Tízmillió forintos vissza nem térítendő támogatást ad az állam azoknak a házaspároknak az új lakás vásárlásához, akik tíz éven belül három gyermeket vállalnak - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó 35 nevű sajtótájékoztatón, melyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel tartott közösen.
Lázár János elmondta: a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) kiterjesztése keretében a vissza nem térítendő támogatás mellett további 10 millió forintos hitelt is kaphatnak a három gyermeket vállaló családok huszonöt éves futamidőre, amelynek kamata nem lehet magasabb 3 százaléknál.
Hogy minél biztosabb legyen az otthonteremtés, az új építésű lakások vásárlásakor a támogatás két gyermek esetén 2,6 millió forintra emelkedik - tette hozzá.
Közölte azt is, akik eddig igényelték már a csok-ot vagy korábban az úgynevezett szocpolt, azok a felvett összeggel csökkentett támogatást igényelhetnek. Arról még egyeztetnek, hogy akik nem tudják teljesíteni a vállalásokat, azoknak milyen feltételekkel kell visszafizetniük a támogatást.
Elmondta azt is: az új lakások vásárlása esetében eltörölték a csok feltételei között szereplő négyzetméterár-korlátokat már egy gyermeknél is. Az igénylés felső életkori határa továbbra is 40 év lesz.
Lázár János emlékeztetett arra, hogy január 1-jétől 27 százalékról 5 százalékra csökken az új lakásvásárlás áfája legfeljebb 150 négyzetméteres lakások és 300 négyzetméteres házak esetében. Ezt a kormány azzal egészítette ki, hogy szintén január 1-jétől önerős építkezésnél 5 millió forintig visszaigényelhető lesz az áfa.
Emlékeztetett: az építési engedélyezési eljárás bejelentésre változik a 300 négyzetmétert meg nem haladó lakóépületek esetében. 2016 januárjára további építésügyi reformcsomag is készül, ebben a társasházak építésénél is meghatározzák azt a négyzetmétert, amelynél hasonlóan könnyebbé válik a hatósági ügyintézés.
Nemzeti mintaterv katalógus is készül, amelyben olyan tájkarakterrel rendelkező épületeket javasolnak - akár felújítás vagy építés esetére - amelyek gyorsan és hatékonyan megvalósíthatóak - tette hozzá.
Az államigazgatás átszervezését javasolja Lázár János
Az államigazgatás jelentős átszervezését javasolja Lázár János. Ennek lényege az állami tisztviselői kar létrehozása, egy béremelési program, a járási hivatalok megerősítése, valamint 91 központi államigazgatási szerv hatáskörének átadása a kormányhivataloknak, illetve betagozódásuk a minisztériumokba.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette: azt kezdeményezi, hogy 2016. július 1-jén jöjjön létre az állami tisztviselői kar, amelybe első körben a járási hivatalok munkatársai tagozódhatnak be. A kar létrehozása egy új bértáblát is jelent: július 1-jén 30 százalékkal nőnek a bérek, a következő években pedig 5-5 százalékkal, egészen az 50 százalékos béremelés eléréséig. 2017. január 1-jén ezt kiterjesztenék a teljes kormányhivatali struktúrára, 2018-tól pedig az összes állami tisztviselőre - közölte.
Az új illetménytábla mellett új minőségi követelményeket és új képzési rendszert vezetnek be, továbbá megújulnak a munkavállalói feltételek is - mondta.
Lázár János javaslatának része a járási hivatalok megerősítése is: több kormányhivatali munkát átirányítanának a járási hivatalokhoz, amelyeknek megerősítik az első fokon eljáró hatósági szerepét például a nyugellátások, az egészségbiztosítási pénztári feladatok, a családtámogatási döntések és az agrárhatósági eljárások esetén.
Így elhárul az akadálya annak - folytatta -, hogy a másodfokon eljáró hatóság a kormányhivatal legyen. Ennek keretében a miniszter javaslatot tesz a járási és a kormányhivatalok létszámátalakítására.
A tárcavezető emellett 91 központi államigazgatási szerv - benne az összes országos főhatóság, minisztériumi háttérintézmény és hatóság, továbbá önálló intézmények, központi hivatalok és költségvetési szervezetek - átszervezését is kezdeményezi.
Ennek lényege, hogy ezek hatáskörei 2016. július 1-jén átkerülhetnek a kormányhivatalokhoz. Utóbbiak fogják ellátni a jelenleg az országos hatóságokhoz és hivatalokhoz tartozó másodfokú eljárásokat. "Ami pedig az országos hatóságokból és hivatalokból marad" - "létszám-racionalizálás" után -, az betagozódik a minisztériumokba - ismertette.
"Minisztériumok, kormányhivatalok, járási hivatalok" - Lázár János összegzése szerint így fog kinézni az új "egyszerű, világos és átlátható" államigazgatási struktúra.
Farkas Sándor lehet a mezőhegyesi ménesbirtokért felelős kormánybiztos
A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt javasolja Orbán Viktor kormányfőnek, hogy a fideszes Farkas Sándort, Szentes országgyűlési képviselőjét, a mezőgazdasági bizottság tagját bízza meg a mezőhegyesi ménesbirtok és mintagazdaság megalapításáért felelős kormánybiztosi feladattal.
Lázár János elmondta, Farkas Sándor feladata egy olyan csapat összeállítása lesz, amely megalapítja az új mezőhegyesi ménesbirtokot és mintagazdaságot.
