A magyar kormány közép-európai szövetségépítésben gondolkodik, ilyen politikát folytat, ezt mutatta a múlt heti budapesti V4-csúcstalálkozó, Orbán Viktor miniszterelnök keddi bécsi látogatása, és ebbe a sorba illeszkedik a jövő heti budapesti magyar-szerb kormányülés is - közölte Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője a 108. Kormányinfón, amelyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel tartott közösen.

Orbán Viktor és Sebastian Kurz osztrák kancellár tárgyalását a miniszter eredményesnek, sikeresnek minősítette, azon - jelezte - minden kérdés szóba került. A schengeni határ megvédésével kapcsolatban alapvető érdeknek nevezte, hogy Ausztriával szoros biztonsági együttműködés alakuljon ki, abban pedig teljes volt az egyetértés, hogy Európa határait meg kell védeni.

Paks II. ügyében Lázár János azt mondta: Magyarország tiszteletben tartja Ausztria atomellenes álláspontját, azonban bízik abban, hogy az Európai Bizottság és Bécs vitája után sikerül együttműködést kiépíteni a két ország között az atomerőművel összefüggésben.

A tárcavezető beszélt a közös magyar-osztrák infrastrukturális együttműködésről is, közölve: magyar oldalról három ponton - Körmendnél, Szentgotthárdnál és Sopronnál - is autópálya fogja elérni a magyar-osztrák határt. A magyar fél azt kérte az osztrák kormánytól, hogy Ausztria kapcsolja be az autópálya-hálózatba a magyar utakat.

Tájékoztatott arról is, hogy pénteken V4-szintű miniszteri konferenciát tartanak Budapesten az uniós költségvetésről két EU-biztos részvételével, köztük van Günther Oettinger költségvetésért felelős biztos, aki Orbán Viktorral is tárgyal majd.

Fotó: Botár Gergely/kormany.hu

A határzár-menti hőkamerák felvételeinek nyilvánosságát kéri Lázár János

A határzár menti hőkamerák felvételeinek nyilvánosságra hozatalát kéri Lázár János a belügyminisztertől. A miniszter - helyszíni tapasztalatairól beszámolva - azt mondta: napi szinten 2-3 óránként próbálják illegális bevándorlók átvágni a határkerítést hidegvágókkal. Hozzátette: tudomása szerint az érintettek - akiket csoportok követnek - ezer eurót fizetnek Szerbiában, hogy a határhoz kísérjék őket.

Ha nem lenne a duplakerítés és az élőerős védelem, nem 30-50-en kísérelnének meg egy nap bejutni az ország területére, hanem folyamatosan lennének próbálkozók - közölte a tárcavezető, aki azt is jelezte: a tranzitzónába visszakísért migránsok nem menekültek, eszük ágában sincs beadni a kérelmet. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság 2 ezer fős állományából 600 rendőrre folyamatosan szükség van a határvédelemben a megyei szakaszon - ismertette.

Lázár János megerősítette azt is, hogy a kormány felhatalmazta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, hogy készítse elő Magyarország kilépését az ENSZ migrációs tárgyalássorozatából, amennyiben a jövő héten változatlanul mutatják be a törekvéseket. Értékelése szerint a jelenlegi elképzelés elkeserítő és ellentétes Magyarország érdekeivel.

Példaként hozta, hogy az ENSZ álláspontja szerint nem megállítani, hanem megszervezni kell a bevándorlást, a világ minden pontján lazítani kell az adminisztrációs terheken és szélesíteni kell a nemzetek feletti szervezetek jogköreit. Súlyos problémaként értékelte, hogy az ENSZ nemcsak a nyugati országok határvédelmét liberalizálná, hanem azokét is, ahol a bevándorlás még nem jelentkezett. Ha a szöveg nem változik, meg kellene nyitni a határt, a kormány azonban ezzel nem tud azonosulni, ez teljes tévedés és félreértése a helyzetnek - emelte ki a miniszter, aki szerint alapjaiban kérdőjeleződne meg az ország szuverenitása.

