Az október 2-i népszavazás nem pártügy, hanem nemzeti ügy, és ezt a választópolgárok pontosan értik - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a 64. Kormányinfón, amelyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel tartott közösen.
A tárcavezető kiemelte: a népszavazás a demokrácia legerősebb intézménye, így a kvótareferendum azért is lényeges, mert lehetőséget ad a véleménynyilvánításra.
Lázár János közölte: mindenkit arra kérnek, hogy éljen a népszavazás lehetőségével, mert az emberek a saját életükről döntenek, ezt kell mérlegelniük. A kormány véleménye szerint a brüsszeli terv az automatikus szétosztásra ellentétes minden magyar érdekével, ezért azt kérik a választópolgároktól, szavazzanak nemmel - fogalmazott a miniszter.
Megerősítette: Orbán Viktor miniszterelnök felkérte Trócsányi László igazságügyi minisztert, hogy készítsen jelentést a kormánynak a népszavazás következményeiről. A referendum eredményét a kormány a jövő heti ülésén értékeli - közölte.
Az Európai Bizottság legálissá tenné az illegális migrációt
Lázár János szerint az Európai Bizottság az illegális migrációt legálissá alakítaná, a törvényen és renden kívüli állapotot legális migrációvá formálná. A héten az EU vezetői megerősítették, hogy kitartanak az eredeti javaslatuk mellett, sőt fel akarják gyorsítani annak végrehajtását és le akarják törni az egyet nem értő országok ellenállását - mondta.
Hangsúlyozta: ezzel szemben a kormány nem megszervezni akarja a bevándorlást, hanem megállítani. A közép-európai országok álláspontja szerint nincs szükség migrációra, és elképzelhetetlen a betelepítés - közölte.
A miniszter elmondta: a választópolgárok nem Európa-ellenesek, hanem Brüsszellel van bajuk, nehezen viselik, hogy az Európai Bizottság el akarja venni Magyarország jogát, hogy meghatározza, ki éljen az országban. Ez szuverenitási kérdés, és erről a jogról Magyarország nem mondhat le - jelentette ki.
A választók értik a szavazás jelentőségét
Közölte: a választópolgárok pontosan értik és érzik a szavazás jelentőségét. Magyarországnak kell megmondania, ki jöhet be ide, ki tartózkodhat itt, ki lehet magyar állampolgár, és ehhez ragaszkodni kell - mutatott rá. Hozzátette: a bizottság a bevándorlási ügyeket ki akarja vonni a nemzeti hatáskörből és brüsszeli jogkörré tenné azokat.
A tárcavezető úgy látja, nem mindegy, mennyien mennek el a népszavazásra, mert fontos, hogy legalább egy kérdésben egyetértünk-e, hogy van-e lehetőség nemzeti összefogásra, együttműködésre ebben az alapkérdésben. Ha nem, az gyengíti Magyarország erejét és hangját a brüsszeli csatákban - vélekedett.
Lázár János felidézte: tavaly több százezer ember haladt át az országon, és akkor a kontrollt nem tudták biztosítani, mert a bevándorlók megtagadták az együttműködést, nem tudták regisztrálni sem őket. Ettől nem független az a tény, hogy ma már bizonyított, hogy több terrorista Magyarországon keresztül jött, vagy egy ideig itt tartózkodva jutott be Európába - magyarázta. Mint mondta, az, hogy a határ most le van zárva, megfelelő garancia a teljes átvilágításra. Ugyanakkor, ha valaki hamis papírokkal jön, kérdéses, ki tudják-e szűrni. Mindazonáltal a kockázat minimálisra csökkent az ellenőrzéssel - közölte.
A miniszter kifejtette: megértik az osztrákok aggodalmát, de abban állapodtak meg, hogy Ausztria megvárja a magyar határzár hatását, és ennek függvényében dönt a kerítésépítésről. Lehet esély a kerítés építésének elkerülésére, mert jelenleg miattunk nem nő az Ausztriában tartózkodó illegális migránsok száma - mondta.
A magyar szolidaritás a kerítés őrzése
Lázár János fenyegető veszélyként beszélt arról, hogy Németország, Ausztria és skandináv országok visszatoloncolnák Magyarországra az itt regisztrált 148 ezer migránst. A magyar kormány azonban megtagadja az átvételüket, mert ezek az emberek Görögországban léptek be az Európai Unió területére - jelentette ki, külön kifogásolva, hogy a skandináv államok mint az EU leggazdagabbjai a náluk jóval szegényebb Magyarországra küldenének bevándorlókat.
A magyarországi szolidaritást firtató kérdésre úgy válaszolt: "a mi szolidaritásunk a kerítés építése meg a kerítés napi őrzése". Azt irreálisnak tartja, hogy nyugati mércével mért anyagi szolidaritás vállalását kérjék Magyarországtól.
Arra a felvetésre, hogy Vona Gábor Jobbik-elnök szerint egy érvénytelen kvótanépszavazás esetén Orbán Viktor miniszterelnöknek le kell mondania, a tárcavezető úgy reagált: "álom, álom, édes álom".
Arra a kérdésre, hogy előfordulhat-e, hogy kormányhivatali alkalmazottak telefonon népszavazási részvételre buzdítanak szavazókat, Lázár János kijelentette: határozottan cáfolja, hogy hivatali időben ilyet tennének. Azzal viszont, hogy valaki magánemberként, a munkaidején kívül mit csinál, a kormány nem foglalkozik, nem tiltott, hogy valakinek legyen álláspontja, véleménye - mutatott rá.
