Molnár Balázs helyettes államtitkár 2017. december 7-én hivatalában fogadta Johan Krafftot, a svéd Miniszterelnöki Hivatal EU Titkárságának vezetőjét, európai igazgatót.
A felek áttekintették az Egyesült Királyság kilépéséről folyó tárgyalások fejleményeit, az Európai Monetáris Unió mélyítésének kérdését, és a 2020 utáni többéves pénzügyi keretre vonatkozó álláspontokat. Molnár Balázs tájékoztatást adott továbbá a kiküldetési irányelv közlekedési szektorra való alkalmazandósága kapcsán folyamatban lévő tárgyalásokon képviselt magyar álláspontról.
Johan Krafft szerint, a britek kilépésével az uniós együttműködés kontextusa is változik, így Svédország célja, hogy a visegrádi országokkal is erősítse fennálló bilaterális kapcsolatait. A britek kilépése miatt érzékeny fiskális és politikai kérdésnek nevezte a svéd hozzájárulások várható növekedését, ezért a kohézió modernizálását és hatékonyabbá tételét javasolta. Svédországban egyértelmű az euró bevezetésének elutasítása, így arra a Kormány semmilyen lépést nem tesz. Molnár Balázs kiemelte, az erős eurózóna Magyarország érdeke és jogi kötelezettsége az eurózónához való csatlakozás, a feltételek teljesítése azonban önmagában nem elegendő. A belépés előfeltétele annak a magyar gazdaságra és versenyképességre gyakorolt kedvező hatása. Molnár Balázs a kohéziós alapok kapcsán hangsúlyozta, hogy a tradicionális, szerződéses alappal bíró, az Unió egészének globális versenyképességét szolgáló politikák jelentőségének megőrzése kiemelt magyar érdek. Az alapok meghatározásánál az uniós hozzáadott értékre kell koncentrálni
A migráció és szolidaritás kérdéseit Svédország egy kompromisszumos csomagban szeretné látni a következő elnökség alatt. Molnár Balázs ezzel szemben leszögezte, hogy mivel a jogállamiság és a migráció alapvetően megosztja a tagállamokat, a migráció, szolidaritás kérdésében olyan megoldásra kell törekedni, amely minden ország számára elfogadható.
Molnár Balázs a kiküldetési irányelv felülvizsgálata kapcsán elmondta, hogy Magyarország azért szavazott a módosítás ellen, mert a tárgyalások során tett számos magyar és V4 engedményért cserébe sem került be a szövegbe a nemzetközi fuvarozási szektorra vonatkozó derogációs javaslatunk. Magyarország a közlekedési szektor helyzetére vonatkozó speciális szabályok tárgyalására fókuszál, ahol a korábban a magyar fuvarozói szektor képviselőivel konzultálva kialakított álláspontunkat következetesen képviseljük a fuvarozási ágazatunk védelme érdekében.