Bírálta azt is, hogy a nemzetközi szervezet elképzelése szerint a menedékjog alapjoggá válna, azaz bárki bárhová születik, megválaszthatná, hogy hol és hogyan élje le az életét. Magyarország ezzel jelen formájában nem tud közösséget vállalni - hangoztatta Lázár János, aki kifogásolta, hogy az ENSZ evidenciaként kezeli, hogy 60 millió ember elmegy Afrikából, a kiváltó okokra pedig meg sem próbál reagálni.

Fotó: Botár Gergely/kormany.hu

Kitért arra is, hogy az ENSZ 2004-ben tűzte zászlajára a bevándorlás megszervezését, az EP-ben az akkori főtitkár azt hangoztatta, hogy a bevándorlókra szüksége lesz Európának és fordítva, az érintettek többsége szorgalmas és nem akar potyázni. Ezzel szembeállította, hogy az OECD tavaly májusi tanulmánya szerint a Németországban élő 1,1 millió migránsból 7 ezer dolgozik német vállalatoknál. A miniszter azt is megjegyezte: az ENSZ akkori főtitkára az utóbbi években Soros György egyik alapítványának alkalmazásában áll.

Lázár János azt is hangsúlyozta, hogy a kormány mindenkinek védelmet ad, aki védelemre szorul és bizonyítja, hogy üldözött, menekülésre kényszerül. Hozzátette: az oltalmazottak számát a belügyi tárca folyamatosan közölte, az elmúlt években 3500 embernek adtak ki személyi okmányokat, amellyel szabadon mozoghatnak Európában.

A kormány 2015 nyara óta folyamatosan különbséget tett a politikai üldözöttek és a gazdasági migránsok között - jelentette ki, visszautasítva azokat a próbálkozásokat, amelyek most össze akarják zavarni a képet.

Arra a kérdésre, hogy milyen következményekkel kell számolni az ENSZ tárgyalássorozatból való kilépés miatt, azt felelte, diplomáciai következményei minden ilyennek vannak, "nem fogja növelni a barátok számát abból a világból".

Lázár János a sajtótájékoztatóján felszólította a Jobbik vezetőit, hogy ne uszítsák az ötezer főnél kisebb települések polgármestereit az önkormányzati rendszer átalakításával kapcsolatban, mert a megvalósított változtatások jól sikerültek, a fejlődés biztosított. Értékelése szerint Vona Gábor és Hegedűs Lorántné felelőtlen, "konkrét hülyeségeket beszél" és nagy hiba, ha valaki visszaél a kistelepülési polgárok jóindulatával a választási kampányban. "Ritkán lát az ember olyat, hogy megpróbálják uszítani a kistelepülési vezetőket és megpróbálják fenyegetni vagy éppenséggel riogatni őket országszerte" anélkül, hogy a címzett nevét ráírnák a levélre - hangoztatta, szóvá téve, hogy az érintettek nem névre szóló levelet kaptak, hanem "Tisztelt polgármester úr/asszony" megnevezést.

Fotó: Botár Gergely/kormany.hu

Felgyorsul a csok ügyintézése

Lázár János több gazdasági témáról is számot adott, köztük a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) egyszerűsítéséről. A cél az egyszerűbb, gyorsabb, olcsóbb csok-intézés, ezért bevezetik az igénylésnél a nyilatkozati elvet, azaz nem dokumentumokat kell majd benyújtani, hanem elég lesz nyilatkozni. Csökkennek emellett banki ügyintézési határidők is - fejtette ki.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy "vannak, akik elvennék" az új lakásokra igénybe vehető csokot. Az LMP inkább bérlakásokba kényszerítené az embereket - fogalmazott.

A Miniszterelnökség vezetője kiemelte a friss gazdasági számokat, szavai szerint ugyanis a tavaly év végi adatok az elmúlt 30 év legjobbjai. Beszélt a 66 hónapja folyamatosan mérséklődő munkanélküliségről, a közmunkások és a külföldi telephelyen dolgozók számának csökkenéséről, valamint az átlagkeresetek emelkedéséről.