Az állami földek értékesítésével kapcsolatban Lázár János közölte: eddig 165 ezer hektárnyi földet árvereztek, és 102 ezer hektár talált belőle gazdára. A meghirdetett földterületek kikiáltási ára összesen 222 milliárd forint volt, az összes leütési ár pedig 142 milliárd. A földművesek eddig 250 milliárd forintnyi hitelígérvényt kértek - sorolta az adatokat.
Beszámolt arról is, hogy tíz külföldi földműves - közülük nyolc kettős állampolgár - vásárolt földet, összesen 725 hektárt.
A földárverésből befolyt pénzek sorsáról kijelentette: felhasználásukat a földalapról szóló törvény rendezi, a kormány álláspontja szerint megyei jogú városoknál az ipari parkokkal kapcsolatos költségek finanszírozhatók belőle.
Tarlós István főpolgármesternek a BKV finanszírozásával kapcsolatos szavaira Lázár János - kérdésre - úgy reagált: ha a fővárosi önkormányzat úgy látja, hogy nem tudja finanszírozni az agglomerációs közlekedést, akkor a kormány érdemben fog erről tárgyalni.
Elmondta azt is: az Eximbank, miután az Országgyűlés kiterjesztette a pénzintézet tevékenységi körét, piaci feltételek mellett biztosított hitelt Andrew G. Vajna cége számára, vagyis nem támogatott hitelt nyújtott.
A Hóman-szoborról szólva közölte: nem ad alapot annak a híresztelésnek, hogy a székesfehérvári születésű L. Simon László szeretné a szobor felállítását, szerinte sok helyi gondolja úgy, hogy a város és egykori parlamenti képviselője megérdemli a szobrot. "Ez a civilek dolga, a kormány lezárta a Hóman-szobor állításának ügyét" - tette hozzá.
Az orvosok elvándorlást firtató kérdésre a Miniszterelnökség vezetője kifejtette: a magyar, valamint a nyugat- és észak-európai orvosi fizetések közötti különbséget "nem tudjuk egy tollvonással megszüntetni". A kormány azonban több programot is indított, például a rezidensek támogatása érdekében, és az ő körükben érdemben csökkent is az elvándorlás - mondta.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy folyamatosan javasolja az orvosi egyetemek fejlesztését - akár az orvosi karok egyetemekről leválasztásával -, mert a magyar orvosképzés világszínvonalú. Szerinte több hallgatót - és ha kell, még több külföldit - kell felvenni.
"Az orvosképzés fejlesztése és az orvosi bérek folyamatos emelése adhat együttesen választ a következő években" az elvándorlása - hangsúlyozta.
Kövér László házelnöknek a nőkkel kapcsolatos szavaival összefüggésben a miniszter azt mondta: óriási túlzásnak tartja azt a "médiacirkuszt", ami minden házelnöki megnyilatkozásnál keletkezik a balliberális véleményformálók részéről. Kövér Lászlónak joga van véleményt nyilvánítani, "nekem meg nincs jogom arra, hogy ezt kommentáljam" - tette hozzá, méltánytalannak nevezve, hogy "a házelnök minden szavát megpróbálják kifordítani".
Arról is megkérdezték Lázár Jánost, hogy a Magyar Telekom - a nőkkel kapcsolatos szavaira hivatkozva - szerződést bontott Kovács Ákos énekessel. Erre úgy reagált: megdöbbentőnek tartja, amit a Telekom megengedett magának. "Ez egy vélemény- és ízlésdiktatúra, ami elképzelhetetlen egy demokratikus jogállamban. (...) Pont egy német cégnek tudnia kellene, mit jelent a diktatúra, mit jelenet a vélemény- és ízlésdiktatúra" - fejtette ki álláspontját, feltéve a kérdést: "ha a kormánynak véletlenül nem tetszik a Telekom véleménye, akkor mi most felmondhatnánk a szerződésünket a Telekommal?"
Szóba került a Kormányinfón Kövér Lászlónak a Benes-dekrétumok ügyében tett nyilatkozata is. Lázár János szerint nincs veszélyben a visegrádi tagállamok együttműködése, majd emlékeztetett: a kormány az együttműködés érdekében tett nyilatkozatot. Annyit megjegyzett: "jó néhány kérdésben Kövér házelnök úr politikai meggyőződését osztom".
Kijelentette: karácsonyig hivatalos bejegyzést tesz az OLAF-nál, az unió csalás elleni hivatalánál az Altus-szerződés ügyében, mert "megengedi magának az Európai Bizottság azt a cinizmust, hogy csak akkor indít eljárást, ha van bejelentés". Hozzátette: a magyar belpolitikába való beavatkozásként, tiltott pártfinanszírozásként értékeli és részrehajló döntésnek tartja a szerződések megkötését.
Korábbi kérdésekre válaszolva ismertette: a Buda-Cash károsultjaikra nem vonatkozik a kárrendezési törvény, mert az értékpapírszámláikon vezetett értékpapírokat megkapják, a befektető-védelmi alap pedig 6 millió forintig kártalanítja őket.
Az Országos Roma Önkormányzattól egyetlen fillért sem vont el az Emberi Erőforrások Minisztériuma - jelentette ki a miniszter -, hanem a program tartalmát változtatta meg, csökkentve a felhasználható összegét.