A nyugat-kanadai magyarságnál tett látogatást az elmúlt napokban Szili Katalin miniszterelnöki megbízott. Hivatalos programja során helyi idő szerint vasárnap este részt vett a fennállásának 40. évfordulóját ünneplő Nyugat-kanadai Magyar Néptánc Fesztiválon, amelyen az idei évben tizenhárom kanadai tánccsoport mutathatta meg néptánctudását. A fesztivál idén augusztus 20-a alkalmából Külhoni Magyarságért Díjban részesült, amelynek ünnepélyes átadására a háromnapos esemény zárógáláján került sor.
A rendezvényen mondott ünnepi beszédében Szili Katalin kiemelte: a 2010-et követő időszakban a Magyar Kormány – az állampolgárság és a választójog megadásával – „szimbolikus térben” egyesítette a magyarságot, ezt követően pedig jelentős lépéseket tett a diaszpórában és a Kárpát-medencében élő magyarság identitás-megőrzése és gazdasági megerősítése érdekében. Hozzátette: ezekkel az intézkedéseivel a magyar kormányzat megteremtette az egységes nemzetpolitika erős alapjait, amelynek következő lépése a nemzeti önazonosság megőrzésén túl a magyarságtudatot erősítő, a diaszpórában élőket is összekapcsoló és megtartó támogatások finomhangolása lehet. Hangsúlyozta, hogy a diaszpórában élő magyar közösségek fontos bástyái a nemzetnek, erősítésük pedig közös érdek.
A néptánc fesztivált megelőzősen Szili Katalin Nanaimóban tett látogatást, ahol találkozott a helyi Magyar Kulturális Egyesület tagjaival, majd részt vett a Viktóriai Magyar Társaskör hálaadási ünnepségén, amelynek keretében a helyi közösséggel közösen emlékezett meg 1849. október 6-ról. Szenthe Anna, a Magyar Diaszpóra Tanács kanadai elnöke és Ódor Bálint nagykövet társaságában részt vett a nyugat-kanadai magyar házak vezetőinek megbeszélésén, ahol a nemzetpolitika aktualitásairól adott tájékoztatást, valamint meghallgatta az intézmények képviselőinek beszámolóit kulturális tevékenységükről.
A miniszterelnöki megbízott hivatalos útja utolsó helyszínén, Vancouverben, a Magyar Ház idősek klubjának tagjaival, majd a Soproni Erdészek tagjaival találkozott Bodnár Gergely konzul, magyar közösségi diplomata kíséretében. Az eseményen tartott előadásában úgy fogalmazott: október a szabadság hónapja, azok küzdelme és szenvedése nyomán, akik a szabadságharcért egzisztenciájukat, emberi kapcsolataikat kényszerültek feladni. Hozzátette: „az 1956-os események hatására rengeteg magyarnak kellett elhagynia hazáját, közülük sokan Kanadában leltek új otthonra. Azóta teljesítményük és érdemeik alapján a befogadó ország megbecsült tagjaivá váltak, közösségeik azonban mindig is egy darab Magyarországot jelentettek és jelentenek a távolban.”