A kormány mérlegeli a Szeviép-károsultak kártalanítását

A miniszter arról is beszámolt, hogy a kormány kész mérlegelni a szegedi Szeviép-ügy károsultjainak kártalanítását. Elmondta, a károsultakat képviselő ügyvéd fordult rajta keresztül a kormányhoz, amely várja a beadványt, a kis- és középvállalkozásoknak szeretne segíteni.

Lázár János hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a felelősséget is viselni kell, ezért a kabinet fontosnak tartja a szegedi városvezetés elszámoltatását az ügyben. "Az elszámoltatásnak és a kártalanításnak egyszerre kell zajlania" - jelentette ki.

A Szeviép Zrt. 2009. április 18-án vált fizetésképtelenné, majd az eredménytelen csődeljárást követően a bíróság 2010. augusztus 13-án rendelte el a cég felszámolását. A társaság fizetésképtelensége 20 ezer munkahelyet sodort veszélybe, több mint háromszáz cég ment csődbe, és a többi érintett vállalkozás likviditása is megrendült.

Fotó: Botár Gergely/kormany.hu

Négysávos út épül Törökszentmiklós és Berettyóújfalu között

Közölte azt is: a kormány négysávos út megépítéséről döntött Törökszentmiklós, Püspökladány és Berettyóújfalu között, az M4-es autópálya folytatásaként. A beruházás várható költsége 100 milliárd forint, az előkészítésre 8,4 milliárd forintot hagytak jóvá. Megerősítette, Szolnokot össze kívánják kötni az M0-ás körgyűrűvel.

Beszámolt arról is, hogy mintegy 74 ezer hadigondozott havi juttatását 8550 forintról 10 ezer forintra emelik. Ez egy jogosultnak 120 ezer forint egy évben, azaz egyhavi átlagnyugdíjnak felel meg - mutatott rá.

A miniszter a kormánykabinetek döntései között beszámolt arról, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kormányhivatal miskolci épületének felújítását 4 milliárd forint értékben, forrásokat különítenek el az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) számára, hogy Görgey Artúr születésének 200. évfordulójára méltó megemlékezésekre és áttekintették az uniós tagságból származó jogalkotási kötelezettségeket.

A HÉV és a 2-es metró összekötését firtató felvetésre Lázár János azt válaszolta: a HÉV teljes modernizációja elkerülhetetlen, az elővárosi vasúthálózatnak pedig "profinak kell lennie". Azt is jelezte, hogy új metró építését nem támogatják.

Megkérdezték a közmunkásokkal kapcsolatos kijelentéséről, amelyről azt mondta: a közmunka és a bűnözés csökkenése között összefüggés van. A mostani kormány munkát ajánl, és nem megélhetési bűnözést - fogalmazott. Elnézést kért ugyanakkor azoktól, akiket esetleg megsértett a leegyszerűsítő megjegyzése, amelynek "nem volt kirekesztő éle".

A miniszter a Telenor esetleges állami megvásárlással kapcsolatos kérdésre közölte: ez nem merült fel. Hozzátette ugyanakkor, hogy fontosnak tartja, hogy legyen nemzeti tulajdonban lévő távközlési vállalat.

A közelmúltbeli diáktüntetésen megfogalmazott követelésekről a tárcavezető úgy nyilatkozott: felelőtlenség középiskolások "belekavarása" egy országos választási kampányba, azzal együtt ugyanakkor, hogy a tanulók kérései közül több is figyelemreméltó, ilyen például az iskolai leterheltségre vonatkozó, de azt az alaptantervben kell kezelni, a tananyagról pedig nem politikusoknak kell dönteniük.

A pécsi gyermekhospice ház, a Dóri Ház működését fenyegető ellehetetlenülésre azt mondta: az Emmi felveszi a kapcsolatot a szervezettel, és segíteni fognak a működtető alapítványnak.

Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor Bécsben találkozott-e Heinrich Pecina osztrák üzletemberrel, úgy reagált: "amikor én ott voltam, nem tűnt fel".

Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.