A miniszter arról is beszélt, hogy ügyeleti jelleggel minden kormányablak nyitva lesz, hogy ha valakinek hiányzik személyi okmánya, igazolni lehessen a személyazonosságát. A kormányablakokban és járási hivatalokban nincsenek kormányplakátok, csak az NVI által kiadott népszavazási felhívás - közölte.
Kormányzati akcióterv készül a versenyképesség növelése érdekében
Akciótervet dolgoz ki a kormány a következő hetekben, hónapokban a magyar gazdaság versenyképességének javítása érdekében - közölte Lázár János. A Világgazdasági Fórum friss felmérése szerint Magyarország 6 helyet rontott a globális versenyképességi ranglistán, így jelenleg a világ 69. legversenyképesebb gazdasága, az Európai Unión belül pedig a 25.
Lázár János szerint át kell tekinteni és fel kell tárni, mi a versenyképesség romlásának oka. Ebben a munkában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is részt vesz.
V4-es összevetésben Magyarország Szlovákiával van hasonló helyzetben, a csehek és különösen a lengyelek jobbak a versenyképességet illetően - fejtette ki a Miniszterelnökség vezetője, úgy fogalmazva, hogy "van bőven tanulnivalónk a lengyelektől". A miniszter biztosra vette, hogy az adóeljárások átalakítása és az állami bürokrácia csökkentése szükséges a versenyképesség növeléséhez.
A magyar gazdaság adatait ismertetve arra is felhívta a figyelmet, hogy az eredmények törékenyek, mert "ha Magyarországnak meg kell hajolnia a brüsszeli akarat előtt", akkor annak szociális kiadási oldalon "következményei" lesznek. Hiszen ha lenne betelepítés, akkor a betelepítettekről gondoskodni kellene, lakást, munkahelyet, egészségügyi és szociális ellátást kellene nekik biztosítani - mondta.
Hiába a felminősítés, hiába a csökkenő munkanélküliség és a növekvő foglalkoztatottság, ha egy olyan terhet kap az ország, amely a választóknak nem áll érdekében - fogalmazott Lázár János, aki azt nehezen megmagyarázhatónak tartja, hogy "Németország behívta a migránsokat, nekünk pedig el kell őket tartani". Magyarország visszautasítja azt a magatartást, hogy Németország megszervezi a bevándorlást, kiválogatja azokat, akikre szüksége van, a többieket pedig szétosztja Európa szegényebb régiójában - mondta.
2017-től lesz kötelező az online kassza
A gazdasági kabinet eheti üléséről szólva megerősítette azt a döntést, amely szerint a korábban tervezett szeptember végi időpont helyett egységesen 2017. január 1-jétől lesz kötelező az online kassza használata. Indoklásul azt mondta, alaposabb felkészülési időt hagynak azoknak, akik a technikai megvalósításban részt vesznek. Emellett áttekintettek minden olyan informatikai fejlesztést is, amely az adóhivatalnál zajlik.
A további döntéseket ismertetve a miniszter közölte: több önkormányzati hitelfelvételhez is hozzájárultak; határoztak arról, hogy az önálló zálogjog intézményének újbóli bevezetésével kapcsolatban törvénymódosítási javaslatokat terjesztenek a parlament elé; és beszámolót hallgattak meg a jövő évi budapesti vizes vb előkészületeiről, amelyek rendben haladnak.
Lázár János a múlt heti Teréz körúti robbantással kapcsolatban kijelentette: a kormány a leghatározottabban elítéli az erőszakos cselekményt. Jelezte, a miniszterelnök utasította a belügyminisztert, hogy tegyenek meg mindent a tettes vagy tettesek előkerítésére. Az egész ország a rendőrök mellett áll, és ez különösen abból a szempontból fontos, hogy ebben az országban 27 éve a rendőrség még a diktatúra eszköze volt - tette hozzá.
A budapesti busztendert illetően kérdésre elmondta: a főváros által kiírt közbeszerzés jó néhány indulót kizárt, piacszűkítő és versenykorlátozó közbeszerzés volt, ezért a Közbeszerzési Döntőbizottság leállította a tendert, és most új közbeszerzést kell kiírni vagy javítani kell ezeket a hibákat. Reálisan jövő nyár előtt meg sem kezdődhet a metrófelújítás - jelezte.
A kiskereskedelmi politikával kapcsolatos csomagot várhatóan október 5-én terjesztik a kormány elé, amely első olvasatban tárgyalhatja azt - közölte szintén kérdésre, a változás indokaként pedig azt mondta, hogy az Európai Bizottság több beszerzési kérdésben is szabad utat adott, például a dohányellátó ügyében, így felvetődik, hogy például a gyógyszerek központi beszerzése szóba kerülhet-e, és lesz ilyen javaslat.
Egy másik felvetésre arról is szólt, nem megegyező állítások szólnak arról, hogy vannak-e Magyarországon génmódosított termékek. Az importált élelmiszerek részei között lehetnek ilyenek, például lehet itt génmódosított szója, és vámmenetes környezetben nehéz az ilyet kiszűrni - közölte.