezen túl, a közlekedésfejlesztésen belül csak ebből a forrásból nyújtható támogatás a TEN-T úthálózatok fejlesztéséhez és a vasúti fejlesztésekhez is, amelyek célja az európai közlekedési hálózatok összekapcsolása.
Vagyis ne a stadionok építése legyen az összehasonlítások alapja, hanem inkább a megyei jogú városok és a határátkelők megközelítésének közúti fejlesztéséhez, a lakosság ezreit érintő egészséges ivóvízellátás biztosításához, az anyagi javakon túl emberéleteket is veszélyeztető árvizek elleni védekezésekhez, a lakosság tízezreihez eljutó energiahatékonysági beruházásokhoz képest rangsorolja előrébb vagy hátrébb az ellenzéki párt a budapesti tömegközlekedési projekteket. Sajnálatos, hogy azt is elhallgatták, hogy az Európai Bizottság kiemelt célja a 2014-20-as időszakban a források felzárkóztatási hatásának érvényesítése, azaz nem enged minden pénzt a legfejlettebb budapesti területeken elkölteni, hiszen ezzel a felzárkóztatásra szoruló területektől vonnának el forrást.
Nyilatkozatában az Együtt-PM nem beszél Budapest egyéb, nem közlekedéscélú fejlesztéseiről sem, ahogyan arról sem, hogy a Miniszterelnökség tervei szerint átcsoportosítana a közép-magyarországi régióba forrásokat a vidéki térségek számára nyitva álló összegből.
Ha szakmai javaslataik lettek volna az uniós források elosztására, akkor azokat a tavalyi évben bőven lett volna idejük megtenni a partnerségi egyeztetések során. Úgy véljük, hogy nem Budapest ügye a fontos, hanem csupán politikai népszerűségük növelése. Javasoljuk, hogy ne az uniós források tervezését használják olcsó politikai célokra, hiszen 10 500 milliárd forint felhasználásának megtervezése az ország sorsának kérdése.