Molnár Balázs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára 2018. május 24-én megbeszélést folytatott Budapesten a visegrádi partnereivel. A találkozón az európai igazgatók áttekintették azokat a főbb uniós kérdéseket, amelyekben a szoros V4 együttműködés hatékony közös érdekérvényesítést eredményezhet.
A 2020 utáni többéves uniós pénzügyi keret tekintetében egyetértés alakult ki, hogy a következő költségvetésnek továbbra is országaink felzárkózását és versenyképességének növelését kell elsődlegesen szolgálnia. Ennek megfelelően nem helyes a Bizottság által javasolt megközelítés, amely jelentősen csökkentené a közös agrárpolitika és a kohéziós politika forrásait. Az elmúlt években felmerült új feladatokra, a migrációra, a biztonságra és a védelemre megfelelő forrásokat kell biztosítani, azonban ezt a költségvetés méretének növelésével lehet fedezni. A migrációt illetően megerősítésre került, hogy a visegrádi országok továbbra is elutasítják a kötelező relokációt, és egyetértenek abban, hogy a kötelező elosztás nem képezheti az új európai menekültügyi rendszer részét. Egyetértés volt abban, hogy továbbra is a külső határvédelemre és a migráció külső dimenziójára kell hangsúlyt fektetnie az uniós országoknak.
A visegrádi országok számára kiemelt fontosságú a Nyugat-Balkán országainak uniós integrációja, mind biztonsági, mind gazdasági és geopolitikai szempontból. A május 17-én lezajlott szófiai EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozót valamennyi európai igazgató pozitívan értékelte; rögzítették, hogy a térségben megvalósítandó infrastrukturális projektek jó lehetőséget teremtenek arra, hogy az EU növelje láthatóságát a régióban. Ezek mellett egy hiteles bővítési stratégiát is ki kell dolgoznia az Uniónak, mely pozitív üzenetet tud közvetíteni a régió felé. Molnár Balázs kiemelte, hogy szükséges a 2025-ös csatlakozási céldátum megerősítése Montenegró és Szerbia felé, amire az Európai Bizottság idén februárban javaslatot tett. Emellett mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy Albániával és Macedóniával megkezdődhessenek a csatlakozási tárgyalások. Elhangzott, hogy az egységesen támogató álláspont képviselete, illetve a regionális együttműködések erősítése mellett pedig a visegrádi országoknak abban is szerepet kell vállalniuk, hogy az Unió felül tudjon emelkedni az utóbbi években kialakult bővítési „fáradtságon”. A bolgár EU- elnökség alatt elindult kedvező folyamatok fenntartására kiváló alkalmat ad majd az osztrák, illetve az azt követő román elnökség is.
A közúti közlekedési szektorra vonatkozó uniós szabályozási javaslatokra nézve a V4 partnerek megerősítették a közös érdekeiket. Azonos a V4-ek nézete abban, hogy a politikai szintre emelkedett vitában minden tagállamnak rugalmasságot kell mutatnia az ésszerű kompromisszum kialakítása érdekében. A V4 országok az eddigi tárgyalások fényében további nehéz egyeztetésekre számítanak, mert a piacvédelmi célzatú intézkedéseket szorgalmazó tagállamok nem mutatnak nyitottságot az iparág érdekeit és az Unió versenyképességét szem előtt tartó, minden tagállam által elfogadható megállapodás elérésére. A tárgyalófelek rögzítették, hogy a szektor gazdasági jelentőségére is tekintettel a tagállamok politikai megosztásához vezethet, amennyiben a tárgyalások egy tagállami csoport egyoldalú érdekei mentén az uniós alapszabadságok korlátozásával, illetve a cégek adminisztratív terheinek indokolatlan növelésével zárulnak.
A tárgyalás során az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésével kapcsolatban Molnár Balázs kiemelte, hogy a márciusi Európai Tanács üléséig elért eredmények megfelelően tükrözik a visegrádi régió érdekeit: sikerült olyan előzetes megállapodásokat elérni az EU és az Egyesült Királyság között, amelyek garantálják a szigetországban élő uniós polgárok jogait, valamint a brit uniós költségvetési befizetések zavartalanságát is 2020. december 31-ig, azaz a tervezett átmeneti időszak végéig. Szlovák, lengyel és cseh részről is egyetértettek, hogy a kilépési tárgyalások még nyitott kérdéseiben – az Európai Unió Bíróságának joghatósága, az ír-északír határkérdés – egyezségre szükséges jutni, és lehetőség szerint mindenképpen el kell kerülni a rendezetlen feltételekkel való kilépést. A jövőbeni kapcsolatokat illetően a V4-ek egy ambiciózus szabadkereskedelmi megállapodásban érdekeltek, amely a kereskedelmi jellegen túlmutatva a lehető legszorosabb együttműködést teszi lehetővé olyan kiemelt területeken, mint a védelem- és biztonságpolitika.
A megbeszélést követő munkaebéd fő témája a hamarosan kezdődő osztrák elnökség volt. Habár Ausztria még nem tett közzé hivatalos elnökségi programot, előzetes egyeztetések, és a jelenlegi uniós „fősodor” tematikája alapján a 2018. második félévi elnökség prioritásai várhatóan a nyugat-balkáni bővítés, a 2021-27 közötti többéves pénzügyi keret, a közlekedési szektor szabályozása, a migráció, a szubszidiaritás és a Brexit lesznek.