Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára 2017. október 5-én fogadta Michael O’Flahertyt, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) igazgatóját.
A megbeszélés során a felek áttekintették a magyar Kormány és az FRA együttműködésének tapasztalatait, valamint eszmét cseréltek az emberi jogok teljesülésének kérdéseiről az Európát sújtó migrációs válság kezelése során. Az igazgató méltatta és európai szinten követendő jó gyakorlatnak minősítette a magyar Kormány több intézkedését az alapvető jogok érvényesülése érdekében.
A megbeszélés során Michael O’Flaherty, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (Fundamental Rights Agency - FRA) igazgatója hangsúlyozta, hogy szervezete független az uniós intézményektől és célja összehasonlító statisztikai adatok révén segítséget nyújtani a tagállamok és döntéshozók részére az Alapjogi Chartában foglalt jogok hatékonyabb érvényesülése érdekében. Az igazgató méltatta az Ügynökség és a magyar Kormány közötti kiváló együttműködést, valamint hangsúlyozta, hogy a Kormány számos eredménye Európa-szerte követendő példa lehetne az alapvető jogok érvényesítése tekintetében. O’Flaherty szerint ilyen az Alaptörvény emberi jogi katalógusa, a 2012-ben életre hívott Emberi Jogi Munkacsoport és Emberi Jogi Kerekasztal, a hontalanság elkerülését szolgáló jogszabályok, valamint a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa hivatalának létrehozása.
Takács Szabolcs államtitkár a migrációs válság emberi jogi dimenziójára vonatkozó felvetés kapcsán kiemelte, hogy Magyarország számára kulcskérdés a gazdasági bevándorlók és a védelemre szoruló menekültek szétválasztása. Míg a valóban üldöztetés elől menekülők kapcsán a Genfi Egyezmények az irányadóak, addig a jobb élet reményében az EU-ba igyekvőket felelőtlenség arra bátorítani, hogy Európába jöjjenek, túlnyomórészt ráadásul illegálisan, miközben a nyugati országokban súlyos problémát jelent a nagy lélekszámú bevándorló közösségek integrációja is. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy éppen a migráció feletti kontroll jelenti az emberi jogok védelmének egyik legfontosabb feltételét, amelyhez szükség van a menedékkérők azonosítását és egyedi elbírálását lehetővé tévő mechanizmusra. Takács Szabolcs aláhúzta, hogy Magyarország a Schengeni határ-ellenőrzési kódex előírásainak betartása érdekében épített fizikai határzárat a magyar-szerb határon, amely ráadásul magyar közösségeket választ el egymástól. Az államtitkár szerint az Európai Uniónak a migráció kiváltó okainak kezelését célzó projekteket kell támogatnia, és elő kell segítenie a kibocsátó országokba való hatékony visszatérést, és az illegális migráció megállítását. Ennek kapcsán emlékeztetett, hogy Magyarország a migránsok kibocsátó országait célzó, nagyszabású keretprogramot indított idén Hungary Helps néven, amely számos tevékenységet foglal magában a szegénység felszámolása, az emberi jogok érvényesítése, illetve a stabilitás megerősítése érdekében.
Michael O’Flaherty ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy az Alapjogi Ügynökség álláspontja szerint a nemzetközi védelem egy kivételes intézmény, amely csak az arra rászorulóknak járhat, és hangsúlyozta az arra nem jogosultak visszatoloncolásának szükségességét. Az igazgató elmondta, hogy szervezet a megfelelő nyelvtudás hiányát azonosította a sikeres integráció egyik legfőbb akadályaként, amely munkanélküliséghez, szegregációhoz és sok esetben a radikalizálódáshoz vezet a bevándorló közösségekben.
Takács Szabolcs a bevándorlók integrációja kapcsán elmondta, hogy 2015-16 folyamán egy évig a magyar Kormány nevében elnökölte a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) munkáját és emlékeztetett, hogy számos nyugat-európai zsidó közösség súlyos aggodalmát fejezte ki a muszlim bevándorlók körében uralkodó nyílt zsidógyűlölet miatt. Az államtitkár továbbá beszámolt róla, hogy az IHRA magyar elnökségének sikerült elérnie az EU általános adatvédelmi rendeletének módosítását a holokauszt kutatása érdekében, amely a szervezet történetének egyik legfontosabb eredménye.